Homoródkarácsonyfalva (románul Crăciunel, németül Krötschendorf) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Oklándhoz tartozik.
Fekvése, megközelíthetősége
Homoródkarácsonyfalva Hargita megyében található, Székelyudvarhelytől alig 21 kilométerre délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.
Megközelíthető az alábbi útvonalakon:
1. sz. útvonal:
Budapesttől 670 km-re található, közúton személygépkocsival közelíthető meg legkönnyebben. Magyarországról (M3 autópálya vagy 4-es sz. főút, 42. sz. főút, E60) a Nagyvárad (Oradea), (1. sz. főút, E60) Kolozsvár (Cluj- Napoca), Torda (Turda) (15. sz. főút, E0), Marosvásárhely (Tirgu Mures) (13-as számú főút, E60) útirányt kell követnünk Balavásárig (Balauseri). Balavásár elején Szováta (Sovata), irányába kell letérni Székelyudvarhelyig (Odorheiu Secuiesc) (13A. sz. főút). Onnan 137. sz. útról, a Segesvár felé vezető főútról Felsőbodogfalva (Feliceni) elején balra kanyarodunk le a 131. sz. útra. Gyönyörű székely falvakon vezet utunk tovább és hamarosan Oklánd (Ocland) előtt balra kanyarodva meg is érkezünk Homoródkarácsonyfalvára.
2. sz. útvonal Székelyudvarhelyről az 1. sz. útvonal mellett eljuthatunk a Hargita-hegységen keresztül is. A 13A sz. főúton indulunk Csíkszereda felé. Szentegyházánál (Vlahita) (21 km) jobbra kanyarodva a 132. sz. úton Lövéte (Leuta), Homoródalmás (Meresti) útvonalon érjük el Homoródkarácsonyfalvát (Összesen 42 km).
3. sz. útvonal
Csíkszeredából a 13A főúton indulunk Székelyudvarhely (Odorhei Secuiesc) felé. Szentegyházánál (Vlahita) (27 km) jobbra kanyarodva a 132. sz. úton Lövéte (Leuta), Homoródalmás (Meresti) útvonalon érjük el Homoródkarácsonyfalvát (Összesen 48 km).
4-5. sz. útvonal
Segesvárról a 13. sz. főúton (E 60) Marosvásárhely (Tirgu Mures) felé indulunk, 28 km után Balavásárnál kell jobbra kanyarodni a 13A sz. útra, innen lásd 1. sz. útvonal utolsó része Balavásártól 104 km Homoródkarácsonyfalva (összesen 132 km).
- a 13. sz. főúton (E60) Brassó (Brasov) felé indulunk a 13. sz. főúton. Héjjasfalva (Vinatori, 10 km) előtt a 137 sz. útra kanyarodunk Székelyudvarhelyig (Odorheiu Secuiesc). Onnan Felsőbodogfalvánál (Feliceni, jobbra kanyarodunk le. Gyönyörű székely falvakon vezet utunk tovább és hamarosan Oklánd (Ocland) előtt balra kanyarodva meg is érkezünk Homoródkarácsonyfalvára (Craciunel).
6-7. sz. útvonal
Sepsiszentgyörgy felől a 12. sz. főúton indulunk Csíkszereda (Mercurea Ciuc) felé. - Málnásnál (Malnas) (17 km) balra kanyarodva a 122. sz. útra a Barót (Baraolt), 131. sz. úton Olasztelek (Talisoara), Vargyas (Virghis), Oklánd (Ocland) útvonalon érjük el Homoródkarácsonyfalvát (összesen 47 km). - Sepsiszentgyörgyből Csíkszeredába (Miercurea Ciuc) megyünk (68 km), innen a 3. sz. útvonalon Homoródkarácsonyfalvára jutunk.
Figyelem! A 131. sz. út Homoródszentpál utáni szakasza, valamint a 132. sz. út Lövéte előtti szakasza az út állapot hirtelen megváltozása miatt balesetveszélyes!
Nevének eredete Nevét onnan kapta, hogy olyan személy birtoka volt, aki karácsonykor született, ezért ezt a nevet viselte.
Története 1334-ben említik először Karasun néven. Kiemelkedő dombon áll védőfallal övezett unitárius temploma. Román kori szentélye máig fennmaradt, 1495-96-ban bővítették, ekkor épült tornya is. Kazettás mennyezete a 18. század első felében készült. A 18. században emberáldozatot is követelő harc folyt a templom birtoklásáért a katolikusok és az unitáriusok között, végül a katolikusok 1783-ban külön templomot építettek maguknak.
