A Horvátországhoz tartozó Hvar (ča horvátul Hvor vagy For, olaszul Lesina, ógörögül Φάρος [Fárosz], latinul Pharia) szigete az Adriai-tengeren, Dalmácia tengerpartján helyezkedik el.
Fekvése Északi szomszédja Brač, vele párhuzamosan terül el kelet–nyugati irányban, és a Hvari-csatorna választja el tőle. Déli szomszédja, Šćedro, amelytől Šćedro-csatorna választja el. Még délebbre a Korčulai-csatorna található. Hvar városától délnyugatra a Pakleni-szigetek vannak.
Földrajza 300 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a Cres sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin-fok, mely a Spliti-kapuval van egy vonalban. Legkeletibb részét, a Sućuraj-fokot egy alig 4–5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola (Szent Miklós) 628 méterrel. Átlagos napsütéses óráinak száma 2700, átlaghőmérséklete pedig 16,2 °C.
Története Hvar szigete már a csiszolt kőkorszak óta lakott hely. Az ebből a korból származó leletek a Jelsa közelében levő Grapce-barlangból kerültek elő, ahol e korból származó eszközöket, kerámiákat találtak.
Az illírek által is lakott szigeten Stari Grad helyén i. e. 385-ben a Pharosz-szigeti görögök alapították meg Pharosz nevű kolóniájukat, amely az Adria-parti görög települések őse. A középkor elején letelepedett szláv néptörzsek nyelvjárása hatására változott a helynév a ma is használatos Hvarra.
A görög kolónia több évszázadig virágzott itt, melynek a rómaiak támadása vetett véget, akik , a második római–illír háborúban legyőzték Pharoszi Démétrioszt és elpusztították a várost.
A sziget második virágkora a 15–16. századra, az adriai hajózás nagy időszakára esett, mikor Hvar a Raguzai Köztársaság rövid uralma után elismerte Velence fennhatóságát. Ekkor itt Hvar szélvédett kikötőjében telelt a velencei flotta is.
A velencei uralmat rövid francia megszállás követte. Ennek emléke a Fort Napoleon.
1813-tól Osztrák Császársághoz, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott 1918-ig.
1919 novemberében az olaszok elfoglalták a szigetet.
Az 1920-as rapallói egyezmény aláírásával a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált, majd a második világháború után Jugoszláviához tartozott.
1992-től Horvátországhoz tartozik a sziget.
Közigazgatás, települések A szigeten két város és 26 falu található. Ezek közigazgatásilag 4 községbe (járásba) vannak beosztva. Főbb települések Hvar, Jelsa és Stari Grad.
Képek
Jegyzetek
Források Bács Gyula: A jugoszláv tengerpart (Panoráma útikönyvek, 1981) Horvátországinfó.hu Hvar-sziget
További információk Hvar hivatalos honlapja Információk a Hvar szigetről, magyarul, érthetően
Kapcsolódó szócikkek Stari Grad-síkság
Kategória:Horvátország szigetei Kategória:Split-Dalmácia megye