Nagyatádi Szabó István (Erdőcsokonya, 1863. szeptember 17. – Erdőcsokonya, 1924. november 1.)Halálesete bejegyezve az erdőcsokonyai állami halotti anyakönyv 65/1924. folyószám alatt. magyar politikus, földművelésügyi miniszter. A legjelentősebb magyar parasztpolitikusok egyike.
Az első országos magyarországi parasztpárt megalapítója, a demokratikus földreform-program kidolgozója 1910-ben, az első paraszti származású képviselő a magyar parlament történetében. A forradalmak után, 1920-ban az ország legnépszerűbb politikusává nőtte ki magát, vezetésével a Kisgazdapárt a legnépszerűbb párttá vált, és az 1920-as nemzetgyűlési választásokon 51,4%-kal abszolút többséget szerzett a Nemzetgyűlésben.
A nevével fémjelzett Nagyatádi-féle földreform megvalósításáért az 1920-as években földművelési miniszterként folytatott hosszú küzdelmet. Programjának lényege a nagybirtok állami megváltás útján történő kisajátítása volt. Földreformja csak jelentéktelen részben valósulhatott meg a nagybirtokos lobbi ellenállása miatt, akik 1921-ben Bethlen István egyetértésével a médián keresztül a kompromittálására kirobbantott Eskütt-féle panama üggyel lejáratták a közvélemény előtt, majd ezt kihasználva Bethlen taktikus pártegyesítés után háttérbe szorította. 1924-ben, az elhúzódó, és már Bethlennek is kínos Eskütt-ügy tárgyalása idején az ügyben tanúskodni kényszerülő Nagyatádi visszavonult vidéki birtokára, ahol váratlanul elhunyt.
Életpályája Gyermek- és ifjúkora Szabó István néven született református paraszti családba a Somogy vármegyei Erdőcsokonyán. A Nagyatádi előnevet első nemzetgyűlési képviselővé választásakor kapta. A család, anyagi helyzete alapján, kisbirtokos vagy napszámos család.Az adatok nem egyértelműek. Egy forrás szerint ahhoz, hogy valakit 27 éves korában községi bíróvá válasszanak, az értelmi képességeken kívül legalább középparaszti anyagi háttér is kellett. Az életéről összeállított emlékkönyv szerint szülei negyedtelkes gazdák voltak. Hat hold szántó, két hold rét, kis szőlő és legelő maradt reá. Saját szorgalmával annyira vitte, hogy szerzett hozzá még 16 holdat. Röviddel halála előtt egy riportban így nyilatkozott: „Mindig nélkülözések között éltem; ha az időm engedte, erdőirtásban és napszámban dolgoztam másoknak és így szereztem össze azt a kis vagyonkát, ami most együtt van. Negyvenöt katasztrális holdam van, de csak most, mióta a feleségem tizenöt holdat örökölt.” Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után szülei földjén kezdett dolgozni. Sok munkával sikerült kis birtokát tehermentesítenie, némileg gyarapítania. 20 évesen Budapestre vonult be tényleges katonai szolgálatra 3 évre, a világvárossá fejlődő Budapest nagy hatással volt a fiatal István gondolkodására. Leszerelése után visszament falujába, parasztgazdának.
Parasztgazdából országgyűlési képviselő Miután némi birtokot gyűjtött, majd 1890-ben, 27 éves korában megválasztották községi bírónak. A nehéz fizikai munka ellenére rendszeresen olvasott újságot, figyelemmel kísérte a politikai eseményeket, s fokozatosan a környező községek bíróinak elismert vezetője lett, és 1904-ben Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották. Itt többségében földbirtokosokkal, tőkésekkel és értelmiségiekkel szemben kellett a kisbirtokos képviselőként a parasztság érdekeit képviselnie, ami fejlesztette látókörét, politikai és közigazgatási ismereteit és szónoki képességét. Ekkor a Függetlenségi Párt híve, ám a koalíciós kormányzás alatti csalódások ráébresztették, hogy a parasztság érdekeit csak a parasztság önálló pártja képviselheti.
1908 januárjában létrehozták a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületét, Szabó István lett az elnöke. A falusi bírókat, a parasztsággal egyetértő papokat, tanítókat, politika iránt érdeklődő birtokos parasztembereket tömörítő egyesület Szabó és társai agitációja hatására pár hónap alatt Somogy vármegye egész parasztságát maga mögé állította.
