A karnaki templomkomplexum az ókori Egyiptom egyik leghíresebb épületegyüttese, a világ egyik legnagyobb vallási kultuszhelyszíne. Egyiptom látnivalói közül csak a gízai piramisok vonzanak több látogatót. Több mint száz hektáron terül el és három nagy, elkerített templomkörzetet, valamint több kisebb templomot foglal magába. A három templomkörzetből Ámon-Ré főistené a legnagyobb, ettől délre felesége, Mut temploma áll, mellyel kosfejű szfinxekkel szegélyezett felvonulási út köti össze, északra pedig Théba ősi istenének, Montu hadistennek a templomát találjuk.Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) , p.154
Építését a középbirodalom egyik fáraója, I. Szenuszert kezdte meg az i. e. 20. században, majd mintegy kétezer évig újabb és újabb elemekkel bővült. Az építkezés így legalább 30 fáraó uralkodásához köthető egészen a görög-római korig. Az ókorban Ipet szutnak („kiválasztott hely”) hívták, és Egyiptom újbirodalmi fővárosa, Théba mellett állt. Mai nevét al-Karnak faluról kapta, amely mellette található. A templom területe kétszerese a faluénak, ezért általában a templomot, nem pedig a falut értik Karnak alatt. A templomegyüttes a Nílus jobb partján áll (attól 500 m-re), kb. 2,5 km-nyire északra a luxori templomtól. Közöttük a környék teljesen beépült.
Ámon-Ré templomkörzete 300px|thumb|Ámon templomkörzete Ámon-Ré temploma Ámon-Ré hatalmas temploma két tengely mentén épült fel az isten szentélykörzetében. Eredeti magja a kelet–nyugati tengely közepén épült egy szent dombon, ebből az irányból terjedt a templomot egykor a Nílussal összekötő csatorna rakpartja felé, ahonnan mai főbejárata nyílik (ezt II. Ramszesz építtette), illetve dél felé, ahol Mut szentélykörzete található. A bejárattól jobbra Hakórisz kápolnája áll, az első pülónig kosfejű szfinxekkel szegélyezett út vezet, a szfinxek a király szobrát tartják mancsuk közt. A templomnak összesen tíz pülónja van, a kelet–nyugati tengelyen összesen hat, míg az észak–déli tengelyen, mely a 3. és 4. pülónok közt csatlakozik a főtengelyhez, további négy. A templom az évszázadok alatt nagyrészt belülről kifelé bővült, a legrégebbi, ma is álló építmények a XVIII. dinasztia idején, I. Thotmesz által emeltetett 4. és 5. pülónok (i. e. 15. század eleje), de III. Thotmesz ezeknél beljebb is épített egy pülónt, a hatodikat. A legkülső, 1. pülónt a XXX. dinasztiabeli Nahthórhebit építtette az i. e. 4. században.Wilkinson, op.cit., pp.155-158
A templom ma álló legrégebbi részei az I. Thotmesz idején épült 4. és 5. pülón, valamint a kettő közti, egykor oszlopos tér, de itt is vannak későbbi kiegészítések, például Hatsepszut két gránitobeliszkje, melyek egyike még mindig áll. A hatodik pülónból, amelyet I. Thotmesz unokája, III. Thotmesz építtetett, kevés maradt fenn, de még látszik az általa meghódított déli, illetve északi népek listája a déli és az északi falon.Wilkinson, op.cit., p.158
A templombelső ma megfigyelhető legkorábbi részei Hatsepszut és III. Thotmesz korabeliek, a többi rész későbbi építmény. A hatodik pülónt követő udvarban két hatalmas gránitoszlop áll, északi és déli oldalukon Alsó-, valamint Felső-Egyiptom jelképes virágai. Az udvar északi oldalában Ámon és Amaunet szobrai állnak, melyek Tutanhamon idejéből származnak, az udvart követő gránit bárkaszentély pedig a Nagy Sándort követő Philipposz Arrhidaiosz építtette, feltehetőleg III. Thotmesz korabeli építmény helyén. A szentély körüli homokkő helyiségek Hatsepszut korabeliek, de némelyiket III. Thotmesz díszíttette hadjáratai képeivel és a templomnak adott ajándékok képével, közte a két obeliszkével.Wilkinson, op.cit., pp.158-159
thumb|450px|Ámon-Ré templomának előudvara Emögött található egy nyitott központi udvar, azon a helyen, ahol feltehetőleg a templom legkorábbi része állt. Ezek a középbirodalom korából származó szentélymaradványok, amelyek minden valószínűség szerint a második átmeneti korban is tovább épültek. Itt alakították ki a szentélyt, amelyet még az ókorban széthordtak építőanyagnak, így nem sok maradt belőle. A központi udvar mögött III. Thotmesz elég jó állapotban fennmaradt ünnepi temploma áll, amelyet a fáraó saját maga istenítése és őskultusza ápolása céljából emelt. A Thotmesztől „A legragyogóbb emlékmű” nevet nyert templomnak a délnyugati sarkában található bejáratát egykor a király két szobra fogta közre. A bejárat egy előcsarnokba vezet, amelyből jobbra raktárak és más helyiségek nyílnak, balra pedig egy oszlopcsarnok. A csarnok tetejét körben négyszögletes oszlopok tartják, középen pedig sátorrudakra emlékeztető oszlopok, mellyel a nagy harcos fáraó feltehetőleg katonai sátrakat kívánt utánozni. A templomban Ámonnak, Szokarnak és a fáraó őseinek is van szentélye, a kopt keresztények pedig templomként használták egy időben az épületet, így az oszlopokon helyenként glóriás ikonok láthatóak. A templom egy előterét „Botanikus kert” néven ismerik, mert falai azokat az egzotikus növényeket és állatokat ábrázolják, melyekkel Thotmesz találkozott hadjáratai során. Itt volt eredetileg a karnaki királylista.
