Québec (franciául a Ville de Québec, angolul a Québec City alakot is használják az azonos nevű tartománytól megkülönböztetendő; kiejtése vagy ) Észak-Amerika egyik legidősebb városa, Québec tartomány fővárosa, a Szent Lőrinc-folyó partján fekszik. Montréal után ez a tartomány második legnépesebb városa, lakossága 491 142 fő. A város neve az algonkin Kébec szóból ered, mely egy olyan helyre utal, „ahol a folyó összeszűkül”, mivel a település a Szent Lőrinc-folyó tengerszorosának egyik partján fekszik, Lévis városával átellenben.
Samuel de Champlain alapította 1608-ban, és így Észak-Amerika legrégibb városai közé tartozik. Az óvárost (Vieux-Québec) körülvevő városfalak az egyetlen megmaradt erődített városfalak az amerikai kontinensen Mexikótól északra. Québec történelmi óvárosát 1985-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Québec hírnevét elsősorban az 1894 óta minden évben megrendezett téli karneváljának köszönheti. A több mint egymillió látogatóval büszkélkedő rendezvény a világ harmadik legnagyobb karneválja. Az erődítményváros 3 szinten helyezkedik el: a Felsőváros, az Erődítmény és az Alsóváros. A Felsővárosban kolostor-múzeumok, a Parlament, templomok és a Citadella található, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a folyóra és a városra. A város fő látnivalóinak nagy része, keletre a városfaltól, az óvárosban található. A kőépületek és kanyargós utcák európai hangulatot adnak a városnak. A városkapu felől középkori utcák vezetnek a 19. század második felében épült Château Frontenac luxusszállodához. A város egyik legmagasabb építményének számító hotel hatalmas, zöld tetejű tornyaival uralja a városképet. A francia kastélyokat utánzó monumentális épület a transz-kanadai vasútvonal minden jelentősebb állomásához tervezett hotellánc Québec-i egységeként épült a Szent Lőrinc-folyót övező dombok egyikén. A modern belvárosba két híd, a St. Jean és a St. Louis vezet a városfalon keresztül. Nyugatra haladva található a Parliament Hill körzet. A turisztikai látványosságok közé tartozik még a Notre-Dame székesegyház, az Akvárium Park, az impozáns városháza és a várostól pár kilométerre lévő Montmorency vízesés is.
Történelem Québec volt a legelső jelentős, időközben nagyvárossá fejlődött település a mai Kanada területén. Francia telepesek alapították 1608-ban a Szent Lőrinc-folyó partján. Kezdetben különféle indián törzsek laktak a város mai területén. Noha 1690-ben a kormányzó Louis de Frontenac sikeresen visszaverte a britek támadását, 1763-ban a hétéves háború során előbb Québec, majd a párizsi békeszerződés alapján egész Kanada Nagy-Britannia fennhatósága alá került. Az 1775-ös amerikai függetlenségi háború során az amerikaiak Benedict Arnold vezetésével megpróbálták meghódítani a várost, de nem jártak sikerrel. 1917-ben épült meg az egyedülálló építészi alkotásként számon tartott 987 méter hosszú Pont de Québec híd, melynek építése közben 80 munkás vesztette életét. A második világháború alatt két kulcsfontosságú konferenciát tartottak itt a szövetségesek 1943-ban és 1944-ben. Az 1943-as konferencián Franklin Delano Roosevelt (az Amerikai Egyesült Államok elnöke), Winston Churchill (az Egyesült Királyság miniszterelnöke), William Lyon Mackenzie King (Kanada miniszterelnöke) és Song Ziwen (Kína külügyminisztere) vett részt. A másodikon, 1944-ben Churchill és Roosevelt volt jelen, és a Citadelle-ben, illetve a közeli Château Frontenac hotelben tartották. A normandiai partraszállás terveinek nagy részét ezen a találkozón hozták meg.
Főváros A város négyszáz éves fennállása alatt végig fővárosként szolgált. 1608-tól 1627-ig, majd 1632-től 1763-ig a francia Kanada gyarmat és egész Új-Franciaország fővárosa volt, 1763 és 1791 között Québec Tartományé, 1791 és 1841 között Alsó Kanada fővárosa volt, majd 1852-től 1856-ig és 1859-től 1866-ig Kanada Tartományé, végül 1867-től máig Québec tartomány fővárosa.
Földrajz
Québec a Szent Lőrinc-folyó völgyében, a folyó északi (bal) partján fekszik. A közelben található a Szent Lőrinc- és a Saint-Charles-folyó összefolyása is. A környék igen alacsonyan fekszik és lapos. A folyó árterülete gazdag, művelhető talajjal rendelkezik, amelynek köszönhetően a város környéke a tartomány legtermékenyebb régiójának számít. A várostól északra található a Laurentian-hegység, a felsőváros pedig a Cap-Diamant (Gyémánt-fok) nevű magaslaton fekszik. A város ezen részét egy magas sziklafal övezi, a hegyfok közelében található a Plains of Abraham (Ábrahám-mező) is. Az alsóváros a Gyémánt-fok lábánál, a folyóparttal egy szinten fekszik.
Éghajlat Québec több különböző éghajlati övezet találkozásánál fekszik. A város éghajlata nedves kontinentálisként vagy hemiboreálisként határozható meg. A városban négy elkülönülő évszak van. A meleg vagy esetenként forró nyár idején magas a páratartalom, a legmagasabb hőmérséklet 22 – 25 °C körül, a legalacsonyabb pedig 11 – 13 °C körül ingadozik. A nagyon hideg, szeles és havas telek legmagasabb átlaghőmérséklete -5 és -8 °C, a legalacsonyabb pedig -13 és -18 °C között mozog. Bár a tavasz és az ősz rövid ideig tart, egyaránt hoz hideg és meleg hőmérsékletet. Gyakoriak a meleg őszi időszakok, melyeket „indián nyárnak” neveznek. Az évi csapadékmennyiség 1230 mm körül mozog. A napsütéses órák száma évente 1905 óra.
Kerületek és körzetek right|thumb|Québec City hat kerülete (borough) 2002. január 1-jén Sainte-Foy, Beauport, Charlesbourg, Sillery, Loretteville, Val-Bélair, Cap-Rouge, Saint-Émile, Vanier, L'Ancienne-Lorette, Saint-Augustin-de-Desmaures és Lac-Saint-Charles városok összeolvadtak Québec City-vel. Ez az esemény egyike volt a tartománybeli egyesüléseknek, melyek abban az időpontban Québecben létrejöttek. 2006. január 1-jétől L'Ancienne-Lorette és Saint-Augustin-de-Desmaures kiváltak, a többi város azonban Québec City része maradt. 2009. november 1-jén a város újjászervezte kerületeit, nyolcról hatra csökkentve azokat. 2011-ben Québec City 35 körzetből (district) és 6 kerületből (borough) állt. Minden körzet számozott, de többségük nevet is visel. Az esetek többségében a körzet neve megegyezik a településrész történelmi megnevezésével. A körzetek polgárai maguk választják tanácsaikat, melyek a városvezetéssel is konzultálnak.
Korábbi önkormányzatok (10) Quebec Beauport Cap-Rouge Charlesbourg Lac-Saint-Charles Loretteville Sainte-Foy Saint-Émile Sillery Val-Bélair Vanier
Kivált önkormányzatok (2) L'Ancienne-Lorette Saint-Augustin-de-Desmaures
Kerület (borough) Körzet (district) 1/6 La Cité-LimoilouLa Cité: 1-1 Vieux-Québec – Cap-Blanc – colline Parlementaire · 1-2 Saint-Roch · 1-3 Saint-Jean-Baptiste · 1-4 Montcalm · 1-5 Saint-Sauveur · 1-6 Saint-Sacrement · Limoilou: 6-1 Vieux-Limoilou · 6-2 Lairet · 6-3 Maizerets 2 Les Rivières2-1 Neufchâtel-Est–Lebourgneuf · 2-2 Duberger-Les Saules · 2-3 Vanier 3/8 Sainte-Foy–Sillery–Cap-Rouge 3-2 Cité universitaire · 3-3 Saint-Louis · 3-4 Plateau · 3-5 Pointe-de-Ste-Foy 8-2 · L'Aéroport · 8-3 Cap-Rouge 4 Charlesbourg4-1 Notre-Dame-des-Laurentides · 4-2 Quartier 4-2 · 4-3 Quartier 4-3 · 4-4 Jésuites, Quebec City · 4-5 Quartier 4-5 · 4-6 Quartier 4-6 5 Beauport 5-1 Quartier 5-1 · 5-2 Quartier 5-2 · 5-3 Chutes-Montmorency · 5-4 Quartier 5-4 · 5-5 Vieux-Moulin 7/8 La Haute-Saint-Charles7-1 Lac-Saint-Charles · 7-2 Saint-Émile · 7-3 Loretteville · 7-4 Des Châtels · 8-1 Val-Bélair
Népesség
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a városnak 516 622 lakosa volt. A város metropolis-övezetében pedig 765 706 személy lakott. A népesség 48,2%-a férfi, 51,8%-a pedig nő volt. Az 5 év alatti kiskorúak a helyi lakosság 4,7%-át tették ki, míg a tartományban 5,2%, Kanada egészében pedig 5,6% volt a hasonló korúak aránya. Míg Montréalt inkább kétnyelvűnek tartják, ahol a lakosság többsége egyaránt beszéli a francia és az angol nyelvet, addig Québec és a környező települések többségében frankofónnak számítanak. A város lakóinak elsöprő többsége francia anyanyelvű. Az angolul beszélők aránya az 1860-as években csúcsosodott ki (40%). Jelenleg az anglofónok a város és a metropolis-övezet alig 1,5%-át teszik ki. Azonban az évente megrendezett karnevál egyaránt vonzza a francia és angol ajkú látogatókat, ami az angolul beszélők számának növekedését eredményezi a rendezvény ideje alatt A Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint a város lakosságának 94,55%-a francia anyanyelvű. Míg majdnem mindenki anyanyelvi szinten beszéli a francia nyelvet, addig a polgárok több mint harmada beszél angolul és franciául is.
Nyelvek 2001-ben a lakosság 13%-a 65 év feletti volt, ami hasonló volt a kanadai arányhoz (13,2%). A város lakóinak átlagéletkora 39,5 év, ami kanadai viszonylatban 37,6 év. 2006 és 2011 között a város népessége 6,5%-kal nőtt, míg Québec tartomány lakossága 4,9%-os növekedést mutatott. A város népsűrűségi átlaga 228,6 fő/km² szemben a tartomány 5,3-as átlagával. A 2001-ben Québec város lakossága 682 757 fő volt (az elővárosokat is magába foglaló Greater Quebec City Area: 710 700 fő), míg a tartományban 7 237 479-en éltek. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság soraiban 90% fölött volt a római katolikusok aránya. A városban kisebb protestáns, muszlim és zsidó közösség is él.
Anyanyelv Létszám Százalék Francia 456 225 94,55% Angol 7030 1,46% Angol és Francia 1460 0,31% Egyéb 17 825 3,69% Csak franciául beszélők 315 135 65,31% Csak angolul beszélők 835 0,17% Kétnyelvű (angol és francia) 165 340 34,26%
Gazdaság thumb|Château Frontenac A városi munkahelyek többsége a közigazgatásban, a szolgáltatóiparban, a kereskedelemben, a szállítóiparban és a turizmusban található. Tartományi fővárosként számos regionális intézmény és szolgáltatás található a városban. Ennek eredményeképp a tartományi kormány az egyik legnagyobb munkaadó, mely 2007-ben 27 900 személyt foglalkoztatott. A legnagyobb intézményi munkaadó a helyi egészségügyi hálózatot működtető Centre hospitalier universitaire de Québec (CHUQ), melynek 2007-ben 10 000 alkalmazottja volt. 2008-ban a munkanélküliek aránya 4,5% volt, mely jóval a tartományi (7,3%) és országos (6,6%) arány alatt volt. A munkahelyek 10%-a gyári munka. Az előállított termékek közül a legfontosabbak a pép és papír, feldolgozott élelmiszer, fa- és fémelemek, nyomdaipari termékek, elektronikai cikkek, villamos berendezések és vegyi anyagok. A város számos híres vállalat székhelyének is otthont ad.
Québec-i székhelyű vállalatok BPR (mérnöki vállalat) Roche (mérnöki vállalat) Cominar (befektetések) Industrial Alliance (Kanada vezető biztosítási vállalata) La Capitale (biztosítás) Promutuel (biztosítás) SSQ (biztosítás) Union Canadienne (biztosítás) Desjardins Group (hitelszövetkezet; a régió legnagyobb munkaadója az adott tevékenységi területen) Institut National d'Optique (INO) (űrkutatás, környezetgazdálkodás, védelmi ipar, optika és fotonika) Beenox (videójáték-fejlesztés) Frima Studio (videójáték-fejlesztés) Sarbakan (videójáték-fejlesztés) Ubisoft (videójáték-fejlesztés) AeternaZentaris (gyógyszeripar) DiagnoCure (gyógyszeripar) Amalgame (marketing és reklám) Cossette (marketing és reklám) Vision 7 (marketing és reklám) EXFO (távközlés) Technopôle Defense & Security (védelmi ipar)
Építészet A város legjelentősebb építészeti alkotásainak többsége az erődítmény falaitól keletre az Óvárosban (Vieux-Québec) és a Place Royale környékén találhatóak. Az európai hangulatú városrész kanyargó utcácskáiban kőépületeket, kis éttermeket és boltokat találhat a látogató. Az alsóváros modern részéből a Porte St-Louis és a Porte St-Jean kapukon keresztül lehet eljutni a régi városrészekbe. A Kent kapu Viktória királynő ajándéka volt, alapkövét pedig leánya, Lujza brit királyi hercegnő tette le 1879. június 11-én. A városfalaktól nyugatra található a Parlament-domb körzet (Parliament Hill,colline Parlementaire) és az Ábrahám-mező (Plains of Abraham) is.