Csíktaploca (románul Toplița vagy Toplița Ciuc, németül Bad Mieresch): Csíkszereda településrésze Romániában Hargita megyében.
Fekvése Csíkszereda városának északi részén, a városközponttól 2 km-re fekszik.
Nevének eredete Orbán Balázs leírása szerint: ,,A székelyek a vizenyős tavas helyet még ma is taploczának nevezik, s mivel Taploczán még most is sok ily forrásos, tavas hely van, neve onnan eredhetett.". A Taploca szláv eredetű helynév, amely a melegvízű forrást, hévizet jelentő teplice szóból származik. A Csík előtag az egykori széki, majd vármegyei hovatartozásra utal.
Története Első említése az 1567-es adóösszeírásból származik, ahol Toplocha néven már 44 kapuval szerepel, ezért feltételezhetjük, hogy a csíki letelepedés legelső idejében mint kis létszámú település már létezett. Ezt a feltevést alátámasztja az az adatunk is, hogy – Zsögöddel határos lévén – a XV. század elején mindkét település határából kihasítottak Csíkszereda mezőváros, azaz vásároshely részére egy kis területet.
1602-ben, Básta tábornok idején 53 taplocai lakos tett esküt a német császár hűségére.
Az 1614-es összeírás alkalmával egy nemest, 22 lófőt, 13 gyalogost, 35 szabadost, egy jobbágyot és 22 zsellér családfőt vettek számba. Az összeírás még 71 szabad családfőt és 25 függőségben lévő embert tüntet fel.
1718-ban a faluban hatalmas tűzvész pusztított. Ezután határozták el a helyiek, hogy: ,,ha Isten segítségével az elhamvadt falujukat újra felépíthetik, akkor az Úrnak is hajlékot abban emelnek". A kápolnát a mai plébánia telkére építették, 1726-ban fejezték be és Szent Lőrinc-vértanú diakónus tiszteletére szentelték. Emellett volt még egy kis kápolna a mai körforgalom mellett, melynek építési idejéről nincs adatunk. Feltételezhető, hogy XVIII. századi az építmény és Nepomuki Szent János szobrának lehetett védfala, hiszen ekkoriban tiszteletére sok helyen állítottak szobrot. Lajos Balázs taplocai születésű plébános, aki 1892-ben született, ezt jegyezte le kortörténeti írásaiban: „Nagyapámtól tudom, Nepomuki Szent János kápolna emberemlékezet óta ott áll a mai helyén. Ez a kápolna irányította a Felcsík és Gyergyó búcsúra jövő keresztaljákat a csíksomlyói kegytemplom felé.” A lelki szolgáltatást a csíksomlyói plébánia és a kegytemplom ferencrendi atyái látták el.
1764-ben itt székelt a székely határőrséget szervező bizottság. Taplocán készítették elő a madéfalvi vérengzest, továbbá az osztrákok itt működtették a bűnvizsgáló és bűnfelügyelő bizottságokat.
1771-ben 826, 1796-ban 838 róm. kath. embert írtak össze a faluban.
A Szent Lőrinc-kápolna a XIX. század elejére rossz állapota miatt bezáratott. Viszont később, Mártonffy József erdélyi püspök 1812 márciusában a helybéliek kérésének engedett, és ugyanazon év novemberében újra megnyitotta a hajlék ajtaját. A taplocaiak egy új templom építését kezdték tervezni, amely végül Krémer János nagyszebeni kőműves mester vezetésével epült fel 1841 és 1843 között. A neobarokk stílusú templomot 1844. szept. 5-én szentelték fel Mindenszentek tiszteletére.
1850-ben már 1524 lakója volt.
Csíkszereda terjeszkedési próbálkozásainak minden esetben próbált ellenállni. 1891-ben viszont elvesztette egyik tizesét, Csütörtökfalvát, a mai Márton Áron utcához kapcsolódó területet. Ebben az esztendőben, a Taploca és Szereda települések egyesítése ügyében megtartott gyűlésen a taplocai képviselőség ,,...kimondja, hogy sem egyszer, sem máskor Szeredával nem hajlandó egyesülni, mert hogy saját vagyonát mással közre bocsássa, ezt ez idő szerint önkéntesen nem teszi".
1896-ban faluégés következtében néhány, a birtokát elvesztett család letelepedett a falutól pár km-re, létrehozva a Taplocához tartozó Ligat-telepet. Szintén Taplocához tartozott a XIX. század elején létrejött Csiba, amely egy gyimesi csángó telep, valamint Erdőalja is.
1908-ban önálló plébániává vált.
1910-ben 1737, 1930-ban 2095 lakosa volt.
Az 1956-os Szoboszlay Aladár-féle összeesküvés egy fontos helyszíne Orbán István csíktaplocai lakása volt. Itt volt a székelyföldi ,,hálózat" központja. Az összeesküvés leleplezése után a ház a család tulajdonában maradt.
Taploca egésze 1959-ig őrizte önállóságát, ekkor azonban Csíksomylóval együtt Csíkszereda városhoz csatolták.
Látnivalók A csíktaplocai Lázár család két kúriát is emelt a faluban. Az első 1829-ben épült klasszicista stílusban. Lázár Dénes (1829-1882) halála után a család a birtokot a falunak adományozta, majd Budapestre költözött. Napjainkban az udvarház óvodaként és kultúrotthonként szolgálja a közösséget. A második, újabb Lázár-kúriát Dénes öccse, Lázár Domokos (1834-1901) építette 1887-ben. 1949-ben államosították, és csak 2003-ban kaphatták vissza teljesen az utódok. A csíktaplocai Római Katolikus Mindenszentek plébániatenplom 1841-1843 között épült neobarokk stílusban. A Xántus János nevét viselő általános iskola a város egyik legidősebb iskolája, 1879-ben épült.bélyegkép|A csíktaplocai római katolikus templom és az általános iskola A körforgalomnál, a Delnére vezető út mellett található az 1912-ben felhagyott régi temetőből megmaradt néhány kőkereszt és a Nepomuki Szent János-kápolna.bélyegkép|A csíktaplocai Nepomuki Szent János kápolnabélyegkép|A régi temető megmaradt része a Nepomuki kápolna mögött A falunak van egy borvízkútja is.
Híres emberek Itt született 1696-ban Botár Joachim ferences rendi szerzetes. Itt született 1796-ban Sándor László (honvéd) 1849-es mártír. Itt született 1805-ben Gegő Elek néprajzkutató. Apai ágon innen származott Xántus János Amerika-utazó, a budapesti Állatkert megalapítójának családja. Itt született 1930-ban Csedő Károly. Itt született 1962-ben Kopacz Tibor olimpikon, az egyedüli romániai gyorskorcsolyázó, aki világversenyen érmet szerzett. Itt hunyt el és ide temették 1966-ban Antal Áron író, történészt.
Források
Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete Orbán Balázs: A székelyföld leírása ersekseg.ro mariaradio.ro
További információk Kárpát Tour utazási iroda + Szállás Csíkszeredában
Kategória:Csíkszék települései Kategória:Csíkszereda Kategória:Településrészek