bélyeg|Behavazott város bélyeg|Fényes Adolf emléktáblájaa róla elnevezett utcában, Budapest,III. kerület, Fényes Adolf utca 10.
Fényes Adolf, születési nevén Fischmann Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. névváltozratásának bejegyzésével – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.
Élete Apja Fischmann Simon kecskeméti rabbi, anyja Wahrmann Regina, Israel Wahrmann-nak, a Pesti Izraelita Hitközség első rabbijának unokája. Nagyapja Fischmann Ezékiel miskolci rabbi. Nagybátyja Wahrmann Mór nagykereskedő, az első magyar zsidó országgyűlési képviselő. Apja halála (1879) után Budapestre költözött, 1886-ban vette fel a Fényes nevet (64692/86 BM). Egy testvére volt: József. Dávid József 1858 február 7. kereskedelmi utazó; született 1858, meghalt 1932 Budapest, házastársa nem volt
Jogtudományi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott, és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult. 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Mestere itt William-Adolphe Bouguereau volt. Párizsból visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A szolnoki művésztelep alapító tagjaként, 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után egyre kevesebbet festett, betegeskedett.
1944-ben Horthy Miklóstól kormányzói mentességben részesült (mint Telcs Ede és néhány más művész is). A nyilasuralom idején a budapesti gettóba került, ott élte túl Pest ostromát. Két hónappal a gettó felszabadulása után a Nagymező utcai műteremlakásban agyvérzést kapott, s a kórházban már nem tudták megmenteni az életét.S. Nagy Katalin, i. m., 258. o. Más forrás szerint „a gettóban halt éhen, ahonnan a 80 éves agglegénynek már nem volt ereje hazajönni.”
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik. bélyeg|Sírja a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben (J-V Díszsor 3.)
Emlékezete A Fővárosi Kiállítóterem Fényes Adolf Terem néven működött 1950–1987 között Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten (III. kerület) utcát neveztek el róla.
Munkássága 1898-ban kezdett neki a Szegény ember élete című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett, és a plein air irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezik. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, romantikus festészet jellemző.
Főbb művei
Pletyka – 1895 Civódás – 1897 Szegény ember élete – 1889 Család – 1900 Öregember – 1901 Háromkirályok – 1927
Kiállításai 1905 – Nemzeti Szalon 1912 – Ernst Múzeum gyűjteményes kiállítás 1918, 1923, 1927 – gyűjteményes kiállítás Ernst Múzeum 1936 – gyűjteményes kiállítás Fränkel Szalon 1949 – Fővárosi Népművelési Központ 1960 – Magyar Nemzeti Galéria
Társasági tagságai MIÉNK Szinyei Merse Pál Társaság Magyar Arcképfestők Társasága
Díjai, elismerései 1895 – Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja 1900 – A Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje 1924 – Állami nagy aranyérem 1927 – Háromkirályok című képe, Varsói képzőművészeti társulat, Diplőme d'Honneur első hely 1929 – Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj
Irodalom Végvári Lajos: Fényes Adolf, (Szabad Művészet, 1949) Végvári Lajos: Szolnoki művészet 1852–1952 (Budapest, 1952) Oelmacher Anna: Fényes Adolf (Budapest, 1962) Életrajzi lexikon
Jegyzetek
Források
Fényes Adolf festményei - TerminArtors.com Festmények Munkásságának korai megítélése Meller Simon: Huszadik század 1906, február
Kategória:Magyar festők Kategória:Kecskemétiek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Szolnokiak Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Meggyilkolt képzőművészek Kategória:A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek