Baka István (Szekszárd, 1948. július 25. – Szeged, 1995. szeptember 20.) magyar költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja (2015).
Életpályája
Nagyszülei mindkét ágon iparosok voltak. Édesanyja Tolnáról, lengyel-szerb-osztrák keveredésű családból származott, édesapja szekszárdi volt. ..." plebejus vagyok" - határozta meg önmagát, " nem vagyok sem népi sem urbánus." ..."nekem szellemi hagyományokat kellett keresnem, könyvekből. Tehát ami nekem hagyomány, az szinte mind könyv." Hétéves koráig Bátán és Tamásiban laktak. 1956 márciusában költöztek vissza Szekszárdra. Második osztályban már Vernét és Jókait olvasott, nyolcévesen verset írt. A Garay János Gimnáziumban érettségizett 1966-ban, orosz tagozaton. Önképzőkör, színjátszókör, versmondás, zene, Tolsztoj és Dosztojevszkij eredetiben: a diákévek legboldogítóbb elfoglaltságai. A szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma: SZTE) végzett magyar–orosz szakon.
1971-1972-ben leningrádi ösztöndíjasként kezdett orosz verseket fordítani. 1972-től két évig Szekszárdon középiskolai tanár volt, majd 1974-től haláláig Szegeden lakott. A Kincskereső című gyermekfolyóirat munkatársa, majd főmunkatársa lett. A Móra Ferenc Kollégium jelentős irodalmi rendezvényeinek gyakori résztvevője. Ilia Mihály, a Tiszatáj főszerkesztőjének kezdeményezésére a folyóirat állandó, megbecsült munkatársa. Köteteivel és műfordításaival a nyolcvanas évek második felétől országos ismertséget szerzett. 1992-es megindulásától kezdve közölte a Holmi című folyóirat, valamint több jelentős irodalmi orgánum a Hiteltől a Jelenkorig. 1993-tól műfordítói kollégiumot vezetett a szegedi egyetem bölcsészkarán. Súlyos betegség után hunyt el.
2005-ben emlékszoba nyílt a költő-műfordító tiszteletére a szekszárdi Babits Mihály Emlékházban.
2009. augusztus 1-jétől, a szekszárdi 5-ös számú Általános Iskola viseli nevét. Az országban először neveztek el iskolát róla.
2015. augusztus 20-án szülővárosa, Szekszárd Baka Istvánt posztumusz díszpolgárává választotta.
Értékelések Baka István a szovjet időszak mártír-, szamizdat és emigráns orosz költőinek (Gumiljov, Cvetajeva, Mandelstam, Paszternak, Tarkovszkij, Szosznora, Brodszkij stb.) egyik legjelentősebb fordítója. Mint prózaíró is jelentős: novelláiban és kisregényeiben a hétköznapok kisszerű tragikuma keveredik a mitikus csodák világával.
A Margit a fausti alaphelyzet újraírása, háttérben az ötvenes évek Magyarországával. A Szekszárdi mise Liszt Ferenc és a szekszárdi dalárda karnagya, Séner János alakjában élesen és maradandóan exponálja eredetiség, művészi tehetség és hazafiság dilemmáit. Baka fő műfaja azonban a líra. Poétikája a nemzeti költészet legjelesebb hagyományait ötvözi a XX. század végi posztmodern egyes technikai elemeivel. Zenei fogantatású variánsát hozta létre a hosszúversnek: Háborús téli éjszaka, Döbling. Szereplírája az alakkettőzéstől (Vörösmarty-versek, Liszt Ferenc-ciklus) a Weöres Sándor-i Psyché radikalitását idéző alakteremtésig (Yorick- és Sztyepan Pehotnij-ciklus) számtalan regisztert szólaltat meg. Tragikum és irónia, pátosz és groteszk ötvözése jellemzi egyéni költői hangját. Búcsúversei a kései József Attila- és Radnóti-versek formai teljességét és gondolati gazdagságát valósítják meg új hangszerelésben.
Művei
Díjai, elismerései
Szakirodalom Tűz Tamás: Döbling. (Baka István új könyvéről.) = Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1985. december 15. Görömbei András: Baka István költészetéről három tételben. In: Uő: A szavak értelme, Püski Kiadó, Budapest, 1996 Baka István emlékének; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 1996 Árpás Károly–Varga Magdolna: Kettős tükörben. Cikkek, tanulmányok, verselemzések Baka István életművéről; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1998 Fried István: Árnyak közt mulandó árny. Tanulmányok Baka István lírájáról, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 1999 Búcsú barátaimtól. Baka István emlékezete (szerk. Füzi László), Nap Kiadó, Budapest, 2000 Nagy Gábor (költő): "… legyek versedben asszonánc". Baka István költészete, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001 Máté-Tóth András: Baka Istene. Tisztelgő tanulmány halálának 10. évfordulójára. 2005 szeptember "Égtájak célkeresztjén". Tanulmányok Baka István műveiről (szerk. Bombitz Attila), Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2006 Borsodi L. László: Maszk és szerepjáték. Baka István költészetei; Kalligram, Bp., 2017
Jegyzetek
További információk
Baka Istvánról elnevezett Általános Iskola Szekszárdon, bakaiskola.n4.hu Baka István Életrajz (Szekszárd, 1948. július 25. - Szeged, 1995. szeptember 20.), tolnaart.hu Baka István Alapítvány Bővebb adatok, életrajz, művek, bibliográfia, fotók, bakaistvan.hu Kortárs magyar írók - Baka István, mek.oszk.hu Baka István interjúi, publicisztikái a Delmagyar.hu-n, delmagyar.hu
Baka István művei műfordításokban, babelmatrix.org Baka István: Beavatások, mek.oszk.hu Baka István: Égtájak célkeresztjén, mek.oszk.hu Baka István - A szegedi Klebelsberg Könyvtár 1996-os elektronikus kiállítása a "digitális autográffal" Baka István: Székelyek - Dinnyés József dallamával Dinnyés József:dalaim könyve – Baka István Alapítvány ISIS Kisszövetkezet Eötvös Kiadója 1989 Székelyek (Vers kottával)
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Szekszárdiak Kategória:Szegediek Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:1948-ban született személyek Kategória:1995-ben elhunyt személyek Kategória:Radnóti-díjasok Kategória:Pro Literatura díjasok Kategória:Hieronymus-díjasok Kategória:Szinnyei Júlia-emlékdíjasok Kategória:Mészöly Miklós-díjasok Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok Kategória:Robert Graves-díjasok