bélyegkép|200px|Az Orthographía española 1741-ből Spanyol helyesíráson a Spanyol Királyi Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) által készített normatív helyesírási szabályok összességét értjük, amely az egész spanyol nyelvterületre kiterjedően egységes. A spanyol nyelv története során a helyesírás számos változáson ment át, azonban eléggé jól alkalmazkodott a kiejtéshez, és viszonylag kevés benne a következetlenség. Így nagymértékben hangjelölő (fonetikus), kisebb mértékben történeti (például a franciáéval szemben).

Történeti fejlődése Az első akadémiai normatív szabályozás 1741-ben készült Orthographía española címen, elektronikus változata megtekinthető a Cervantes Virtuális Könyvtár weboldalán.Az 1741-es Orthographia a Cervantes Virtuális Könyvtárban A jelenleg érvényben lévő, 2010-es kiadású szabályzatot már a Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete készítette, és az 1999-es kiadáshoz képest sokkal bővebb és alaposabb, lefedve az eddig nem szabályozott kérdéseket.

Egyes nyelvújítók a következetlenségek teljes felszámolása érdekében próbálkoztak radikális helyesírási reformok bevezetésével is – mint például a C és a QU használatának eltörlése, és helyettük a K alkalmazása minden helyzetben –, azonban e reformok, bár akadt az irodalomban néhány követőjük, nem voltak széles körben elfogadottak és túl hosszú életűek.

Ebben a szócikkben az alapvető spanyol helyesírási szabályok olvashatóak, különös tekintettel a magyar szabályoktól való eltérésekre, valamint ismertetjük az érvényben lévő akadémiai helyesírási kiadványt is. A cikkben szereplő példákban, szükség esetén a helytelen írásmód(ok)ra való utalást az előtte lévő csillag jelzi.

Az ábécé

A spanyol ábécé a latin ábécé módosult változata. A latinban nem létező három hang jelölésére két digráfot (CH, LL), valamint egy diakritikus jellel ellátott betűt (Ñ) vezettek be (az utóbbi külön betűnek számít az ábécében); ugyanakkor a H ma semmilyen hangnak nem felel meg (legalábbis a sztenderd nyelvváltozatokban), míg a J és a Z a modern spanyolban szintén eltávolodott a történeti kiejtéstől, két betűt (K, W) pedig kizárólag idegen vagy görög eredetű szavakban használnak. A teljes ábécé így a következő 27 betűből áll:

A CH és LL digráfok egy-egy külön hangot jelölnek, de a 2010-es helyesírási reform óta nem számítanak külön betűknek már az ábécében sem, nem csak a szótárakban és lexikonokban a besorolás szempontjából. A betűk neveinek helyesírása: a, be, ce, de, e, efe, ge, hache, i, jota, ka, ele, eme, ene, eñe, o, pe, cu, erre, ese, te, u, uve, uve doble (Mexikóban doble u), equis, ye (hagyományosan i griega ’görög i’), zeta. Egyes betűknek több neve is van, itt az elsődleges – és általánosan használt – nevüket tüntettük fel.

Egyes betűk használata A jelentésmegkülönböztető és etimológiai írásmód

Bizonyos betűknek a mai spanyolban megkülönböztető hangértéke már nincsen, ezeket a helyesírás csak etimológiai-történeti hagyományokból tartotta meg (vagyis, hogy az íráskép közelebb álljon a megfelelő latin szó írásmódjához, vagy az egykori kiejtéshez), írásban viszont képesek jelentéseket megkülönböztetni. A spanyol anyanyelvűeknek gyakran okoz gondot e betűk helyes alkalmazása, ezért ennek a spanyol helyesírási szabályzatok külön fejezetet szoktak szentelni. A leggyakoribb tévesztések és rossz beidegződések az alábbi betűk használatával kapcsolatosak. B, V – mindkét betű hangértéke azonos (vagyis mindkettőt ejthetik a hangkörnyezettől függően b-szerűen és v-szerűen egyaránt, viszont ugyanabban az adott környezetben egyformán hangzanak): például tubo (< TUBUS) ’cső’ és tuvo (< tener) ’neki volt’, mindkettő ejtése kb. ’tuwo’. H – a sztenderd nyelvváltozatokban ma már semmilyen hangot nem jelöl. Szó elején bizonyos latin mássalhangzók (F-, G-, H-) nyomát jelzi, amelyek a kiejtésben elvesztek: például hecho (< FACTU) ’(meg)csinált, kész’, vö. echo (< IACTO) ’dobok, hajítok, vetek’, hermano (< [FRATER] GERMANUS) ’testvér’, hora (< HORA), ’óra (időegység)’, ha (< HABET) segédige, vö. a (< AD) elöljárószó stb. Ettől függetlenül is, mindig néma H-val írandók az ie, ua, ue, ui kettőshangzókkal kezdődő szavak: hielo (< GELU) ’jég’, huérfano (< ORPHANUS) ’árva’ (vö. orfanato ’árvaház’) stb. LL, Y – magánhangzók előtt/között a köznyelvben ma már gyakorlatilag teljesen azonosan ejtik mindkettőt (lásd: yeísmo): például halla (< AFFLAT) ’talál, lel’ és haya (< HABEAT) segédige, valla (< VALLA) ’kerítés’ és vaya (< VADIAT) ’menjen’ stb. S, C, Z – latin-amerikai beszélőknek bizonyos szavakban gondot okoz e három betű használata (lásd: seseo), ugyanis az S, Z és e, i előtt a C azonosan hangzanak (szemben a spanyolországi megkülönböztető nyelvváltozatokkal): például casa (< CASA) ’ház’ és caza (< *CAPTIARE) ’vadászat’, ciento (< CENTUM) ’száz’ és siento (< SENTIO) ’érzek’ stb. A Z néhány szó kivételével – köztük a betű neve: zeta – E, I előtt nem állhat.

