Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (45-1-96). Damkó József alkotása, 1929 Életpályája Frankl Vilmos néven született Ürményben, ahol Frankl Sándor uradalmi orvos, eredetileg zsidó vallású édesapja ekkorra már kikeresztelkedett, ő pedig 1874-ben felvette a Fraknói nevet. Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte.
1864-től a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az Akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) őre.
1879. május 22-étől 1889-ig az Akadémia főtitkári, majd 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője volt. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított.
A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történelemnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával.
Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (1872–1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét 1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (1884–1899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).
Művei
A bécsi békekötés 1606-ban. Győr: Sauervein Géza. 1865.
Rómer Flóris–Ipolyi Arnold–Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás; vál., sajtó alá rend., bev. Rottler Ferenc; Gondolat, Bp., 1981 (Történetírók tára) Gróf Széchényi Ferenc, 1754–1820; utószó Soós István; Osiris, Bp., 2002 (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok) Mátyás király levelei. Külügyi osztály, 1458–1490; a Fraknói Vilmos szerkesztette kötetek egyben közölt változata, sajtó alá rend., utószó Mayer Gyula; Nap, Bp., 2008 + DVD Pázmány Péter, 1570–1637; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2014 (Nemzeti könyvtár)
További művei Művei a REAL-EOD-ban Fraknói Vilmos név alatt és Frankl Vilmos név alatt Művei a REAL-ban
Jegyzetek
Források Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Palatinus, Budapest, 2007, 22-26.
160 éve született Fraknói Vilmos
További információk Fraknói Vilmos negyed-százados irodalmi munkássága. 1861–1885; Hornyánszky Ny., Bp., 1886 Fraknói Vilmos irodalmi munkássága 1860–1910; Stephaneum Ny., Bp., 1910 Tóth László: Fraknói Vilmos; szerzői, Bp., 1925 Berzeviczy Albert: Fraknói Vilmos emlékezete; Akadémia, Bp., 1927 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek) Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011
Kapcsolódó szócikkek Magyar Tudományos Akadémia Római Magyar Akadémia Fraknói Vilmos-díj Szentjobb
Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar katolikus címzetes püspökök Kategória:Váradi kanonokok Kategória:MTA-tagok Kategória:Az MTA főtitkárai Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Esztergomiak Kategória:Ürményiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek