bélyegkép|jobbra|250px|A Stubnyafürdői járás bélyegkép|jobbra|250px|A Turóci-medence, háttérben a Kis-Fátra vonulatai
A Stubnyafürdői járás (szlovákul Okres Turčianske Teplice) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 393 km², lakosainak száma 16 379 fő (2011), székhelye Stubnyafürdő (Turčianske Teplice). A járás területe teljes egészében az egykori Turóc vármegyéhez tartozott.
Története A Stubnyafürdői járás 1922-ig egyike volt az egykori Turóc vármegye két járásának a Turócszentmártoni mellett. Területe azonban nagyobb volt a mainál, mivel északnyugaton ide tartozott kilenc község, melyek ma a Turócszentmártoni járáshoz tartoznak (Turócremete, Znióváralja, Lazány, Valcsa, Turóctótfalu, Lézsa, Turócszentgyörgy, Szocóc és Szentmária). A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
1923-ban a Stubnyafürdői járás megszűnt, teljes területét a Turócszentmártoni járáshoz csatolták, melynek területe így azonos lett az addigi Turóc vármegyéével. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban a járás négy déli községét (Turócnémeti, Felsőstubnya, Alsóturcsek és Felsőturcsek) elcsatolták a Körmöcbányai járáshoz. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Turócszentmártoni járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott, a Körmöcbányai pedig Garammente megyéhez (Pohronská župa).
A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. A Turócszentmártoni járás határai is visszaálltak az 1938-as állapotukba, az 1938-ban elcsatolt négy déli községet visszacsatolták.
1949-ben újabb átszervezésre került sor, számos más járással ekkor hozták létre ismét a Stubnyafürdői járást a Turócszentmártoni járás déli részéből. Ennek határai majdnem megegyeztek az 1923 előttivel, csupán Valcsa és Lézsa került most a Turócszentmártoni járáshoz. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, az egykori Turóc megye területén fekvő két járás a Zsolnai kerülethez került.
1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre, a Stubnyafürdői járást ekkor másodszor is beolvasztották a Turócszentmártoniba. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Turócszentmártoni járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-ban, a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Stubnyafürdői járás ismét kivált a Turócszentmártoniból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.
Népessége
A Stubnyafürdői járás települései (Zárójelben a szlovák név szerepel.) Berestyénfalva (Brieštie) Bodorfalva (Bodorová) Borcfalu (Borcová) Felsőstubnya (Horná Štubňa) Ivánkafalva (Ivančiná) Kiscsepcsény (Malý Čepčín) Kisraksa (Rakša) Márkfalva (Jazernica) Moskóc (Moškovec) Mosóc (Mošovce) Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) Tótpróna (Slovenské Pravno) Turcsek (Turček) Turócábrahámfalva (Abramová) Turócandrásfalva (Ondrašová) Turócbalázsfalva (Blažovce) Turócborkút (Budiš) Turócerdőd (Liešno) Turócjeszenő (Jasenovo) Turóckelemenfalva (Kaľamenová) Turócliget (Háj) Turócmeggyes (Čremošné) Turócnémeti (Sklené) Turócrudnó (Rudno) Turóctölgyes (Dubové)
Jegyzetek
Források
Kategória:Stubnyafürdői járás