A 4. pülón előtti térben válik el a templom főtengelyétől az észak–déli, Mut szentélykörzete felé tartó tengely, melyen – bentről kifelé haladva – a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik pülón található. A hetedik pülónt III. Thotmesz építtette, de oldalfalait csak Merenptah idején fejezték be.Wilkinson, op.cit., p.161 A hetedik pülón és a főtengely közti udvarban találtak rá 1904-ben arra a rejtekhelyre, az ún. karnaki rejtekhelyre, melyből kb. 20 000 szobor és sztélé került elő. A nyolcadik pülónt Hatsepszut építtette. III. Thotmesz unokája, IV. Thotmesz visszaállíttatta a templom főtengelyének a kelet–nyugati tengelyt, ezzel az észak–déli tengely veszített fontosságából,, p.272 bár még építtettek hozzá pülónokat: a kilencediket és a tizediket Horemheb idején; ezek falába illeszkedik egy korábbi épület, II. Amenhotep jubileumi temploma. Ez eredetileg a nyolcadik pülón előtt állhatott, a két újabb pülón építésekor Horemheb valószínűleg lebontatta, hogy távolabb építse fel. Horemheb a két pülón építésekor nagyrészt Ehnaton lebontott karnaki templomából, a Gempaatonból használt fel építőanyagot. A tizedik pülón előtt két hatalmas szobor áll, amelyek minden bizonnyal Horemhebet ábrázolják.
thumb|180px|right|A nagy oszlopcsarnok egy oszlopa IV. Thotmesz fia, III. Amenhotep építtette a kelet–nyugati tengelyen a 4. és 5. pülónok elé a 3. pülónt. Ebben számos újrafelhasznált kőtömböt találtak, amelyekből a szabadtéri múzeumban rekonstruálták az eredeti műemlékeket. Ez elé építtette a templom hatalmas oszlopcsarnokát, amelyben 134 papiruszoszlop áll, a 12 középső oszlop 22 m magas, a többi pedig kb. 15 m. A csarnok papiruszmocsarat jelképezett; oszlopai eredetileg tetőt tartottak. Köztük királyok és istenek szobrai álltak. Bár a csarnok építését még III. Amenhotep kezdte meg, díszítését már a következő dinasztia uralkodói, I. Széthi és fia, II. Ramszesz fejezték be. Ramszesz a csarnok külső falára csatajeleneteket vésetett (köztük a kádesi csata ábrázolását). Az oszlopcsarnok előtt állt 2. pülón, amelyet Horemheb idején kezdtek meg, de csak I. Széthi idején fejeztek be. A pülónból Ehnaton egy templomának építőkövei kerültek elő. Ez előtt II. Ramszesz két hatalmas lépő szobra állt, amelyek mára szinte teljesen elpusztultak. Velük szemben szintén Ramszesz egyik állószobra állt, lábainál legidősebb lánya, Bintanath kisebb szobrával. Ezt a Ramszesz-szobrot később több fáraó is elbitorolta.Wilkinson, op.cit., pp.157-158
A főtengely első két pülónja közti udvar 84,12×99,4 méter területű, mai formáját közel 1000 év alatt nyerte el, a XVIII. dinasztia uralmának végétől a ptolemaida korig. Kétoldalt I. Sesonk oszlopos folyosója húzódik.Jim Fox: The Approach to the Temple of Amun at Karnak in Egypt Az udvaron Taharka pavilonjának romjai láthatók. Ez az épület (melyet később II. Pszammetik kisajátított, a Ptolemaioszok pedig helyreállítottak) tíz oszlopból állt, melyeket alacsony fal kötött össze, felül nyitott volt; feltehetőleg különleges funkciót töltött be, talán a „Nappal való egyesülést” szolgálta.Wilkinson, op.cit., p.156
Az udvarban áll még egy II. Széthi által emeltetett bárkakápolna, mely a thébai háromság tiszteletére épült, ókori neve Széthi-Merneptah palotája Ámon templomában volt. Vele szemben Tutanhamon egy szfinxe található. Az udvarban ezen kívül több másik szfinx is van, ezek eredetileg a templomhoz vezető felvonulási úton álltak, mielőtt ezt az első udvart kialakították. Az udvarból nyílik továbbá III. Ramszesznek egy temploma, mely a fáraó halotti templomának kicsinyített mása.