Görögkatolikus temploma 1880-ban épült, de kevés híve volt. 1910-ben 1006 magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 526 lakosából 2 román kivételével mind magyarok.
A falu déli bejáratától jobbra emelkedő Dongó-hegynél sós vízű forrás vize tört fel, melyre a 20. század elején fürdőtelep épült, de az 1930-as évekre rombadőlt. 1954-ben felújították, azóta ismét tönkrement.
Látnivalók Unitárius templom Az unitárius műemlék templom az északi falán Szent László freskóval, tornyában rovásírásos emlékkel
A hosszában települt falu közepén az országúttól keletre, egy dombon áll Homoródkarácsonyfalva 13. század végén épült román kori stílusjegyeket magánviselő gótikus műemlék temploma. Plébániaként már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepel A kőfallal kerített templomnak megmaradt félköríves záródású, negyedgömb kupolával fedett szentélye és nyugati kapuja az első építési periódusból származik. Déli kapujának kialakítására és ablakainak bővítésére a 14. században kerülhetett sor. Robusztus tornyának építése idején készült az Agnus Dei domborművel díszített nyugati kapu a rajta olvasható évszám alapján 1496-ban. A torony északi fala felső lőrésablakának bélletébe egy korábban épületdíszítő kőként használt rovásírásos követ falaztak be. Még megfejtetlen rovásfelirata a 14-15. században kerülhetett rá. A reformáció után, az 1560-as években a katolikus falu unitárius vallásra tért, a templom is unitárius templom lett. A szentély északi támpillérén bevésett 1646-os és 1649-es évszám került elő, amely talán egy nagyobb helyreállítás évszáma lehet, véleményünk szerint ekkor magasíthatták fel a hajó falkoronáját, és ekkor épülhetett körítőfal is.
1752-ben zsindelyfedésű déli portikusz épült és ekkor készítették a virágosan festett kazettás famennyezetét is. Az unitáriusok 1804–1806 között megmagasították a tornyot, ekkor kapta egyszerű, késő barokk vakolatarchitektúráját.
A freskókról (Szent László-freskó, Jézus születése, a Három királyok hódolata, Szent Ilona): Az erdélyi falképek és festett faberendezéseket felmérő program keretén belül szondát nyitottak a templom északi falán, és egy királyszent arca került felszínre. A freskók feltárására 2006 áprilisának első hetében került sor a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásával. A legkorábbi freskót a diadalív mellett, a padlószinttől cca. 140 cm-re festették meg. Ez részben a mai szószék feletti felület, ahol egy nagyon szabálytalan keretezésen belül Jézus születése jelenetének lehetünk tanúi.
Újabb kifestésre a 14-15. század fordulóján kerülhetett sor. Szintén az északi falon, közvetlenül az eredeti falkorona magasságában ábrázolták Szent László kerlési csatáját (1068), amely Szent László-legendaként vonult be a köztudatba. Az első jelenete a ritkán ábrázolt “kihallgatás”. Itt a trónon ülő szent király előtt egy fél térdre ereszkedő bajuszos alak látható. Közvetlenül mellette egy Váradot szimbolizáló stilizált épület kapujában áll az áldásra emelt kezű püspök. A csatajelenet két részre oszlik. Szent László a forgatag közepén, amint bárdjával lesújt az egyik lova nyakát átölelő kunra. Az 1853-ban készített új ablak megsemmisítette az üldözési jelenet egy részét; Szent László alakja teljesen elveszett, csupán a menekülő kunt átjáró lándzsája látható ma már az ablaktól keletre eső felületen. A visszafelé nyilazó kun és az elrabolt lány alakja teljes épségében maradt fenn. A birkózási jelenetben Szent László viselete megváltozik. Vértje helyett, vörös színű, bő ujjú, hermelin szegélyű vörös ruhát visel, fejéről is hiányzik a sisak, csak korona látható rajta. A lefejezés jelenete teljes egészében megegyezik a gelencei és a ma már csak Huszka József rajzaiból ismert homoródszentmártoni jelenettel. Az újabb függőleges osztás után található a pihenési jelenet. A freskó színeinek intenzitása alig változott az évszázadok során, ma is eredeti pompájában tárul elénk.
Az utolsó középkori kifestésre feltételezésünk szerint az 1496-ban történt toronyépítés idején kerülhetett sor. Ekkor nemcsak a belső teret, hanem a tornyon fennmaradt nyomok alapján úgy véljük, hogy az egész homlokzatot díszíthették. A torony ismert festése nem figurális ábrázolás, hanem a sarkokat kihangsúlyozó sarokarmírozás és ablakkeretezés.