Somogy vármegye főispánjának jellemzése szerint Szabó István „az egész mozgalom kezdeményezője és lelke [...] ki nagyon figyelemre méltó szónoki képességgel van megáldva, sokat szerepel és különösen a napilapokból szedett témákkal és ismeretekkel igyekszik társaira hatást gyakorolni.”
1908 nyarán a megürült nagyatádi képviselői helyre a környék parasztsága Szabó Istvánt javasolta képviselőjelöltnek. A kétéves mandátumáért nem tülekedtek a hivatásos politikusok, Szabó István a Somogy megyei Kisgazdák Szövetsége programjával könnyedén nyert a függetlenségi jelöltet legyőzve, és lett a magyar parlament történetének első paraszti származású képviselője. Képviselőként kapta előnevét, és lett nagyatádi Szabó István.
Első képviselőházi beszédében kérte képviselőtársait, hogy a földművest ne parasztnak, hanem kisgazdának nevezzék, mivel a Dunántúlon a paraszt szó becsmérlő értelmű.
Politikai programja 1909-ben bélyegkép|Nagyatádi Szabó István 1908 körül, a Nemzetgyűlés ülésein is megtartott viseletben, a legendás csizmákban 1909-ben kidolgozta politikai programját. Az agrárszocialistákkal, Áchim L. Andrással és a polgári radikálisokkal szemben nem kívánta a tulajdonviszonyok radikális, esetleg erőszakos megváltoztatását és a politikai rendszer megdöntését. Demokratikus polgári jogokat és széles körű földreformot hirdetett. A földnélküli parasztok földhöz juttatását a nagybirtokok részleges felparcellázásával, jogszabály alapján megvalósuló földosztás útján képzelte, de a juttatott föld megváltásával és a nagybirtokosok kártalanításával. Nagyatádi a nagybirtokosok számára is elfogadható, demokratikus földreformot képzelt, de a forradalmi korszak után ezzel is az úri Magyarország nagybirtokosainak erős ellenállásába ütközött.
Másik fő célja az általános titkos választójog kivívása Magyarországon. E célkitűzését sem sikerült elérnie, a politikai játszmák során ennek képviseletében nem tudott következetes maradni.
Kritikája elsősorban a hitbizományok, a nagybérlet és az igazságtalan adórendszer ellen irányult, szorgalmazta a szövetkezetek alapítását, a telepítést és a nagybirtokok önkéntes és részleges felparcellázását. Mérsékelt maradt a közjogi kérdésekben is, a nemzetiségi kérdésben pedig a hivatalos magyar hatalmi álláspontot tette magáévá.
Kisgazdapárt alapítás, tovább a parlamentben Politikai szereplésével elnyerte a vagyonosabb, főként dunántúli parasztság támogatását és lehetséges szövetségesükként tekintettek rá az agráriusok is. 1909-ben Szentgálon megalapította az első kisgazda pártot Országos Kisgazda- és Földműves Párt néven. A párt 18 pontos programnyilatkozata egyértelműen haladó és demokratikus volt: az általános titkos választójogot, a progresszív adót, a latifundiumok és hitbizományok megváltással való kisajátítását követelte. 1910-ben már harmadmagával jutott pártja képviseletében a parlamentbe. A párt 1909-es programjából kissé visszahátrált, pártját érdekképviseletként fogalmazta meg, amely nem vitatja el a magyar úri rend általános politikai vezető szerepét. Az országgyűlés alakuló ülésén mondott, több mint egyórás beszédéről a korabeli lapok nagy elismeréssel írtak:
Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság idején Az 1918 őszén bekövetkezett őszirózsás forradalommal Nagyatádi nem értett egyet, és haza tért falujába, Erdőcsokonyára. Az ekkorra országos tekintélyű parasztvezért azonban meghívták a készülő földreform előkészítő tárgyalásaira, majd a Károlyi Mihály-kormány lemondása után alakuló Berinkey-kormányban 1919 januárja és márciusa közt a földreform ügyeinek intézésével megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett. Emiatt a Horthy-korszak kezdeti hatalmi csatározásaiban próbálták támadni, siker nélkül.
A Tanácsköztársaság idején visszahúzódott falujába, a proletárdiktatúrával semmiféle közösséget nem vállalt.Nagy József: Földműves képviselők az 1920-as nemzetgyűlésben 1919 januárjában, amikor Bethlen és Gömbös körül szerveződnek az úri Magyarország köztársaság ellenes erői, Nagyatádi egy pillanatig ingadozik, végül az úri konzervatívok mellett dönt, és egyesül a hamarjában létrehozott nagybirtokos párttal, a Földműves Párttal.