Az első udvarból nyílik a szabadtéri múzeum, ahol kisebb, lebontott építményeket rekonstruáltak, többek közt I. Szenuszert mészkőkápolnáját, I. Amenhotep és II. Amenhotep szentélyeit, valamint Hatsepszut ún. vörös kápolnáját.
180px|thumb|Az első pülón nyugat felől nézve Az első, legújabb pülón, melyet valószínűleg Nektanebosz épített, kb. 40 méter magas lehetett, tulajdonképpen befejezetlenül maradt. Ma az északi pülón 21,7 m, a déli 31,65 m magas, a kapu 19,36 méter magas, belső vastagsága 7,4 m. A magasban látható még rajta egy felirat, amelyet Napóleon Bonaparte tábornok expedíciója hagyott hátra.Wilkinson, op.cit., p.155 Nektanebó építtette a templom hátsó kapuzatát is III. Thotmesz temploma mögött (melynek hátsó fala elpusztult, így itt ki lehet menni a falhoz épített kis szentélyfülkékhez, ahol az ókorban a köznép – akik magába a templomba nem mehettek be, csak a szentélykörzetbe – fordulhatott az istenekhez). Ezen túl található a csaknem 20 méter magas hátsó bejárat. Itt áll az IV. Oszorkon által emeltetett kis templom, mely Ozirisz-Hekadzset („Ozirisz, az Örökkévalóság Ura”) tiszteletére épült; valamint több kisebb szentély.
III. Ramszesz temploma III. Ramszesznek az Ámon-Ré-templom nagy előudvarából jobbra nyíló temploma valójában a király Medinet Habu-i halotti templomának kicsinyített mása. Ennek megfelelően első udvarát a fáraót Oziriszként ábrázoló szobrok veszik körül. Beljebb oszlopcsarnok, illetve a thébai hármasság tiszteletére emelt szentély látható.
A templom bejáratától keletre nyílik a szent kerületből az ún. bubasztiszi kapu. Ezen át lehet kijutni az előudvarból az Ámon-Ré-templom déli külső falához, amelyen a foglyokra lesújtó I. Sesonk fáraó látható, akit a Biblia is megemlít.
Honszu temploma 260px|thumb|Honszu templomának oszlopai Ámon körzetén belül temploma áll a thébai hármasság harmadik tagjának, Ámon és Mut fiának, Honszu holdistennek is. A templom az újbirodalmi templomépítészet kicsi, de tökéletes példája.Wilkinson, op.cit., p.163 Építését III. Ramszesz idején kezdték meg az építését, egy korábbi templom helyén; ennek a templomnak az építését említi a Harris-papirusz – „Lakhelyet építtettem fiadnak, Honszunak Thébában, jó minőségű homokkőből, vörös kavicsos homokkőből és fekete kőből (gránit). Ajtófélfáit és ajtajait arannyal és elektrumberakással díszítettem, hogy olyan legyen, mint az ég horizontja.” III. Ramszesz kártusa csak a bárkaszentély mögötti négyoszlopos csarnokból nyíló hét kápolnában jelenik meg, ezek a templom legkorábbi részei. A templomot később többen bővítették, IV. Ramszesz és XI. Ramszesz, valamint a már fáraói hatalommal bíró főpapok, I. Pinedzsem és Herihór nevei tűnnek fel rajta. Díszítése nagyrészt ramesszida és ptolemaida kori.
A bejárata szfinxekkel szegélyezett útról nyílik. A pülón 34,5 méter széles, 7 m vastag és 18 m magas. Díszítésének domborművei Pinedzsem főpapot, feleségét, Henuttauit, valamint lányukat, Maatkaré főpapnőt ábrázolják. Magába a templomba oszlopos udvaron át jutunk, melyben négy sorban huszonnyolc oszlop áll. Itt több helyütt Herihórt, az Egyiptom déli részén XI. Ramszesszel egyidőben a fáraóéval azonos hatalommal uralkodó Ámon-főpapot uralkodóként ábrázolják és nevét teljes királyi titulatúrával írják. Az udvar vége felé álló oszlopok közül több is feltehetőleg III. Amenhotep hatalmas halotti templomából származik.