bélyegkép|A szomolyai Királyszéke nevű kaptárkő A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is (különösen a Tétényi-fennsíkonZelenka Tibor, Pécskay Zoltán, Földvári Mária, Kovács-Pálffy Péter, Thamóné Bozsó Edit, Kónya Péter, Szegő Éva, Váczi Tamás - A Tétényi-fennsík szarmata bentonit-előfordulásai (Magyarhoni Földtani Társulat - Földtani Közlöny / 143. kötet, 4. szám, 2013)), de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található.Baráz Cs. 2013Tűzben született táj
A kaptárköveket az ún. „jeles kövek” jelenségcsoportba soroljuk.Baráz Cs. – Kiss G. 2007; Baráz, Cs. – Kiss, G. 2010Jeles kövek
Természetvédelmi oltalom és örökségvédelem
1961-ben a kaptárkövek egyik szomolyai csoportja „Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület” néven országos védettséget kapott.Baráz Csaba – Ilonczai Zoltán – Schmotzer András 2007
2014. november 4-én lépett hatályba a földművelésügyi miniszter 17/2014. (X. 27.) FM rendeleteMagyar Közlöny 2014. évi 145. szám 17/2014. (X. 27.) FM rendelete a kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlékek létesítéséről, valamint a kaptárkövek megóvását szolgáló természetvédelmi kezelési terv kihirdetéséről. A rendelet definíciója szerint a kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, amelynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőséggel bíró fülke – és esetenként egyéb, hasonló jellegű megmunkálás – látható, ezért táj- és természetvédelmi, valamint kulturálisörökség-védelmi szempontból egyaránt értéket képvisel. A védetté nyilvánítás célja a természeti és kultúrtörténeti jelentőséggel egyaránt rendelkező kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, valamint kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk elősegítése.Árgay Zoltán – Baráz Csaba – Kiss Gábor 2015
2016. június 17-én a Hungarikum Bizottság ülésén a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyedülálló természeti jellege miatt megkapta a Hungarikum címet.
Keletkezésük A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység (explozív kitörések sorozata) hozta létre. A zömében riolitos összetételű ártufák és ignimbritek alkotta térszínből a jégkori felszínfejlődés meghatározó tényezői (a folyóvizek mélyítő és oldalazó eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék leöblítő hatása, valamint a fagyaprózódás) preparálták ki a Bükkalja különleges kúpjait, sziklavonulatait, melyek felületét később az ember átalakította. A kaptárkövek tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is.Baráz Cs. 1997, 1999, 2000/1, 2000/2, 2002; Baráz Cs. – Mihály P. 1995-1996; Baráz Cs. – Kiss G. – Holló S. 2011; Bartalos Gy. 1885, 1891; Klein G. 1939; Kolacskovszky L. 1934; Kubinyi F. 1865; Mihály P. 1975, 1976, 1978-1979, 2000; Saád A. 1963, 1966, 1972; Viga Gy. 1985
Elnevezésük A fülkés sziklákat eredetileg a szomolyai lakosok nevezték „kaptárkövek”-nek. Eger környékén a „vakablakos kövek” kifejezést használták, máshol a „köpüskövek”, „bálványkövek”, „püspöksüveg” elnevezés is ismert. Egyes sziklák elnevezése is igen beszédes: Ördögtorony, Ördög-kő, Bábaszék, Nyerges, Királyszéke, Kősárkány. A fülkés sziklák első alapos kutatója, ismerője Bartalos Gyula (1886-1900) legkövetkezetesebben az „emlékszikla”, „emlékkő” kifejezéseket használta, de találkozunk nála a „sziklalobor”, „faragott sziklacsoport”, „vakablakos emlékszikla”, „megalith kövek” és „köpüskő” elnevezésekkel is. Később – Saád Andor kutatásainak és tanulmányainak köszönhetően – vált a legelterjedtebbé, közismertté a „kaptárkő” kifejezés. Később ezen a néven említik tanulmányaikban a kaptárkövek rejtélyének megoldásán fáradozó kutatók is, így Kubinyi Ferenc, Bartalos Gyula, Klein Gáspár, Saád Andor, Mihály Péter és Baráz Csaba.
Legtöbb vitát a sziklaalakzatok oldalaiba vájt fülkék eredete, készítésük oka váltott ki.
Fülkék Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25–30 cm mély fülkék peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. A keretnyommal rendelkező fülkék elég rendszertelenül vannak elhelyezve a sziklafalakon, a nyílások rendkívüli formagazdagsága pedig megkövetelte, hogy mindegyikhez egyedi méretű és alakú fedelet készítsenek. Bizonyos megfontolások alapján felmerült a keretezés díszítő, jelző funkciójának gondolata is.
