Sátoraljaújhely (németül: Neustadt am Zeltberg, szlovákul: Nové Mesto pod Šiatrom, jiddisül: איהעל) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a szlovák határ mentén terül el. A város a Sátoraljaújhelyi járás és kistérség központja és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület székhelye. Sátoraljaújhely híres borvidék, és 2002 óta a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj részeként a világörökség része. Gyakran emlegetik „a Zemplén fővárosaként”, mivel Zemplén vármegye egykori székhelye és a Hegyalja legnagyobb települése.
Fekvése Sátoraljaújhely városa Észak-Magyarországon, a Zempléni-hegység északkeleti peremén, a szlovák határ közelében helyezkedik el. A város földrajzilag három jelentős tájegység találkozásánál található: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapujában”. A települést körülvevő területet a Bodrog, a Ronyva és a Bózsva-patak völgyei határolják, így Sátoraljaújhelyt hegyek és vizek veszik körül.
Nevének eredete A város első ismert neve Sátorelő volt. Az „-elő” utótag jelentése 'valami előtt', így a név a Sátor-hegy előtt (aljánál) fekvő településre utalt. Egy helyi legenda szerint ez a település a tatárjárás során elpusztult, és a túlélők egy új közösséget alapítottak, amelyet ezért Sátoraljaújhelynek neveztek el. Bár valószínű, hogy a mongol hordák elérték a térséget, semmi nem utal egy korábbi település pusztulására. Az is ellentmond ennek, hogy a települést a tatárjárás után is Sátorelő néven említik. A város nevének változása csak később, V. István 1261-ben kibocsátott kiváltságlevele után következett be. E kiváltságok eredményeként hospesek (telepesek) érkeztek, és a város fejlődése jelentősen felgyorsult. IV. László 1282-ben kiadott oklevelében említi először a várost „Sátoralja Újhely” (Saturalia Wyhel) néven. Az „Újhely” jelző a település nevében az új betelepülőkre és az általuk épített településrészekre utal. A gyors telepítés emlékét máig őrzi a város szerkezete.
Jelképei Sátoraljaújhely címere egy arany koronával ékesített álló háromszögletű pajzs, melynek kék mezejében egy arany „V” betű található. A betű szárai között egy arany szőlőfürt lebeg. A város zászlaja két egyenlő vízszintes sávból áll: a felső sáv vörös, az alsó arany (sárga) színű.Az önkormányzat 2001. évi rendelete szerint.
A város pecsétjét, amely a ma használatos címer elődje, először 1349-ben említették egy oklevélben. Ez a pecsét különleges a magyar városok között, mivel fő motívuma egy „V” betű, amely a város nevének középkori helyesírás szerinti kezdőbetűje. A betű fölött egy három virágot hordozó szőlővessző található. Az első pecsét felirata „SIGILLVM D VIHEL” (sigillum de Vihel), amelynek jelentése „újhelyi pecsét”. A városok kezdőbetűje más felvidéki bányavárosok pecsétjein is megjelenik, ám ott csak kiegészítő motívumként, míg az sátoraljaújhelyi pecsét esetében ez központi elem. A legrégibb pecsét valószínűleg nem ez volt. Eredetileg egy háromszögletű pajzsban az Árpádok sávjai (pólyái) voltak, fölötte egy virágzó szőlővesszővel. Ez a motívum megfelelt az Árpádok által alapított királyi városok pecsétjeinek. Később azonban a pecsétet átalakították: a pajzs közepét kivésték, és így alakították ki a „V” betűt. Az eredeti sávok még láthatóak voltak a pecsét szárain. Az Anjouk is használták az Árpádok címereit, így a pecsét átalakítása nem a dinasztiaváltáskor történt, hanem akkor, amikor a város már nem volt királyi kézen. Ekkor a város nem használhatta tovább a királyi címert, ezért kényszermegoldásként hozták létre a „V” betűs pecsétet. A ma használt „V” betű helyén tehát eredetileg egy árpádsávos pajzs állt.
Településrészek A földrajzilag és történetileg kialakult elkülönült városrészeket a helyi rendeletben településrészként tartják nyilván az alábbi felsorolás szerint: Alsóváros, Barátszer, Belváros, Bodadűlő, Boglyoska, Borsiszer, Cerkó – Mocsárdűlő, Dörzsik, Felsőváros, Hatház, Hecske, Ipartelep, Keleti városrész, Kertváros, Májuskút, Pázsit, Ronyvakert, Szárhegy, Szarvaskert, Torzsás, Újváros, Várhegy, Zsólyomka. A városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska és Széphalom, 1985 óta pedig Károlyfalva, mint csatolt települések.
