Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnöke 1990-től 2000-ig.
Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték,Ítélet Bibó István és társai perében, beszelo.c3.hu de az 1963-as amnesztiával kiszabadulhatott a fogvatartásból.Méray Tibor: A párizsi vártán – Nem teljes az amnesztia, dia.pool.pim.hu A második világháború után és az 1956-os forradalom idején a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé választották.Göncz Árpádot jelölik az országgyűlés elnökének és ideiglenes köztársasági elnöknek, nava.hu Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a Magyar Köztársaság köztársasági elnökévé választották, mely hivatalt 2000-ig töltötte be.
Irodalmi tevékenysége széleskörű volt, elsősorban mégis J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című epikus fantasyregényének mára kultikussá vált műfordítása által ismeri a nagyközönség. A művet első ízben 1981-ben adták ki magyarul.
Életrajza Gyermekkora és tanulmányai Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt, teniszjátékos, és az unitárius vallású Haimann Ilona gyermekeként született. Gyermekkorában Budán, a Bors [ma: Hajnóczy József] utcában lakott nagyszüleivel. Az Új Iskolába járt elemibe, majd 1932-ben beiratkozott a Verbőczy Gimnáziumba, ahol jelesre érettségizett. Fiatalon tagja volt a cserkészmozgalomnak. 1939-től az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok, ezzel egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult (a mai: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar), ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. A Teleki Pál Munkaközösségnek is tagja volt. Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, így csak a második világháború végén kapott behívót. A 25. hegyivadász pótzászlóaljhoz vonult be Bélapátfalvára, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.
Politikai pályafutásának kezdete bélyeg|left|Igazolványképe (1943-1944 körül) 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt.
A Teleki Pál Munkaközösség ajánlására 1945 februárjától Kovács Béla a Kisgazdapárt főtitkárának személyi titkára 1947. február 25-ig, a főtitkár szovjetek által történt elhurcolásáig. Ekkor egy ideig állás nélkül maradt.F. Havas Gábor: A köztársaság börtönviselt elnöke, beszelo.c3.hu Ezt követően a parlament feloszlatásáig a Kisgazdapárt képviselőcsoportjának parlamenti titkára.Göncz Árpád: Az eszmék felezési ideje. Hegedűs B. András interjú Göncz Árpáddal, 1985. február 14. Az 1956-os Magyar forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, 2004 1948-ban, a kisgazdapárt teljes felszámolásának idején három hétig tartották fogva a Katonapolitikai Osztályon, folyamatos kihallgatásokkal,Göncz Árpád, magyarugyvedikamara.hu 1948 után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.
Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult.
Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító volt.
A rendszerváltástól haláláig 260px|bélyegkép|balra|Eskütétele a Parlamentben 1990. augusztus 3-án. Mögötte balra Antall József kormányfő, jobbra Torgyán József FKgP-vezér 1988. május 1-én 200-an gyűltek össze a budapesti Hági sörözőben a Szabad Kezdeményezések Hálózatának alapítói,Szabad Kezdeményezések Hálózat, beszelo.c3.hu melynek tagja lett, majd később a Szabad Demokraták Szövetségének is alapító tagja lett. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette.
1990. október 26-án a taxisblokád napjaiban, köztársasági elnökként beszédet mondott a televízióban, a benzináremelés felfüggesztését javasolta a kormánynak, és ennek függvényében kérte a taxisokat a blokád abbahagyására.Taxisblokád: négy őrült nap krónikája, mult-kor.hu
Ezt követően az Országgyűlés tavaszi ülésszakán köztársasági elnökként a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el, mivel a tüntetést nem jelentették be 72 órával annak kezdete előtt, illetve közérdekű üzem működését bénították meg. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam lemondott a felelősségre vonásról.
balra|bélyegkép|Göncz Árpád átadja Dömök Istvánnak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 1995 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-ig töltötte be. „Hűséges lokálpatriótaként” 1993-ban Óbuda-Békásmegyer díszpolgára lett, 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozatát, 1997-ben a francia Becsületrend nagykeresztjét. Tízéves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. Ugyanebben az évben Százhalombatta díszpolgára lett. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet, 2009-ben pedig a Húszéves a Köztársaság Díjat.Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak – Népszabadság Online Tizennyolc európai, nyolc dél-amerikai országból kapott állami kitüntetést, Kolumbiában a Kongresszus Rendjének nagykeresztje mellett – Gabriel García Márquezhez hasonlóan – megkapta Bogotá város Polgári Érdemrendjének nagykeresztjét. Mexikói látogatása alkalmával az Azték Sas-rend nagyláncát kapta meg 1997-ben. Ázsiában két ország külföldieknek adható legmagasabb szintű kitüntetésével tisztelték meg: a japán Krizantém-renddel illetve a dél-koreai Mugunghwa Nagyrenddel. Egy afrikai országban tüntették ki: Nelson Mandelától kapta meg a Jó Reménység Rend nagykeresztjét. Utolsó külföldi állami elismerését már hivatali idejének letelte után, 2003-ban kapta meg Václav Haveltől, aki a Fehér Oroszlán-rend nagykeresztjével tüntette ki. Több egyetem díszdoktora. 90. születésnapján több százan köszöntötték háza előtt, az Open Society archívuma konferenciát rendezett életéről és munkásságáról. Ugyanebben az évben jelent meg az első hivatalos életrajz is Göncz Árpádról, méghozzá egy dél-koreai szerző, Kim Deszun tollából. Az előszót a könyvhöz Václav Havel, Göncz régi barátja, volt cseh köztársasági elnök írta. 2012 novemberében Göncz Árpád négy gyermeke alapítványt hozott létre életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.
1992-es füttykoncert a Kossuth téren
Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-i füttykoncert a Kossuth téren,Híradó az 1992. október 23-i eseményekről., youtube.com amikor a mikrofonhoz lépve nem tudta elkezdeni ünnepi beszédét és miután percekkel később sem csendesült a bekiabálás és füttyögés, végül le is tett róla.Esti Egyenleg 1992.10.23 (részlet), riport Göncz Árpád kifütyüléséről, Esti Egyenleg, Magyar Televízió, 1992. október 23. Később az Országgyűlés alkotmányügyi bizottság zárt ülésen vizsgálatot folytatott arról, hogy a rendőrség 1992. október 23-án asszisztált-e a szkinheadek gyülekezéséhez, felvonulásához és a Kossuth téri, Göncz Árpád köztársasági elnök kifütyülését eredményező provokációjához.A Legfőbb Ügyészség titkosított jelentése: "Igazmondási kötelezettség nem terheli" , m.magyarnarancs.hu Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön isOrbán Viktor az Országgyűlés 1992. október 26-i ülésén) azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt tagjai (például Boross Péter belügyminiszter) azt vetették szemére Göncz Árpádnak – állítva, hogy a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző volt –, hogy a kritikát az elnök „kisszerű politikai csatározásokba való belebonyolódása miatt” kapta,Az Országgyűlés 1992. október 26.-i ülésének jegyzőkönyve például ellentétbe került az 1956-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni, nem írta alá az igazságtételről szóló törvényt, és nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének, hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett média elnökeit. A Magyar Televízió kifütyülésről szóló felvétele kapcsán a Bánó András újságíró vezette Esti Egyenleg című hírműsor is belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV híradójánál tudósítóként dolgozó Császár Attila) azt állították: az ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták (azaz az általuk mutatott skinheadek már nem is voltak a téren, amikor Göncz Árpád a színpadra lépett), hogy az a baloldal véleményét támassza alá.Médiaháború 1989–2010, nol.huEörsi Mátyás (SZDSZ) interpellációja A manipuláció abban állt volna, hogy az Egyenleg felvételén bemutatott ordító bőrfejű nem lehetett Göncz Árpád beszéde alatt a Kossuth téren, mert már előtte elvitték a rendőrök. A felvétel manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot folytattak, egyértelmű eredménnyel. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: az Esti Egyenleg valósághűen számolt be az 1992. október 23-án a Kossuth téren történtekről.Bánó András pert nyert Pálfy G. ellen, origo.hu Bánó András 1993-ban utólag tisztázta, hogy az 1956-os veteránok a téren megjelent szélsőjobboldali tüntetők helyett a nyugdíjemelésüket megtagadó köztársasági elnököt fütyülték ki.Révész Sándor - A kormány fütyülői / 30 évvel ezelőtt ordították le a színpadról Göncz Árpádot (HVG, 2022.10.23.)Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt (dokumentumfilm), 444.hu/Youtube, 2019. április 24. Egy 2014-es jelentés szerint lehetséges, hogy Antall és Boross tudott egy esetleges provokációról, de nem akarták megakadályozni.
Irodalmi munkássága bélyegkép|Az 1981-es Körkép antológiában (Csigó László felvétele)