Az űrállomás nagy tömegű, életfenntartó rendszerrel rendelkező űreszköz. Az űrhajóktól eltérően alkalmatlan a földi leszállásra és nincsen meghajtórendszere, csak kisebb, pályamódosításra használható kormányhajtóműve. Nem képes nagyobb manővereket végrehajtani, pályája fenntartására űrhajókat használnak. jobbra|bélyegkép|250px|A jelenleg működő és korábbi űrállomások méretei egymáshoz képest
Az űrállomások fedélzetén lehetővé vált a hosszú ideig tartó űrrepülések hatásainak a vizsgálata, és nagyszámú tudományos (élettani, csillagászati, földfigyelési, anyagtudományi) kísérlet elvégzése.
A korai első generációs űrállomásoknak (Szaljut–1-től 5-ig) egyetlen dokkoló szerkezete volt, ezért csak egy űrhajót fogadhatott. Nem érkezhettek utánpótlást szállító teherűrhajók. A későbbi űrállomásokat már legalább két dokkoló szerkezettel látták el. Az utánpótlás szállítását így megoldották, az emberek űrbéli tartózkodása sem korlátozódott már néhány hétre. Az 1980-as évek közepétől jelennek meg a második generációs, bővíthető, ún. modul-űrállomások. Ezek több, nyomás alatt lévő egységből, modulból állnak, így az űrállomások hermetikus térfogata a többszörösére növekedett.
A Szojuz–11 (Szaljut–1) repülése óta minden űrrepülési időtartamrekord űrállomáson született. A jelenlegi rekord 437,7 nap, amelyet Valerij Poljakov orosz űrhajós ért el a Mir űrállomás fedélzetén 1994. január 8. és 1995. március 22. között.
Az űrállomások fejlett változatai az űrvárosok, amelyeket nagyon hosszú időtartamra vehet igénybe nagyszámú ember. Ilyen űrvárosok most még csak kezdetleges tervekben szerepelnek.
Űrállomások jobbra|bélyegkép|250px|Az amerikai Skylab űrállomás Föld körüli pályán Pályára állított űrállomások MOL (Manned Orbiting Laboratory) – kísérleti űrállomás, nem fogadott űrhajósokat (USA, 1966) Szaljut – szovjet űrállomás-program Szaljut–1 – az első lakott űrállomás (Szovjetunió, 1971) Szaljut–2 – sikertelen indítás (Szovjetunió, 1973) Skylab – az első amerikai lakott űrállomás (USA, 1973) Szaljut–3 – (Szovjetunió, 1974) Szaljut–4 – (Szovjetunió, 1974) Szaljut–5 – (Szovjetunió, 1976) Szaljut–6 – több dokkoló szerkezettel ellátott űrállomás (Szovjetunió, 1977) Szaljut–7 – (Szovjetunió, 1982) Mir űrállomás – az első modul-űrállomás (Szovjetunió, 1986) Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) – (nemzetközi, 1998) Tienkung–1 – (Kína, 2011) Tienkung–2 – (Kína, 2016) Tienkung űrállomás – (Kína, 2021)
Tervezett vagy meg nem épített űrállomások Almaz (Szovjetunió) Freedom űrállomás (USA) Mir–2 (Szovjetunió/Oroszország) Bigelow Kereskedelmi Űrállomás (USA) – felfújható űrállomás Lunar Gateway Hold körüli pályán keringő űrállomás (USA, Európa, Japán, Kanada) Haven–1 (USA)
Lakott űrállomások adatai Űrállomás Indítás Repülés vége Repülési idő (nap) Lakott idő (nap) Űrhajósok Űrhajók Teherűrhajók Tömeg (kg)Szaljut–11971. április 19.1971. október 11.17524320Szaljut–21973. április 3.1973. április 28.250000Skylab1973. május 14.1979. július 11.2 249171930Szaljut–31974. június 24.1975. január 24.21315210Szaljut–41974. december 26.1977. február 3.77092430Szaljut–51976. június 22.1977. augusztus 8.41267420Szaljut–61977. szeptember 29.1982. július 29.1 764683331614Szaljut–71982. április 19.1991. február 7.3 216816261216Mir1986. február 19.2001. március 23.5 5114 5941373968Nemzetközi Űrállomás1998. november 20.2015–2025-ig1 5202004. december 31.-ig1302519Az építés befejezése utánTienkung–12011. szeptember 29.2018. április 2.237520,7762(3)A Sencsou–8 személyzet nélkül dokkolt az űrállomással08 506Tienkung–22016. szeptember 16.2019. július 19.8362018. december 31-éig26,472118 600Tienkung űrállomás2021. április 29.
Jegyzetek