Szikszó

Szikszó (németül: Sicksau, szlovákul: Siksava) város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Szikszói járás központja.

Fekvése A Hernád völgyében fekszik, a folyó jobb parti oldalán, a vármegyeszékhely Miskolctól 17 kilométerre északkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Aszaló, kelet és délkelet felől Alsódobsza és Sóstófalva [utóbbi kettő a Hernád túlpartján fekszik, közúti kapcsolatban nem állnak a várossal], dél felől Onga, délnyugat felől Arnót és Sajópálfala, nyugat felől Sajóvámos, északnyugat felől pedig Alsóvadász.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a központján is végighúzódik. Az ország távolabbi részei felől fontos elérési útja az M30-as autópálya is, amely a belterületeit ugyan nyugatról elkerüli, de a déli határában csomóponttal rendelkezik. Alsóvadásszal és az attól északabbra eső környező településekkel a 2622-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek két megállási pontja van Szikszó határai között. Szikszó-Vásártér megállóhely a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, nem messze a 2622-es út elágazásától, Szikszó vasútállomás pedig a központtól északkeletre, közúti elérését a 37 302-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története Középkor A környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Datum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki oklevelet „in Zykzo”. 1320-ban 96 garas pápai tizedet adózott, mintegy 10%-kal kevesebbet, mint GöncKristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 Ennek alapján mezőváros lehetett. Ebben az időben még az Aba család birtoka volt; az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben virágzásnak indult; ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus temploma. A fejlődéshez kedvező földrajzi helyzete is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. Bortermelése már ebben a korban is jelentős volt.

A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református vallásra. Ekkor került gótikus temploma a reformátusokhoz.

Török kor bélyegkép|A törökök szikszói támadásának és annak visszaverésének leírása egy 1577-es egylapos újságban (a Gothai Kutatókönyvtárban őrzött) 1558. október 13-án Velicán füleki bég bandája kirabolta, és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és felkoncolta a Bebek György és Telekessy Imre vezette magyar végvári csapat.

1564-től adót fizetett a töröknek; ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben és 1573-ban is fosztogatták török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is bejutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél (más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (akkor szendrői várkapitány) katonái. Kisvártatva megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata, és együtt legyőzték a számbeli fölényben lévő törököket.

A kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost, erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban fős török had támadta meg Szikszót. Rákóczi Zsigmond immáron egri várkapitány vezetésével a várost sikerült megvédenie a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A harmadik szikszói csatában 2000 török mellett több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mindmáig ismerik a tömegsírok helyét.

Újkor 1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzte le itt a labancokat. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a csatát.

Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharc elején, Jean Rabutin császári generális 1706-ban teljesen felégette a várost. Ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.

1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.

1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket viselni nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.

20. század Trianon után, 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. A csonka vármegye nem rendelkezett kórházzal, ekkor döntöttek a szikszói kórház felépítéséről. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt, elveszítette, majd 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.

397px|bélyegkép|Szikszó, református templom (légi fotó) bélyegkép|283px|Pázmány Péter tér

1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott. Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 ótaRangja1950-ignagyközség1950–1970önálló tanácsú község1970–1989önálló tanácsú nagyközség1989 ótavárosTerületi beosztása1945-igAbaúj-Torna vármegye, Szikszói járás1945–1950Abaúj vármegye, Szikszói járás1950–1962Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói járás1962–1983Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás1984–1989Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék1989 ótaBorsod-Abaúj-Zemplén megye1994 ótaBorsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói kistérségMegyeszékhely1920–1938Abaúj-Torna vármegye1945–1950Abaúj vármegyeEgyéb központi szerepköre1962-igSzikszói járás székhelye1994 ótaSzikszói kistérség központja

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Panyik József (független) 1994–1998: Panyik József (KDNP-MDF-Városi Sport Club) 1998–2002: Panyik József (Fidesz) 2002–2006: Panyik József (Fidesz) 2006–2010: Füzesséri József (MSZP-SZDSZ) 2010–2014: Füzesséri József (független) 2014–2019: Füzesséri József (független) 2019–2024: Sváb Antal Béla (Szikszó Városért Egyesület) 2024– : Sváb Antal (Szikszóért Egyesület)

Gazdaság Itt működik a HELL Energy telephelye, ahol a Xixo üdítőitalokat gyártják.