Forradalmak után, a Horthy-korszak kezdete A proletárdiktatúra bukását követő időszakban Nagyatádi kisgazdapártja az ország legerősebb pártja, ő pedig az ország legnépszerűbb politikusa. A Tanácsköztársaság bukása utáni alakult első, szakszervezeti kormányt vezető Peidl Gyula, az antant bécsi képviselőinek tett ígéretének megfelelően koalíciós alapon, haladó polgári politikusokkal akarta kiegészíteni kormányát, s ezért tárgyalt Nagyatádi Szabó Istvánnal is. Mielőtt a koalíciós kormányzás létrejöhetett volna, augusztus 6-án a Friedrich István-féle puccs a Peidl-kormányt megszüntette. A Friedrich-kormányban földművelésügyi miniszteri tárcát kapott. Minisztersége rövid életű volt, augusztus 27-én a Friedrich kormányt ismét átszervezték, s ebben a földművelésügyi tárcát a radikális földreformot követelő Nagyatádi helyett Rubinek Gyula kapta. A háború és forradalmak alatti földreform ígéretekből kiábrándult falusi szegénység, most a nemzeti jelszavakat hangoztató új kormányzattól várta a földreform megvalósítását. Egy mérsékelt földreformot a nagybirtokosok többsége is elkerülhetetlennek látott, ennek előkészítését azonban jobbnak látta a mérsékelt Rubinek Gyula kezében tenni, aki egyúttal a nagybirtokosok érdekképviseleti szervének, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE) a főtitkára is volt.
A mindeközben Szegeden majd Siófokon szerveződő, Horthy vezetése alatt álló ellenforradalmi erők egyik legfontosabb ellenfelüknek tekintik a Kisgazdapártot.A szegedi Fővezérség titkosszolgálatának napi jelentései többet foglalkoznak velük, mint a szociáldemokratákkal. A jelentésekben sokszor esik szó arról, hogy Nagyatádi Szabót „úsztatni” kellene. Mint később Somogyi és Bacsó szerkesztő urakat. Szabó Miklós: A Kisgazdapárt útja és tévútja, Beszélő Online >> 1919 szeptemberében a valódi hatalmat egyre inkább kézben tartó, az Antant által támogatott és kormányzói posztra szánt Horthy fővezér tárgyalásra hívja Nagyatádit Siófokra. A tárgyalást követően Nagyatádi támogatni kezdi Horthy kormányzói kinevezését. Egyesek feltételezik,Sipos Péter: A kormányzó. Horthy Miklós, História >> ennek fejében próbálta Horthyt elkötelezni a kisgazda agrárprogram és mindenekelőtt a földreform megvalósítása mellett.
Horthyéknak a nemzetgyűlési választások előtt a legitimista KNEP-pel szemben kellett egy erős, egységes kisgazdapárt, amely a szabad királyválasztást támogatja. Horthy némi nyomására Nagyatádi belemegy az általa a pestiek által a gazdák megtévesztésére kreált, Szabó István-hasonmás pártnak tartott Rubinek Gyula-sokorópátkai Szabó István féle Egyesült Kisgazda és Földműves Párttal való egyesülésbe. 1920-ban a nemzetgyűlési választásokat az egyesüléssel létrejött Országos Kisgazda- és Földmíves Párt biztos fölénnyel nyerte, Bethlen István pártja (KNEP) előtt, és 51,4%-ot, ezzel abszolút többséget szerzett a Nemzetgyűlésben. Mégsem ő lesz a miniszterelnök. Nagyatádi helyet kap a gyorsan cserélődő kormányokban (Simonyi-Semadam-kormány, Teleki-kormány) majd a Bethlen-kormányban is, és 1920–21 és 1922–24 között is földművelésügyi miniszter.
„Csizmás képviselők” élén a parlamentben A forradalmak előtti úri parlamenthez képest jelentős változás volt a Nagyatádi vezette paraszti származású képviselők tömeges jelenléte, akikre az úri képviselők kezdetben lenézően tekintettek. A tüntető paraszti öntudattal a parlamentbe is csizmában járó (Nagyatádi is!) kisgazdák azonban kiváló vita- és előadókészségükkel hamar nehéz parlamenti csatákra kényszerítették úri képviselőtársaikat.
Földreform: küzdelem a törvényért