Csíkszentmárton (románul Sânmartin, németül Sankt Martin) falu Romániában Hargita megyében. 1850-től hosszú ideig járási székhely volt.
Fekvése Csíkszeredától 15 km-re délkeletre fekszik Csíkcsekefalvával összenőve.
Története Orbán Balázs szerint lakói a Szentmártoni-patak völgyfőjéből Pálfalváról költöztek mai helyükre. A falut 1332-ben Zenth Márton néven említik először. 1661-ben a tatárok felégették a falut. Egykori járási székhely, iskolája 1614-től, algimnáziuma 1840-től működik. Híresek voltak Márton napi vásárai. 1910-ben 1034, 1992-ben társközségeivel együtt 4465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.
A Botskor család (csíkdelnei és csíkszentmártoni) története 1535-től. bélyegkép|jobbra|264px|Csíkszentmártonban talált rovásírás
Látnivalók
Temploma az 1802-ben lebontott 15. századi gótikus templom helyén épült 1803 és 1817 között barokk stílusban. 1525-ben készült Mária-szobra a legrégibb Csíkban. Tornya 1749-ből való. A falu északi végénél áll az 1743-ban egy 15. századi gótikus kápolna helyén épült Úr-kápolna, 1858-ban renoválták. A Mária-kápolna 1845-ben épült. Református imaháza 1847-ben épült. Határában több helyen tör fel jó minőségű borvíz.
Borvízforrások és népi fürdők Csíkszentmárton borvízforrásai és népi fürdői
Híres emberek Itt született 1724-ben Antalfi János erdélyi püspök. Itt született 1842-ben Becze Antal Csík vármegye alispánja. Itt született 1893. október 11-én Albert István magyar újságíró, novellista. Itt született 1930. június 27-én Mátyás József festőművész, grafikus.
Testvértelepülés Kenderes, Magyarország Mórahalom, Magyarország Kunszentmárton, Magyarország Isaszeg, Magyarország
Jegyzetek
Kategória:Hargita megye települései Kategória:Csíkszék települései