Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Története 180px|bélyegkép|balra|A kastély kapuja

A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (1553–1625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak. 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt.

Az atomtámadás

bélyegkép|bal|180px|Hirosima az atomtámadás után

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról nevezték el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

A város egyik nevezetessége is a háborúhoz köthető, az Atombomba-dóm.

Földrajza Japán kikötőváros a Honsú sziget délnyugati a Szeto-beltenger öblének északi partján.[285. oldal Hiroshima cikk] A várostól északra Csúgoku hegység, délre pedig a Japán-beltengerre néző Sikoku sziget található.[ 65.oldal K3 szelvény]

Klíma A település éghajlata speciálisnak tekinthető a hegyvonulatok védelme és a zárt beltenger hatásai miatt. Télen kevés a csapadék és enyhe a hőmérséklet, havazás ritka a tengeri szorosokon áramló hideg levegő hatására. Tavasszal az átvonuló ciklonok növelik a csapadék mennyiségét.15. oldal Seto beltengeri régió 20. oldalon 13. ábra Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1981-2010 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék, A japán szigetek időjárási és éghajlati sajátosságai Szakdolgozat Készítette: Szegő Judit Témavezető:Dr. Weidinger Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2020.

Népesség A település népességének változása:

Közlekedése 1961 óta van repülőtere.

Ipara Élelmiszer ipar szempontjából halászati központ, konzervipar fejlett. Nehézipara kikötő és védett hely miatt gép-, hadi-, hajóépítő ágazatokat foglal magában. Könnyűipara a környezeti alapanyagok miatt textil- és fafeldolgozáson alapul.

A város leghíresebb iparvállalata az 1920-ban Toyo Cork Kogyo Co., Ltd néven alakult, 1927-től Toyo Kogyo Co., Ltd néven működő cég, amely 1931-től gyárt gépkocsikat, a Jujiro Matsuda (magyar átírással Macuda Dzsudzsiro) cégalapító és Ahura Mazda zoroasztrikus istenség (a „Bölcsesség Ura”) nevéből képzett Mazda (ejtsd kb. „madzüda”) néven, amely 1984 óta a cég hivatalos elnevezése is. Jelenleg is a két hirosimai gyáregységben készülnek a Mazda MX-5 modellek és különböző városi terepjárók (CX-30, CX-5, CX-9, 2023 decemberéig a CX-8 is).

Irodalom Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982 Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965 Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997 Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999

Jegyzetek

További információk

Honvédelem.hu Peter Kuznick és Mark Selden kutatása Potsdami nyilatkozat Okinavai csata My God, what have we done? Hiroshima demográfia, földrajz Hirshima-Wikitravel információk (magyarul a google fordítóval olvasható) Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1991-2010 adatforrása

Kategória:Japán települései Kategória:Hirosima prefektúra