Toldalék

A nyelvészetben a toldalék vagy toldalékmorféma (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy tőmorfémához hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik, tehát önmagában nem állhat a mondatban. Közvetlenül adható hozzá szabad szótőhöz (amely független szóként is létezik) vagy kötött szótőhöz (amely nem létezik független szóként), valamint egy másik toldalékhoz.Bussmann 1998, 25. o.Dubois 2005, 21. o.Eifring – Theil 2005, 2. fej., 30. o.Crystal 2008, 15–16. o.

Helyük szempontjából az alapjukhoz viszonyítva a toldalékoknak három főtípusa van: prefixumok (az alap elé helyezettek), szuffixumok (az alapot követők) és infixumok (szótő belsejébe ékeltek).

Toldalékolás útján a nyelvhasználó lexikai vagy/és nyelvtani információt ad hozzá más morféma vagy morfémák által hordozott információkhoz. Ebből a szempontból megkülönböztethetőek lexikai és grammatikai toldalékok.Constantinescu-Dobridor 1998, afix szócikk.Kálmán – Trón 2007, 81–85. o. Az előbbiek többé vagy kevésbé megváltoztatják az alapjuk lexikai jelentését, új szavakat hozva létre, de az utóbbiak nem változtatják meg, tehát nem járulnak hozzá új szavak alkotásához. Vannak azonban olyan toldalékok is, amelyek jelentése egyszerre lexikai és grammatikai, esetleg e jellegek egyike túlsúlyban van a másikkal szemben.

Különbségek vannak nyelvek között a toldalékok használatának a mértékét tekintve is. Az analitizmus – szintetizmus skálán való elhelyezkedésük keretében vannak izoláló nyelvek, melyekre nem jellemzők a toldalékok, analitikus nyelvek, amelyek használnak toldalékokat, és szintetikus nyelvek, melyek nagyobb mértékben használnak toldalékokat, mint az analitikusok. Az utóbbi két csoporthoz tartozókat toldalékolásos nyelveknek is nevezik. A prefixumok, illetve a szuffixumok használatának mértékétől függően vannak közöttük prefixumos nyelvek (pl. a bantu nyelvek) és szuffixumos nyelvek, pl. a latin vagy a görög.

A toldalékok eredete

A toldalékok olyan szabad morfémákból (autonóm szavakból) származnak, amelyek jelentése megváltozott inkább konkrétról inkább elvontra. Például az angol -hood szuffixum, amely elvont főneveket képez (pl. brotherhood ’testvériség’) ’minőség, jellegzetesség’ jelentésű főnévből származik, vö. a gót haidus vagy az ófelnémet heit. A nyelvek jelenlegi állapotában is észrevehetők átmeneti folyamatok szabad morfémákból toldalékokba.

Megoszlanak a vélemények atekintetben, hogy egyes elemek toldalékok-e vagy összetett szavak tagjai. Egyes szerzők toldaléknak tekintenek minden olyan elemet, amely már nem létezik független szóként, pl. micro-, macro-, foto-, pseudo-, radio-.Hristea 2003. Mások féltoldalékoknak neveznek olyan elemeket, amelyek szabad morfémákként is léteznek. Ezek szerint lennének félprefixumok (pl. az angol outlook ’kilátás, látvány’ szóban, az out ’kint’ + look ’pillantás, nézet’ szavakból) és félszuffixumok, pl. az angol fireworks ’tűzijáték’ szóban ← fire ’tűz’ + works ’munkák’.Bussmann 1998, 1052. és 1056. o. Mások a szóösszetétel keretében tárgyalják a szavakból eredő, de ilyenekként már nem használt elemeket, félszavaknak nevezve őket, pl. a magyar alorvos, pókféle szavakban.Kiefer 2006, 43. o. Tudós szóösszetételi elemeknek nevezi Grevisse – Goosse 2007 pl. a francia insecticide ’rovarirtó’ szó második tagját és a dactylographie ’gépírás’ szó első tagját.Grevisse – Goosse 2007, 197–198. o.

A magyar nyelv grammatikáiban az igekötő külön szófajnak számít, de az ige elejére téve prefixumként működik. Jelen van igéből képzett egyéb szófajokhoz tartozó szavakban is.Bokor 2007, 245–248. o. Többségükben az igekötők határozószókból származnak, de vannak főnévi eredetűek is. Egyesek továbbra is működnek határozószókként, pl. be: Elindult be a házba (határozószó) vs. Bejössz? (igekötő).ÉrtSz., be 1 szócikk.

Egyéb igekötők már csak ilyenekként léteznek, pl. meg: Jól megvertem.ÉrtSz, meg szócikk.

Az igekötő jellegzetessége az, hogy bizonyos helyzetekben szétválik az igétől. Például a segédige az igekötő és a lexikai jelentésű főnévi igenév közé kerül (Meg fogom verni), felszólító módban pedig az igekötő az ige mögött helyezkedik el: Verd meg! Azonban az igéből képzett szavak esetében az igekötő prefixum marad.

A toldalékok termékenysége

A toldalékokat többek között a termékenységük is jellemzi. Nagyon termékenyeknek azok számítanak, amelyeket egy bizonyos szófajhoz tartozó szavak többségére alkalmaznak, beleértve az új jövevényszavakra is.Crystal 2008, 390. o.Bussman 1998, 949. o.Dubois 2002, 381. o. Ilyenek a grammatikai toldalékok általában, például az angol -ed, az egyszerű múlt idő szuffixuma. Példák termékeny lexikai toldalékokra a következők: a -ság/-ség szuffixum (pl. szépség);Kiefer 2006, 37. o. a -ment szuffixum (pl. étrangement ’furcsamód’);Grevisse – Goosse 2007, 164–165. o. az -er szuffixum (pl. player ’játékos’); a ne- prefixum (pl. nečist ’tisztátalan’)Barić 1997, 295. o. (horvát grammatika). az în- prefixum (pl. îndulci ’édesíteni’).

Terméketlenek azok a toldalékok, amelyek ilyenekként még felismerhetőek ugyan, de már nem adják hozzá új szavakhoz. Ezek lexikai toldalékok, például: a -nok szuffixum (pl. pohárnok); az -ange szuffixum (pl. louange ’dicséret’); a be- prefixum (behead ’lefejezni’).

A termékeny és a terméketlen toldalékok között helyezkednek el az alkalmilag termékenyek, melyeket féltermékenyeknek is neveznek, pl. az angol un- prefixum (pl. unhappy ’boldogtalan’) vagy az ugyancsak angol -ify szuffixum, pl. beautify ’szépít’.

Megjegyzendő, hogy egyazon toldaléknak több jelentése is lehet, és egyes jelentésekkel termékeny lehet, másokkal pedig nem. Például a magyar -ság/-ség szuffixum termékenyen képez elvont főneveket (pl. szépség), de mint intézménynév már nem termékeny, pl. rendőrség.

A toldalékok típusai

Az itt említett nem magyar grammatikákban elsősorban az alapjukhoz viszonyított helyük szerint osztályozzák a toldalékokat prefixumokra, szuffixumokra és infixumokra. A szuffixumok keretében még elkülönítik a ragokat mint a mindig utolsó helyet elfoglaló szuffixumokat. A magyar grammatikákban funkciójuk szerint is osztályozzák a toldalékokat. Eszerint vannak képzők (a magyarban csak szuffixumok),Más nyelvekre vonatkozóan a képzők lehetnek utóképzők, mivel ezekben a prefixumok között is vannak képzők, vagyis az utóképzőkkel ellentétben előképzők. jelek és ragok.Bokor 2007, 258. o. Az utóbbiak között megkülönböztetnek testes (materiális) és testetlen (Ø – zéró) toldalékot. Testes például a tanulsz igealak -sz ragja és testetlen a legtöbb ige szótári alakjának a jele és a ragja, pl. tanul-Ø.Bokor 2007, 261–262. o.