Lelőhelyek
bélyegkép|A magyarországi kaptárkövek előfordulásai|center|600px
Legtípusosabb csoportjuk Eger határában (Nyerges-hegy, Mész-tető, Cakó-tető), Szomolya mellett (Vén-hegy, Kaptár-rét) és Cserépváralja környékén (Mangó-tető – Nagykúp, Furgál-völgy, Csordás-völgy) lelhető fel, de ezeken kívül Sirok, Egerbakta, Egerszalók, Demjén, Ostoros, Noszvaj, Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc és Kács határában is találunk kaptárköveket. A Bükkalján jelenleg 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon pedig 479 fülkét számolhatunk össze. Ezek részletes felsorolását az táblázat, bemutatásukat pedig a Kaptárkőtár (Bükkalja) fejezetrész tartalmazza.
A kaptárkövek kisebb csoportja Pest vármegyében – a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben – lelhető fel. Az itteni 17 előfordulás 31 sziklaalakzatán 86 fülke vált ismertté.
A fenti két csoportosnak tekinthető előforduláson kívül néhány szórványlelőhely is ismert. A kaptárkövek legkeletibb előfordulása az abaújszántói Hömpörgő-völgy Ördög-sziklája (B.1; 5 fülke). A Medves-fennsíkon is található egy előfordulás, a Salgótarján közelében emelkedő Pécs-kőn (4 fülke). A csákvári Haraszt-hegyen 2007-ben vált ismertté 2 fülke. A Balaton-felvidéken két, jellegében különböző előfordulás ismert: a tihanyi Óvár-hegyen (Barátlakások, 1 fülke) és a balatonkenesei Part-főn (Tatár-likak, 1 fülke).
Hazánkban 2013-ig összesen 56 előfordulás 104 sziklaalakzatán 564 fülke topográfiai felmérése történt meg.Csak azokat a fülkés sziklákat soroljuk a kaptárkövek közé és vesszük számításba az összesítés során, amelyek fülkéinek topográfiai felmérése a Mihály Péter által kidolgozott szempontrendszer és módszer alapján megtörtént. Ezért az összesítésbe a szórványlelőhelyek közül csak a B.1 kódjelű abaújszántói Hömpörgő-völgyben lévő Ördög-sziklát vontuk be.
A bükkaljai kaptárkő-lelőhelyek jegyzéke Azonosító kód Kaptárkő/kaptárkő-csoport neve Település neve Fülkés sziklák száma Fülkék száma B2 Kecske-kő Kács 1 3 B3 Ablakoskő-völgy, Karud alja és árnyék Tibolddaróc 1 6 B4a Setét-völgy Cserépváralja 1 5 B4b Koldustaszító Cserépváralja 1 6 B4c Köves-lápa, Karud délnyugati oldala Cserépváralja 2 11 B4d Nagy-Bábaszék – Bábaszék Cserépváralja 1 12 B4e Nagy-Bábaszék – Szőlő-tető Cserépváralja 1 1 B4f Nagy-Bábaszék – Nyúl-völgy oldal Cserépváralja 1 1 B4g Furgál-völgy Cserépváralja 5 32 B4h Csordás-völgy Cserépváralja 5 31 B4i Mangó-tető(Nagykúp, Kiskúp) Cserépváralja 2 30 B4j Vén-hegy Cserépváralja 2 3 B5 Ördögtorony (Mész-hegy) Cserépfalu 1 3 B6 Hintó-völgy Bogács 1 5 B7a Vén-hegy (Kaptár-rét, Kaptár-völgy) Szomolya 8 117 B7b Ispán-berki-tető Szomolya 3 7 B7c Gyűr-hegy Szomolya 1 4 B7d Csobánka Szomolya 1 4 B8 Pokololdal (Bábaszék) Tard 1 2 H1a Farkas-kő (Pocem) Noszvaj 1 1 H1b Dóc Noszvaj 3 6 H1c Pipis-hegy Noszvaj 1 2 H2a Cakó-tető Eger 4 36 H2b Mész-völgyi szikla Eger 1 6 H2c Mész-hegy déli sziklacsoport Eger 3 22 H2d Nyerges-hegy keleti oldala Eger 1 7 H2e Nyerges-hegy nyugati oldala Eger 4 20 H2f Pajdos Ostoros 2 10 H3a Betyárbújó (Öreg-hegy) Egerszalók 1 1 H3b Menyecske-hegy Egerszalók 2 4 H3c Kőbújó Egerszalók 1 - H4a Bányaél (Kő-tető) Demjén 1 23 H4b-c Hegyes-kő-tető és Ereszvény-völgy Demjén 8 36 H4d Remete-völgy Demjén 1 6 H5 Szent-völgy Egerbakta 1 3 H6a Rozsnaki-völgy Sirok 1 1 H6b Törökasztal és Bálványkövek Sirok 1 3 H6c Siroki Vár-hegy Sirok 2 3 H6d Földkunyhó-tető Sirok 1 - H7a Vizes-völgy Ostoros 1 1 H6b Tag-gödör Ostoros 2 5 Bükkalján összesen: 82 479