Népesség A település népességének változása:

Szikszó lakossága 1949-ben még csak 5589 főt tett ki, amely 1980. évre 6422 főre emelkedett. 1990-ben a település lakosságszáma 6106 fő volt, amely 2001-re 6007 főre, majd 2011-re 5631 főre csökkent.

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,6% németnek, 1,2% ruszinnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 25%, görögkatolikus 10,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,3% (19% nem nyilatkozott).Szikszó Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,8% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, románnak, ukránnak, szlováknak és szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 20,7% református, 10,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,8% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).Szikszó Helységnévtár

Látnivalók Gótikus református templom Bethánia kastély Borpincék Kert Múzeum Csáky–Hunyady-kastély Szikszó Bringakert Szikszó Városi Uszoda

Ismert személyek Itt születtek Bagi Zsolt (1975) filozófiatörténész, irodalmár, esztéta, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia és Művészetelméleti Intézetének adjunktusa Balogh Attila (1956) költő, író, újságíró Bényi Ildikó (1970–2025) televíziós műsorvezető, bemondó Bódi Barbara (1982) színésznő Csáthi Dániel (1703–1757) református püspök Dobrik István (1948) művészettörténész Frisnyák Sándor (1934–2024) Apáczai Csere János-díjas geográfus, egyetemi tanár, a földrajztudományok kandidátusa G. Fodor Gábor (1975) Akadémiai Ifjúsági-díjas (2005) politológus, egyetemi docens, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója Gömöri András Máté (1992) magyar színész, műsorvezető Homa János (1956) magyar politikus, országgyűlési képviselő (1998–2006, Fidesz) Keresztes Kata (1982) blogger, újságíró, műsorvezető Kletz László (1950) képzőművész, a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 vezetője Kondás Elemér (1963) NB I-es labdarúgó, a Debrecen edzőjeként kétszeres bajnok Laczkó András (1943) író, irodalomtörténész, kritikus Ludányi András (Andrew Ludanyi) (1940) politológus, szociológus, történész, egyetemi tanár az adai Észak-Ohió-i Egyetemen Mezey István (1945–2012) grafikusművész, festőművész Polgár Csaba (1982) színész Pogány László (1954) olimpiai válogatott labdarúgó, bajnok a Ferencváros csapatával (1980–1981-es évad) Siderius János (1550—1608) lelkész, esperes Simon Sándor (1923—1989) kohómérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Szakács Gergő (1991) énekes, a Follow the Flow együttes tagja Tóth Zoltán (1966) zenész, dalszerző-szövegíró, gitáros, énekes, hangszerelő, hangmérnök, a Republic együttes alapító tagja Tőkéczki László (1951–2018) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár Váczy József (1896–1965) kisgazda politikus, országgyűlési képviselő Varga Rudolf (1950) író, rendező Vécsey Tamás (1839–1912) jogtudós, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Zsuráfszky Zoltán (1956) Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus

Szikszóhoz kötődtek A város országgyűlési képviselője volt az 1939–1945-ös parlamenti ciklusban Vitéz Attila mérai földbirtokos.

Díszpolgárok Farkas Géza (1874–1950) huszáralezredes, földbirtokos, a Tiszáninneni református egyházkerület főgondnoka, országgyűlési képviselő, felsőházi tag. Németh Gábor történész (2012) Dobos Sándor középiskolai tanár (2012) Kaposi Zoltán környezetvédelmi aktivista (2012) Dr. Vigh Bertalan sebész főorvos (2012)Szikszó Város Díszpolgárai – 2012. Boon.hu, 2012. október 24.; hozzáférés: 2024. június 17.

Testvérvárosok Stronie Śląskie, Lengyelország Waldems, Németország Szováta, Románia Dro, Olaszország

Képgaléria

Jegyzetek

Források Szabó András: Az 1588-as szikszói csata és propagandája (Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum)

További információk Hivatalos oldal Szikszó.lap.hu – linkgyűjtemény

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Magyarország városai

Kategória:Magyarország volt megyeszékhelyei Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései