A karibu eszkimók több csoportot ölelnek fel. Legtöbbjük teljesen belvidéki megélhetésre rendezkedett be (az eszkimók többségének életmódjától eltérően).Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. . A Hudson-öböl nyugati partján, az erdőhatártól északra élnek.Gabus, Jean: A karibu eszkimók. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. (Eredeti adatok: Vie et coutumes des Esquimaux Caribous, Libraire Payot Lausanne, 1944.)
Anyagi kultúra
A faanyag eszkimókra általában jellemző szűkössége a karibu eszkimókat is érinti. Belvidéki életmódjukból fakadóan a bálnacsontot is nélkülözniük kell. Téli szálláshelyük építőanyagául így más megoldást kellett találniuk: sok más (de nem mindegyik) eszkimó csoporthoz hasonlóan, hókunyhót építettek. A bálna és a fa hiánya a fűtőanyag szűkösségét is maga után vonta, így az iglu lakóhelyiségeit nem is fűtötték. Az igluépítés technikája fejlett volt (más eszkimókhoz viszonyítva is), ez a fentiek fényében szükségszerűség. A nagy, bonyolult belső tagolású, specializált helyiségekre osztott, kettős falú, jó hőszigetelő iglukat folyosórendszer köthette össze, ekkor a családok a szabadba való kimenés nélkül is meglátogathatták egymást.
Egyes csoportok télen is hószigeteléssel javított bőrsátorban laktak, általában azonban a különböző fajta bőrsátrak csak nyári lakhelyként szolgáltak.
Szellemi kultúra
A belvidéki életmód hatása a szellemi kultúra terén is megmutatkozott. Hiányzott az eszkimók közt elterjedt (a szakirodalomban sokszor Tengeri Nő néven említett, de valójában az egyes vidékeken különböző nevekkel illetett) tengeri óriásasszony alakja, aki a tengeri állatokkal állt kapcsolatban és a vadászatukat megakadályozhatta vagy engedélyezhette. Szerepét sok szempontból egy másik mitológiai lény töltötte be, de víziállatok helyett a karibu vonatkozásában.
Érdekes – bár nem az eszkimók közt nem teljesen egyedülálló – sajátosság volt a reinkarnáció jellegű elképzelés a halott sorsáról. (Rajtuk kívül a réz eszkimók is így hitték. Más eszkimó kultúrákban inkább a halott egy másik világban való további létét feltételezték.) Az éles szembeállítást finomítja az, hogy sok eszkimó kultúrában az embernek több lelket tulajdonítanak, ld. még kettős lélek képzet.
Hivatkozások
Források
További információk
Kategória:Eszkimók