Jánosi Marcell (Budapest, 1931. december 5. – 2011. július) gépészmérnök, konstruktőr. A mikroflopi feltalálója. Az MCD típusú hajlékonylemezt a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) fejlesztette ki. A BRG-nél és korábbi munkahelyein feltalálta az automatikus hidraulikus fröccsöntőgépet, és részt vett az első modern, háromsebességes orsós magnó, a Calypso megtervezésében, dolgozott az adattárolásra is alkalmas magnetofontechnikán is.
Életpályája 1954-ben a Műegyetem Gépészmérnöki Karán nappali tagozaton végzett, ahol 1951-től az egyetem matematika tanszékén óraadó demonstrátorként esti tagozatos egyetemi hallgatókat oktatott. 1954-től a Telefongyár technológia fejlesztési osztályán dolgozott, 1955-ben a Kohó- és Gépipari Minisztériumban a Híradástechnikai Igazgatóságon csoportvezető mérnökként új technológiai eljárások célkitűzéseivel és bevezetésével foglalkozott. 1957-ben a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) főtechnológusa lett. Közben különböző tervezéseket vállalt; felépített egy saját tervezésű automatákkal berendezett gyémánt fúrására szolgáló üzemet, ahol dróthúzáshoz alkalmazott gyémántokat készítettek 10-15 mikron furattal.
1960-ban a BRG-ben főkonstruktőr lett, ahol magnótechnikával kezdett foglalkozni. Első munkája a Calypso magnetofon volt. Tevékenysége során kb. 1965-ben fejezte be levelezőn a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1975-ben Állami Díjat kapott.
1970-től számítástechnikával kezdett foglalkozni. Irányította a lyukszalagos gépek kiváltására az SLK-4 típusú kazettás adatrögzítő, az EC 9006-os kazetta-mágnesszalag konverter, a MCD típusú mikroflopi, ABC 80 típusú svéd PC-hez kazettás adattároló, MC 3810 típusú adattároló (Commodore, Sinclair, Atari, Acorn PC-khez) Fokgyem plotter gyártását.
Alkotásai közül kiemelkedik az MCD típusú mikroflopi, a 3,0 hüvelykes, úgynevezett kazettás flopi. Jánosi Marcell szabadalmat nyújtott be egy új adattárolóra, az úgynevezett „kazettás lemezre”, vagy ahogy akkoriban nevezte, a „hajlékony merevlemezre”. A találmány nagyszerű volt: egy olyan merevlemezről volt ugyanis szó, amelyet ki lehetett venni a számítógépből, bárhová magával vihette a felhasználó, és természetesen más gépekbe is illeszthető volt. Amikor a szabadalmi idő lejárt, Jánosi nem hosszabbította meg azt. Ezért bárki felhasználhatta találmányát. Elsőként az amerikai IBM érdeklődött a flopi után, és később készítettek egy, a Jánosiénál nagyobbat, 8 hüvelykest. A japánok is kíváncsiak voltak rá, majd el is készítették a Jánosiéra leginkább hasonlító flopit.
A magyar hardveripar Rubik Ernőjének nevezett Jánosi Marcell a korát évtizedekkel megelőző, 3 hüvelykes flopilemezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe.
Díja A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1975) – A magnetofontechnika hazai fejlesztésében végzett munkásságáért. Megosztott díj Hegyi Mihállyal, Kutassy Imrével, Machala Gáborral, Somlai Csabával és Zártos Alajossal.
Emlékezete Jánosi Marcell köz Budapest III. kerületében (2017). Jánosiról azért Óbudán neveztek el közterületet, mert munkahelye, a BRG is a kerületben, a Polgár utcában működött. A névadást a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kezdeményezte. A 2015-ben megjelent Argo 2. című magyar filmvígjátékban említést tesznek Jánosi Marcellre, és a film cselekménye szerint az általa készített flopilemezt akarják ellopni a múzeumból.
Jegyzetek
Források Életrajz Index.hu A Budapesti Rádiótechnikai Gyár oldala Az MCD-1 típusú floppymeghajtó Elhunyt Jánosi Marcell, a kazettás flopi feltalálója A BRG M8 Calypso magnó leírása Kazettatörténelem – párhuzamokkal és ellentmondásokkal
Kategória:1931-ben született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar feltalálók Kategória:Magyar fizikusok Kategória:Állami díjasok Kategória:Magyarországi számítástechnika