Gróf czetinai Frangepán Gergely (; 1459 – 1520. szeptember) magyar katolikus főpap, diplomata. Kalocsai érsek (1503. július 20. – 1520).
Életútja Családja A Frangepán grófi család sarja, aki a zágrábi egyházmegyéből származott. Apja Frangepán Zsigmond, testvére Frangepán János.mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 22. Pályája korai szakasza Bécsben (1480) és Krakkóban (1485) járt egyetemre.Kollányi Ferencz: A veszprémi püspök királyné-koronázási jogának története, Veszprém, Egyházmegyei Könyvnyomda, 1901 1493-ban kalocsai olvasókanonokként tűnik fel, két évvel később pedig már a fehérvári prépostság ura (1495. október 22.–1501. május 29.). Főpapi pályája 1500. április 24. előtt kinevezett veszprémi püspök és királynéi kancellár. VI. Sándor pápa megerősítésével 1502. április 18. és 1503. június 21. között veszprémi megyés püspök, s megtarthatta a budafelhévízi prépostság javadalmát azzal a kötelezettséggel, hogy ebből zsoldosokat fizessen.Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 4. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. Hivataláról 1503. június 21-én mondott le. Még ugyanezen évben a kalocsai érsekséget kapta meg (1503. július 20.). II. Ulászló 1502-ben nőül vette Foix Annát, de Frangepán Gergely még nem vette fel a püspöki címet, így a királynét nem koronázhatta meg. A királlyal oklevelet állíttatott ki, hogy ezen egyedi eset nem csorbítja a veszprémi püspökök ősi jogait.
Érseki tisztségében december 11-én erősítette meg II. Gyula. 1504. február 24-én fizette meg az annátákat, a palliumot csak másfél év múlva kapta meg. Támogatta a „rákosi végzés-t” (1505), de vezetője volt a Miksa-császárhoz küldött követségeknek (1506). Az 1510-es években a lengyel politikai orientáció és Szapolyai János híve. Kalocsai udvara humanista központként működött, Ludovicus Tubero neki ajánlotta történeti munkáját. Hatalmas vagyonából hagyott Kapisztrán János szentté avatásának előmozdítására. 1514. április 16-án hirdette ki az egyházmegyében a keresztes hadjáratot. Bács várában sikeresen védekezett a Pogán Benedek vezette felkelő paraszthadak ellen (1514). 1515 elejétől 1516 decemberéig kancellár. 1516 és 1519 között az országos tanács tagja. 1519-ben tagja a Bornemissza-ellenes szövetségnek.
Vagyonát a végvárak fenntartására hagyta. Egyházi tisztségeiből fakadóan Veszprém (mint veszprémi püspök) és Bács vármegyék (mint kalocsai érsek) örökös főispánja is volt.
Segédpüspökei 1511. február 10-étől Máté, majd 1515. augusztus 13-ától Aranyáni János.
Halála után Széke 1521 és 1522 között üres, utóda Veszprémben és a királynéi kancellárságban 1503. június 21-étől Isvalies Péter, Kalocsán 1523. február 4-étől Tomori Pál.
Jegyzetek
előző püspökSzatmári György1499. december 23. – 1502. február 14.veszprémi püspök 1502. április 18. – 1503. június 21.következő püspökIsvalies Péter1503. június 21. – 1511. szeptember 11.előző érsekKálmáncsehi Domonkos 1503kalocsai érsek 1503. július 20. – 1520. szeptemberkövetkező érsekTomori Pál1523. február 4. – 1526. augusztus 29.
Gergely Kategória:Veszprémi püspökök Kategória:Kalocsai érsekek Kategória:1459-ben született személyek Kategória:1520-ban elhunyt személyek