E korszak belső falképei közül teljes felületen eddig csak a hajóban találhatót tártuk fel. Itt egy gazdag ornamentális kerettel övezett három királyok hódolatát, illetve Szent Ilonát ábrázoló freskót találtunk. A kifestett szentély feltárására még nem került sor.
Képek az unitárius templomról Fényképek az unitárius templomról, 2011. szeptember 9.
Katolikus templom
Római katolikus templom (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi Esperesi Kerület)
A homoródkarácsonyfalvi római katolikus templom építésére a 18. század végén került sor. A 18. század első felében (1739) a többségében unitárius falu katolikus híveinek a lelki gondozását a székelyudvarhelyi jezsuiták látták el. 1768-ban vagy 1777-ben hitbeli nézetek okozta villongások következtében került sor a ma álló katolikus templom építésére. Mind a szentélyt, mind a hajót gazdag rokokó stukkó díszíti, ahol a hajó középső sugaras motívumán tükörírásban az 1785-ös évszám jelenik meg. Korának egyik legjobb színvonalú alkotásának hordozója is, különleges. Nem csapos gerendafödémre és nádazásra mintázták, hanem egymástól 10–15 cm-re elhelyezett tölgyfa gerendákat léceztek be alulról, majd e sűrű lécezést vakolták. Szentélyének négykaréjos keretében Krisztus monogram látható, a többi felületet pedig dúsan burjánzó, helyszínen, vakolatból mintázott rokokó mustrák borítják. Jelenlegi színezése teljesen idegen a 18. századi szokásmódtól, eredetileg valószínűleg fehér volt és csak a plasztika fény- árnyék hatása dominált.
A templomban, illetve a parókián és melléképületeiben értékes berendezési tárgyak, festmények maradtak fenn napjainkig.
A templom főoltárának megcsonkított hátsó fele azt mutatja, hogy másodlagos elhelyezésben került a karácsonyfalvi templomba. Falazott menzáját is vastagon átfestett rokokó stukkók díszítik.
A központi, másodlagosan elhelyezett, Vizitációt ábrázoló olajkép két oldaláról hiányzanak a szobrok. A hajdani szobrok mögötti szárnyornamensek hasonló párdarabjait a Csíki-medence oltárainál, többek között Csíkszenttamáson, Csíkmindszenten és Csíkrákoson láthatjuk. A Vizitáció-kép méretre is nagyobbra sikeredett, és csak megdőjtve fért el a szekrénybe. A főoltár korábbi központi képe a szentély északi falára került. A festmény Máriát ábrázolja a kis Jézussal, angyalok társaságában. A megtévesztő, gyenge minőségű átfestés csak részben követi a korábbi vonalvezetést. Készítési technikáját tekintve a 17. századi oltárépítészetre jellemző megoldás szerint készült: a festett vásznat rászögelték egy hevederekkel megerősített fatáblára. Átfestésekor, a szegnyomok eltüntetésére esetlen, rámát imitáló léceket szegeltek a képre, mely méretét tekintve pontosan illeszkedik az oltárszekrénybe. Feltételezzük, hogy a Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt templomba állított oltáron azért végezték a fentebb említett képcserét, hogy a templom titulusával jobban összhangban legyen. Esetlen improvizáció az oltár oromdíszítése. Az oltár eredeti oromdísze a jobb oldali mellékoltár tetejére került. Ennek közepében Antiochiai Szent Margitot ábrázoló feliratos festmény található a már említett, szokásos 17. századi készítési technikával. A két kiugró szárnyornamens vaskosabb faragása, a puttófejek kiképzése és méretaránya bizonyítja, hogy hajdan a főoltárhoz tartozott. A használatban levő oltáriszentség tartó az utóbbi idők szüleménye. A predella hátsó részén töredékesen még meg van az eredeti tabernákulum hátsó, öt centiméteres szakasza. A kor szokásához híven e díszes kis szekrénykét kékre festették, és csillagokkal díszítették. Az oltáron végzett néhány feltárási, tisztítási próba bizonyítja, hogy a kor divatja szerint az oltár alapszíne fekete volt, míg a faragott díszítései gazdagon aranyozottak, ezüstözöttek és lüszterezettek.
Különös figyelmet érdemel a jobb oldali mellékoltár. Központi szekrényében a Szentháromság kompozíció vászonra festett olajképe nyert másodlagos elhelyezést. A kép alján a következő felirat olvasható:
SS. TRINITAS UNUS DEUS MISERERE ANIMABUS DEFUNCTORUM BENEFACTORUM. 1794.
A C Ö