A flexió során előforduló helyesírási változások

A flexió, vagyis az alakváltoztatás, igeragozás során a tővégi mássalhangzó általában változatlan marad, azonban azt különböző hangkörnyezetekben más-más betűkkel jelölhetik, így ezen alakok írása módosul. Ezek a módosulások az alábbi betűkre érvényesek: C, QU – a ’k’ hangot A, O, U előtt a C, E, I előtt a QU kapcsolat jelöli: például explico ’magyarázok’ és expliqué ’magyaráztam’. C, Z – az E és I előtti C-nek A, O, U előtt Z felel meg: például comienza ’kezdődik’, comience ’kezdődjön’; venció ’győzött’, venza ’győzzön!’, luz ’fény’ és luces ’fények’. G, J – az E és I előtti G-nek A, O, U előtt J felel meg: például dirijo ’irányítok’ és dirigen irányítanak. Ez a szabály fordítva nem érvényesül, ugyanis a J állhat E, I előtt is, tehát azoknál igéknél, amelyek szótári alakjában a tőmássalhangzó J, azt írásban is végig megőrzik: például trabaja ’dolgozik’ és trabaje ’dolgozzon!’. G, GU – a ’g’ hangot A, O, U előtt a G, és E, I előtt a GU kapcsolat jelöli: például pagan ’fizetnek’ és paguen ’fizessenek!’. GU, GÜ – a ’gw’ hangot A, O, U előtt a GU kapcsolat, E, I előtt a GÜ kapcsolat jelöli: például averiguamos ’kitaláljuk’, averigüemos ’találjuk ki!’. I, Y – a ’j’ félhangzó I-vel írandó mássalhangzó és magánhangzó között, Y-nal a szó végén; szó elején magánhangzó előtt, valamint két magánhangzó között – néhány kivételtől eltekintve (például ion, paranoia) – csak az Y állhat: például rey ’király’, reina ’királynő’, reyes királyok; ir ’járni’, yendo ’járva’.

Az egyszerűsített írásmód Bizonyos szavaknak kétféle elfogadott írásmódja is létezik: egy etimológiai, illetve egy, a mai köznyelvi kiejtéshez közelebb álló egyszerűsített. Ezen ingadozás főleg néhány szó eleji képzőt érint (az Akadémia által ajánlott írásmód áll elsőként, zárójelben pedig az elfogadott): B – az obs-, illetve subs- képzőkben mássalhangzó előtt egyes szócsaládokban kiesik: oscuro (obscuro) ’sötét’, oscuridad (obscuridad) ’sötétség’; suscribirse (subscribirse) ’feliratkozni’; sustancia (substancia) ’anyag’, sustantivo (substantivo) ’főnév’ stb. N – a trans- képzőben bizonyos szavakban kieshet: transcribir (trascribir) ’átírni’, transformar (trasformar) ’átalakítani’ stb.; trascendencia (transcendencia) ’jelentőség’. P – az escribir ’írni’ ige képzős származékainak szenvedő melléknévi igenevénél Argentínában és Uruguayban az etimológiai (-pto), máshol az egyszerűsített (-to) írásmód használatos: circunscrito (circunscripto) ’körülírt’, descrito (descripto) ’leírt’, transcrito (transcripto) ’átírt’ stb.

A kis- és nagybetűk használata A kis (minúsculas) és nagy kezdőbetűk (mayúsculas) használata alapvetően megegyezik a magyar szabályokkal. Az általános alapelv, hogy a tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel, míg a közneveket kisbetűvel kell írni. Néhány irányadó szabály az alábbiakban olvasható.

Nagy kezdőbetűvel írandók A tulajdonnevek, személynevek és földrajzi nevek. Amennyiben a tulajdonnév része a határozott névelő, úgy az is nagybetűvel írandó, és nem vonódik össze az elöljárószókkal: soy de El Salvador ’El Salvador-i vagyok’. (Nem tévesztendő ez össze azzal az esettel, amikor a tulajdonnevet névelővel szokás használni, de a névelő nem a név része: los Estados Unidos ’az Egyesült Államok’.) Az összetett földrajzi nevek tulajdonnévi része: la ciudad de México ’Mexikóváros’, océano Atlántico ’Atlanti-óceán’, mar Mediterráneo ’Földközi-tenger’ stb. Személyek ragadványneve (például Alfonso el Sabio ’Bölcs Alfonz’), illetve jelzői, amikor megszemélyesítésként vagy kiemelésként használatosak (például la Mexicana ’a[z a bizonyos] mexikói nő’). A tantárgyak neve: la Biología, la Física, la Psicología stb. (A szakterületek, tudományok neve kisbetűvel írandó, kivétel a tudományos, szakmai szövegekben, életrajzokban: licenciado en Arquitectura.) Az ünnepek, „kitüntetett” napok, valamint a történelmi korok, események neve; amennyiben ezek többtagúak, akkor minden tagjuk az elöljárószók, névelők kivételével (például el Día de la Independencia, los Reyes Magos, la Antigüedad, el Medievo, la Reconquista stb.). Az intézmények, szervezetek, csoportok nevének minden eleme az elöljárószók, névelők kivételével: Instituto Nacional de Antropología e Historia ’Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet’, No Es Culpa Nuestra. A bolygók és csillagképek nevében a főnevek és melléknevek: el Júpiter, la Osa Mayor stb. A magyarhoz hasonlóan a luna ’hold’, a sol ’nap’ és a tierra ’föld’ csak csillagászati értelemben írandók nagy kezdőbetűvel, amikor az égistest nevét jelölik: La Tierra orbita alrededor del Sol ’A Föld a Nap körül kering’, de: La leyenda del sol y la luna ’A nap és a hold legendája’ (mexikói monda). Bármely emberi műalkotás (könyv, újság, film, zeneszám, televíziós és rádiós műsor stb.) címének első eleme; az összes többi elem kisbetűs, a címben szereplő tulajdonnevek kivételével: Entre el mar y una estrella ’A tenger és egy csillag közt’, Informe semanal ’Heti Beszámoló’, Luz y sombra ’Fény és árnyék’, Últimas tardes con Teresa ’Utolsó esték Teresával’. (Latin-Amerikában – angol hatásra – terjed a címek összes elemének nagy kezdőbetűs írása, ez azonban helytelen.) A folyóiratok, periodikus kiadványok (újságok, magazinok), gyűjteményművek neveinek minden fontos eleme (az elöljárószók és névelők kivételével): El Nuevo Diario ’Az Új Napló’. A hivatalos dokumentumok (törvények, jogszabályok, határozatok stb.) címében valamennyi főnév és melléknév: Declaración Universal de los Derechos Humanos ’Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata’, Ley Orgánica de la Administración Pública Federal ’Alkotmánykiegészítő törvény a szövetségi közigazgatásról’, Real Decreto 125/1983 ’125/1983. Királyi rendelet’. Az Estado ’állam’ főnév (megkülönböztetésül az estado ’állapot, helyzet’ köznévtől), valamint – amennyiben egy adott intézményre utalnak – a Gobierno ’kormány’, Iglesia ’egyház’, Parlamento ’országgyűlés’ főnevek.

Kisbetűvel írandók a mellékneves földrajzi felszínformák, félszigetek nevei:Ezt az elvet 2010-ben vezette be az Akadémia, mely szerint nem minősülnek tulajdonneveknek azon – történelmi területek tulajdonnevéből származó – mellékneves földrajzi felszínformák megnevezései, melyek szokványosan leíró, behatároló, ráutaló jelleggel használatosak, vagyis a melléknév nem kifejezetten a terület egyedi azonosítására, elnevezésére szolgál. península ibérica ’Ibériai-félsziget’, meseta castellana ’Kasztíliai-felföld’. (Nem tartoznak ide azok a földrajzi nevek, melyek bár melléknév alakúak, de melléknév a földrajzi terület egyedi azonosítására szolgál, tehát tulajdonnévnek minősül: pl. islas Canarias ’Kanári-szigetek’, mar Cantábrico ’Kantábriai-tenger’). A hét napjai (például lunes, martes, miércoles stb.), a hónapok, évszakok neve (például febrero ’február’, primavera ’tavasz’). A foglalkozások, tisztségek, titulusok (például profesor ’tanár’, rey ’király’, ministro ’miniszter’ stb.), akkor is, ha egy-egy konkrét személyre utalnak. Az országnévből képzett melléknevek: colombiano ’kolumbiai’, mexicano ’mexikói’.