A hosszúlábú álfakusz (Xenicus longipes) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Motacilla nembe Motacilla longipes néven.
Alfajai Xenicus longipes longipes a Déli-szigeten élt. Xenicus longipes stokesi az Északi-szigeten mindig is ritkának számított. Múzeumi gyűjteményben is csupán a típuspéldányai találhatók, melyekről a fajt eredetileg leírták. Utoljára az 1950-es években került szem elé. Xenicus longipes variabilis a Stewart-szigeten élt, de ez az alfaj még egy ideig tartotta magát a közeli Big South Cape szigeten. A behurcolt patkányok pecsételték meg sorsát.
Előfordulása Új-Zélandon területén volt honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdőkben és cserjésekben volt. Állandó, nem vonuló faj volt. Talán még ma is él a zord, tenger szabdalta Fiordland vidékén, bár ezt az egykor nagy elterjedésű fajt ma általában kipusztultnak tekintik.
Megjelenése Testhossza 10 centiméter körüli volt.
Életmódja Főleg gerinctelenekkel táplálkozhatott.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe elég nagy volt, utoljára 1972-ben észlelték. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján kihalt fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Xenicus Kategória:Madárfajok Kategória:Új-Zéland kihalt madarai Kategória:Kihalt madarak