Boldogkőújfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Fekvése Miskolctól 58 kilométerre északkeletre fekszik. A szomszédos települések: Boldogkőváralja 2 kilométerre északra és Abaújalpár 4 kilométerre délre. A legközelebbi város Abaújszántó 8 kilométerre délnyugatra.

Története Első írásos említése az 1200-as évek elejéről maradt fenn; ekkor lakatlan terület volt. 1241-ben IV. Béla magyar király a Regéc és Tállya közötti területen próbálta megállítani a tatárokat. A tatárjárás után, amikor a király várak építését rendelte el, Boldogkőújfalu 1245-től a közelben felépült Boldogkő várának tartozékaként, várjobbágyok lakhelyeként szerepelt az írásokban, és sorsa a későbbi évszázadokban is Boldogkő várának sorsától függött.

A 13. század végén a falu a várral együtt Aba Amádé szepesi főispán tulajdonában volt, akinek a fiai Csák Máté oldalára álltak Károly Róbert királlyal szemben, s ezért elvesztették birtokaikat. A várat és az alatta fekvő falut is a Drugeth család kapta meg a királytól királyi adományként.

1388-ban Zsigmond királyé volt a vár és a falu, aki egy időre zálogba adta az ónodi Czudar családnak, majd 1427-ben csereszerződés alapján Brankovics szerb despotának.

Mátyás király korában, majd később a mohácsi csata utáni zűrzavaros időkben is többször gazdát cserélt a vár és a falu a Szapolyai- és a Ferdinánd-hívek körében. A falu nevét az 1591-es feljegyzésekben Boldogkő-Újfalu formában írták.

1671 és 1685 között Szelepcsényi György esztergomi érsek lett a terület tulajdonosa, majd az ő halála után az esztergomi káptalan. Szelepcsényi a terület és a település folyamatos visszatelepítését szorgalmazta, s a török hódoltság idején elnéptelenedett településnek 1696-ra már 13 jobbágytelkét jegyezték fel. 1717-ben az esztergomi káptalan a lőcsei jezsuitáknak adta a területet.

A 16–17. században jelentős volt a területen és a településen is a szőlőművelés, amiről több írásos emlék is fennmaradt.

1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor vásárolta meg a területet a jezsuitáktól.

Boldogkőújfalu 1850 körül élte fénykorát, amikor az uradalom gróf Péchy József tulajdona volt, és 1050 fő lakott benne.

1890-ben birtokházasság révén a Zichy család kezébe került a vár és a falu is, és a Zichyké maradt egészen a második világháború végéig.

Mai hivatalos nevét 1905-ben kapta a község.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tinics András (független) 1994–1998: Tinics András (független) 1998–2002: Orosz Zoltán (független) 2002–2006: Orosz Zoltán (független) 2006–2010: Orosz Zoltán (független) 2010–2014: Orosz Zoltán (független) 2014–2019: Orosz Zoltán (független) 2019–2024: Orosz Zoltán (független) 2024– : Orosz Zoltán (független)

Látnivalók A községtől északkeletre 5 hektár területű jégkori kőtenger található. A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus templom 1825-ben épült. A református templom 1650-ben épült zsindelytetővel, torony nélkül. Később többször is gazdát cserélt a katolikusok és reformátusok között, míg végül 1727-ben végleg a reformátusoké lett. 1925-ben egy nagyobb átalakítás során készült el 12 méter magas tornya az addigi külön álló harangláb helyett. Korábbi festett famennyezetét bevakolták. Tájház

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 64%-át magyar, 36%-át cigány származásúNépszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 5,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 3,2% (11,7% nem válaszolt).Boldogkőújfalu Helységnévtár

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 1,7% szlováknak, 0,2% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 3,1% református, 3,9% görögkatolikus, 0,3% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt).Boldogkőújfalu Helységnévtár

Jegyzetek

További információk Boldogkőújfalu honlapja

Források Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes) Boldogkőújfalu honlapja

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület