bélyegkép|250px|Ilja Jefimovics Repin: A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak (1891), Orosz Múzeum, Szentpétervár A történészek szerint legvalószínűbb, hogy a levél eredetije nem is levél volt, hanem valamilyen törökellenes röpirat, amelynek jellegéből adódóan ezek a pamfletek sokat változtak. 1675-ben IV. Mehmed oszmán szultán ki akarta terjeszteni az Oszmán Birodalom fennhatóságát a zaporizzsjai kozákok területére is. Mielőtt a török hadakat megindította volna, a kor szokása szerint levelet intézett a Zaporozsjei Had vezéréhez, amelyben ugyanolyan hódolást követelt magának, akárcsak Petro Dorosenko kozák hetman tette neki, és a harc nélküli megadás fejében kíméletes bánásmódot ígért. Szintén a kor szokása szerint a levélben felsorolta az őt megillető, keletiesen nagyzoló címeket is:
A Zaporizzsjai kozákok ezredatamánja Iván Szirko, rendkívül goromba hangú üzenettel válaszolt a szultánnak, amelyben akkurátusan kitér a szultán minden egyes címére.
A levél eredeti szövege: bélyegkép|A zaporozsjei szics történelmi-kulturális komplexum Horticja szigetén
Egy blogról származó fordítás:http://toriblog.blog.hu/2009/07/23/a_zaporozsjei_kozakok_levelet_irnak_a_torok_szultannak Történelem mindenkinek (toriblog.blog.hu), 2009.07.23. bélyegkép|IV. Mehmed oszmán szultán portréja
A szultán személyes reakciója a levélre nem ismeretes, annyi bizonyos, hogy a törökök nem támadták meg a kozák állami szerveződés területét, Zaporozsjét. Más kozákok a lengyelek mellett harcoltak a törökök ellen, akik meg akarták hódítani Ukrajnát. Az 1667-es andruszovói békét követően a Bal parti Ukrajna területe a cári Oroszországhoz került, míg a Jobb parti Ukrajna és Kijev a Lengyel–Litván Államszövetség része maradt. 1676. október 17-én kötötték meg zsuravnói szerződést, amely lezárta az 1672–76-os lengyel–török háborút. A lengyel korona visszakapta 1672-ben elvesztett területeinek egy részét. Bár az Oszmán Birodalom továbbra is fenyegetést jelentett Lengyelország határaira, hét éven át tartó békeidőszak következett.
A kozákok eredeti válaszlevele nem maradt fenn, de az 1870-es években előkerült egy másolat, amelyet egy amatőr etnográfus készített a 18. században. Átadta a kor egyik híres történészének, Dmitrij Javornyickijnek, aki felolvasta vendégeinek, akik között Ilja Repin is megfordult nála. A festőművész érdeklődni kezdett a cselekmény iránt, és 1880-ban elkezdte megfesteni az első vázlatsorozatot. A legendás levél több irodalmi, illetve képzőművészeti alkotást is ihletett, de ezek közül a legismertebb Ilja Repin A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak (1891) című festménye. bélyegkép|250px|Repin művének ezt a verzióját a harkivi Művészeti Múzeumban őrzik
Jegyzetek
Források Ráth-Végh István: A könyv komédiája (Budapest, Gondolat, 1982) 276. o. Történelem mindenkinek Корреспондент: Веселые запорожцы. История создания картины Запорожцы пишут письмо турецкому султану - архив, korrespondent.net
További információk The Zaporozhian Letter to the Turkish Sultan, humstatic.uchicago.edu Copia Deß Türckischen Kaysers Brieff, an die Cosacken nach Czechrin, 1683, Österreichische Nationalbibliothek, digital.onb.ac.at
Kategória:Ukrajna történelme Kategória:Törökország történelme Kategória:Levelek, táviratok