Kutatástörténet A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. E téma első alapos kutatója az egri történész-régész pap, Bartalos Gyula szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. A kőfülkék kifaragását eleinte a hun-magyarokhoz, később a keltákhoz illetve a szkítákhoz kötötte. Klein Gáspár Borsod vármegyei főlevéltáros a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetést valószínűsített, s azokat honfoglalás kori emlékeknek tartotta. Már Bartalos megemlítette – hangot adva kételyeinek – a ma leginkább ismert és elfogadott véleményt, miszerint a fülkékben hajdan méhészkedtek: „A köznép, mely a pillanat hatása alatt okoskodik, a fülkékről kaptárköveknek mondja e sziklákat, szerinte ezek a régi ember méhese lettek volna, mintha kőben és árnyékos oldalon laknék a méh.” – írta 1891-ben az Archaeologiai Értesítő lapjain. A sziklaméhészeti rendeltetés legmeghatározóbb képviselője Saád Andor miskolci orvos volt, aki Korek József régésszel az 1960-as évek elején néhány ásatást is végzett kaptárkövek előterében, Cserépváralján és Szomolyán. A régészeti feltárások során előkerült 11-14. századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot.Saád A – Korek J. 1965
Régészeti feltárások A kaptárkövek titkának felfedésére eddig viszonylag kevés régészeti feltárást végeztek, s azok is kevés leletanyagot szolgáltattak.
A sziklaméhészeti rendeltetés legmeghatározóbb képviselője Saád Andor miskolci orvos és Korek József régész az 1960-as évek elején végzett ásatást cserépváraljai és szomolyai kaptárkövek előterében. A cserépváraljai Nagykúp előteréből két darab 11–12. századra datált edénytöredék (hullámvonalas kerámia) és egy karddarab (magasabb szintről pedig üvegdarab és egy kovácsoltvas mécstartó) került elő. Szomolyán, az V. sziklavonulaton lévő természetes hasadék mentén kialakult, ember nagyságú üreg feltöltésében és annak előtérben 14–15. századi kerámiatöredéket találtak. A szerény leletekből messzemenő következtetéseket vontak le a fülkék használatának idejére vonatkozóan: „… a fülkék i. sz. után a 11-15. században voltak használatban.”Saád A. 1963 Fontos megjegyezni, hogy ezek a leletek csak a fülkék Árpád-kori használatát – és nem kezdetét! – igazolják. A tufakúp előtti kőzetfelszínbe mélyítve csatornákat, több kisebb és egy nagyobb (60×40 cm széles és 70 cm mély) mélyedést találtak. Nehéz azonosulni Korek véleményével, aki szerint „valószínűleg vízfelfogó és tároló berendezéssel állunk itt szemben, amely a méhészettel lehetett kapcsolatban.”
Rendeltetés bélyegkép|Sirok, Törökasztal bélyegkép|Sirok, Törökasztal A csekély régészeti és néprajzi adatok ellenére mégis az a nézet vált elfogadottá és a közvélemény számára ismertté, hogy a kaptárkövek fülkéi a középkori erdei sziklaméhészet emlékei s a méhészetnek ezt a formáját vagy a honfoglalás kor magyarsághoz csatlakozott kabarok vagy a régebbi korokban egy Balkán-félszigetről idemenekült trák-illír népcsoport, az agriánok honosították meg.
A kaptárkövek fülkéinek méhészkedésre történő felhasználásával kapcsolatban felmerül azonban néhány kétség. Elgondolkodtató a fülkék égtájak szerinti változatos elhelyezkedése éppúgy, mint a talajszinthez közeli vagy éppen megközelíthetetlen helyre, sötét, hűvös sziklahasadékokba, vízmosások falába faragott fülkék jelenléte. De a keskeny és sekély, sőt előrebukó fülkék esetében is kizárható a méhtartás. A 11. századtól írásos adatok tanúskodnak a méhészet meglétéről, oklevelekben olvashatunk erdei méhészekről, méhvadászokról, de a sziklaméhészetről hallgatnak a források. A szájhagyományok pedig megoszlanak a kultikus és a gazdasági rendeltetés közt. A kaptárkövek rejtélye tehát még nem oldódott meg.