Rudabányácskát a 14. század közepén arany- és ezüstbányászat céljából alapították, melynek nyomai ma is fellelhetők a Bányi-hegy oldalában. A település a 21. században elsősorban turisztikai célpontként jelentős, különösen a Zemplén Kalandpark közelsége miatt, amely kedvelt úti cél a természetjárók és kirándulók körében. A festői völgykatlanban fekvő település nyugodt környezetet biztosít a pihenésre vágyók számára. Itt található a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteménye is.
Széphalom települést rudabányácskai bányászok alapították, eredeti neve Kisbánya volt. A közösség leginkább Kazinczy Ferencről, a magyar nyelvújítás egyik kiemelkedő alakjáról ismert, aki 1806-tól haláláig itt élt. Széphalom ma jelentős kulturális központ, ahol a Kazinczy-emlékcsarnok, Kazinczy Ferenc sírja és a Magyar Nyelv Múzeuma található, amelyek évente sok látogatót vonzanak.
Károlyfalvát német telepesek alapították az 1750-es években. A település különlegessége, hogy része a Zempléni térség kedvelt turisztikai útvonalainak. Az olyan események, mint a „Károlyfalvi Nyitott Pincék” napja, évente vonzzák a látogatókat a helyi pincesorra. Károlyfalva ma is fontos szerepet játszik Sátoraljaújhely turizmusában, különösen a természetjárók és borkedvelők körében, akik a helyi halastó környékén, vagy a Megyer-hegyi Tengerszemnél találnak kikapcsolódási lehetőségeket.
A „szerek” A „szer” kifejezés eredetileg olyan területet jelölt, amely nem tartozott a város tulajdonába, tehát nem a város volt a földesura. Az itt élők adójukat nem a városnak, hanem a „szer” birtokosának fizették. A kora újkori Sátoraljaújhely területén négy ilyen „szer” létezett. Ezek közül a legnagyobb a Barátszer volt, amely a Szent Egyed pálos kolostor tulajdonában állt, a „barát” szó pedig a pálos szerzetesekre utalt. A másik ilyen terület a Papszer volt, amely az sátoraljaújhelyi plébánia tulajdonát képezte; ezt a területet a köznyelv ma Papsor néven ismeri, hivatalos neve azonban József Attila utca. A harmadik „szer”, amely a mai Pataki utcával azonos, mintegy egy évszázadig a borsi Rákóczi-kastély birtokában állt, és Borsiszerként volt ismert. A negyedik „szer” az egykor a város központjában található Hartai kúria és környéke volt, amely Hartaiszerként volt ismert, de ez az épület ma már nem létezik.
Hegyek bélyegkép|320x320px|Sátoraljaújhely hegyei Sátoraljaújhely a Zempléni-hegység keleti peremén, egy egykori vulkáni kaldera körül, 300-500 méter magas hegyek lábánál helyezkedik el. A várost körülvevő legjelentősebb hegyek, magasságuk csökkenő sorrendjében, a következők: Magas-hegy, 512,7 m Kecske-hát, 483 m Sátor-hegy (Koporsó-hegy), 459,7 m Borz-hegy, 379,2 m Feketehegy, 370,3 m Várhegy, 334,3 m Kis-Szárhegy, 341,6 m Tatárka-hegy, 279,4 m Kopaszka, 223,9 m
Közlekedés Közúthálózat bélyeg|400x400px|A város látképe a Magas-hegyi kilátóbólSátoraljaújhely a szlovák határ közvetlen közelében fekszik, amelyet a 37-es főút teljes hosszában átszel. A 37-esből indul ki a 381-es főút, amely a Bodrogköz magyar oldalának településeihez, például Alsóberecki, Karos és Cigánd irányába vezet. Sátoraljaújhely Károlyfalva és Rudabányácska településrészeit a 3718-as út köti össze, amely Kácsárdon keresztül, a Magas-hegy körül kanyargós szerpentinen halad. Ez az útvonal az egykori kisvasút vonalát követi, és a város Torzsás részén csatlakozik vissza a 37-es főútba. A Hegyköz felé, többek között Pálháza és Hollóháza irányába, a 3719-es út vezet. Szlovákia felé két határátkelő is elérhető: a Rákóczi utca mentén található Ronyva-hídon keresztül gyalogos és személygépjármű forgalom, míg a város északi részén lévő határátkelőn tehergépjárművek és kamionok közlekednek.
Autóbusz-közlekedés Sátoraljaújhelyen a helyi tömegközlekedést a Volánbusz helyközi járatai biztosítják. Az autóbusz-állomás közvetlenül a vasútállomás mellett található, ahonnan távolsági járatok indulnak többek között Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen felé. Az állomás számos helyközi járat kiindulópontja is, amelyek a Hegyköz és Bodrogköz településeire közlekednek. A helyi buszjáratok Rudabányácska, Károlyfalva és Széphalom városrészeket szolgálják ki. A város ellentétes pontján, a köztemető közelében található a buszforduló, amely szintén a helyi közlekedés egyik fontos állomása.
Vasút bélyegkép|320x320px|Sátoraljaújhely vasútállomásSátoraljaújhely vasútállomása a végén található. Az épületét Pfaff Ferenc neves építész tervezte. A hajdan nagyobb forgalmat bonyolító vasútvonal egykor kétvágányú fővonalként üzemelt az állomás keleti peremén elágazó deltavágányzattal, de a második világháborút követően a politikai és földrajzi változások miatt egyvágányúvá alakították át, és már alig zajlik rajta átmenő forgalom. A Mezőzombor–Sátoraljaújhely szakaszt 2016 és 2019 között korszerűsítették és villamosították, így 2019 májusától a vonatok mozdonycsere nélkül közlekedhetnek Budapestig.
Napközben szinte minden órában indulnak vonatok Szerencs felé, amelyek egy része Miskolcon át közvetlenül Budapestre közlekedik, míg a többi járatnak Szerencsen van csatlakozása Budapest felé. Jelenleg nincs személyszállító vonatközlekedés Újhely (Slovenské Nové Mesto) felé; ezen a határkeresztező vágányon kizárólag teherforgalom zajlik. A városközpontból negyedórás sétával elérhető a határ túloldalán található Újhely vasútállomása is, ahonnan közvetlen vonatok indulnak Kassa és Tiszacsernyő irányába.
Taxiszolgáltatás A városközpontban, a Táncsics téren található a taxiállomás, ahol egyéni vállalkozók nyújtanak taxiszolgáltatást.
Kerékpáros lehetőségek Az 1980-as években felszámolt egykori kisvasút nyomvonalán épült meg a városból Sárospatakig és a Hegyköz felé vezető kerékpárút, amely az EuroVelo 11 nemzetközi kerékpárút-hálózat része. Az útvonal városon átvezető része részben felfestéssel elkülönített kerékpársávon, részben figyelmeztető felfestéssel van kijelölve. Számos egyirányú úton a kerékpárosok behajtása kiegészítő jelzőtáblával engedélyezett. 2021-ben befejeződött a városban egy bérelhető elektromos kerékpáros rendszer kiépítése, amely Szőlőske és Zemplén településekkel együttműködésben valósult meg. A projekt részeként több töltőállomást és kölcsönzőpontot hoztak létre a térségben, lehetővé téve az elektromos kerékpárok kényelmes használatát és kölcsönzését Sátoraljaújhely és a szomszédos szlovákiai települések között.
Hajózás Közlekedési szempontból a közeli Bodrog folyó érdemel említést, amely III. osztályú víziútnak minősül. Itt legfeljebb 70 méter hosszú, 8,2 méter széles, és 2 méter merülésű, maximum 1000 tonna hordképességű hajók közlekedhetnek. Bár a vízi közlekedés eddig elhanyagolható volt, Felsőbereckinél személyforgalmú révátkelő üzemel. A közelmúltban azonban a turisztikai fejlesztések révén felértékelődött a térség. A kormány döntése alapján a "nyaralóhajó projekt" keretében új kikötőt építenek Felsőberecki felett, a Ronyva torkolatánál, valamint a Bodrog, a Felső-Tisza és a Tisza-tó mentén több helyszínen. Felmerült az ötlet, hogy a Ronyva vízi-úttá váljon a Bodrogtól Sátoraljaújhely belterületéig, de ez egyelőre csak javaslatként létezik.
Turizmus