A prefixum

A prefixum olyan toldalék, amely hozzáadásával ugyanolyan szófajú szó jön létre, mint az alapszó.

Grammatikai prefixumok

Vannak olyan nyelvek, amelyekben a grammatikai kategóriákat és viszonyokat főleg prefixumokkal fejezik ki. Ilyen például a szuahéli nyelv, amelyben így fejezik ki az egyes számot és a többes számot: m-toto ’gyerek’ – wa-toto ’gyerekek’.

Egyéb nyelvek is, amelyekről nem mondható el ugyanaz, rendelkeznek grammatikai prefixumokkal is. Ilyen a magyarban a felsőfok prefixuma: legszebb.Bokor 2007, 282. o. A közép-délszláv diarendszer nyelveiBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. is analóg módon fejezik ki a felsőfokot: najnoviji ’legújabb’.Klajn 2005, 76. o. (szerb grammatika).

A szláv nyelvek azok közé tartoznak, amelyek grammatikáiban számba veszik az igeszemlélet (aspektus) kategóriáját, mely lehet befejezett vagy folyamatos. A befejezett igeszemlélet kifejezési eszközei között bizonyos prefixumok is találhatók. Ezek közül egyeseknek csak ilyen, perfektiválónak nevezett funkciója van múlt időben, pl. Majka je oprala rublje ’Az anya kimosta a ruhákat’ (befejezett) vs. Majka je prala rublje ’Az anya ruhákat mosott’ (folyamatos). Ilyen prefixumok hozzáadása jelen idejű folyamatos szemléletű igéhez a jövő idő egyik kifejezési eszköze: Kad odspavam, bit će bolje ’Ha kialudtam magam, jobban leszek’.Barić 1997, 226. o.

Ugyanaz a funkciója a magyar meg- igekötőnek. Egyes grammatikák szerint az igeszemlélet mellett prefixumokkal kifejezhető az ige egy másik kategóriája is, az igejelleg (más néven akcióminőség). Például a meglátogat ige befejezett szemléletű és szemelfaktív jellegű (a cselekvés egyszeriségét kifejező), miközben a látogat folyamatos szemléletű és iteratív-duratív jellegű (a cselekvés többszöri végzését kifejező). Számos prefixum kizárólag grammatikai funkciója attól a konkrét igétől függ, amellyel használják. Ilyen például a be- igekötő a ken igével (befejezett szemlélet és totális jelleg). Egyéb igékkel ugyanannak a prefixumnak lexikai jelentése is lehet (lásd lentebb).Kiefer 2006, 42. o. A magyarban is a befejezettség a múlt időre (Megírtam a levelet) és a jövő időre vonatkozik, mely esetben az igének jelen idejű az alakja: Elolvassa a könyvet.Rounds 2001, 68–69. o.

Lexikai prefixumok

Egyes nyelvekben a prefixumok (előképzők) a szóképzés fontos eszközei. Ezekkel a képzett szó ugyanolyan szófajú, mint az alapszó, de más lexikai jelentése van. Prefixumokkal képezhetők: főnevek: minijupe ’miniszoknya’;Dubois 2002, 377. o. copresident ’társelnök’; protivnapad ’ellentámadás’;Klajn 2005, 201. o. neînțelegere ’értetlenség’.DEX, ne- szócikk. melléknevek: malheureux ’boldogtalan’; unhappy ’boldogtalan’; (montenegróiul) izvanredni ’rendkívüli’;Čirgić 2010, 153. o. (montenegrói grammatika). necinstit ’tisztességtelen’. igék: défaire ’szétbontani’; misrepresent ’tévesen ismertetni’;Bussmann 1998, 933. o. prepisati (befejezett), prepisivati (folyamatos) ’átírni’;Barić 1997, 227. o. descreți ’kibodorítani’.Constantinescu-Dobridor 1998, prefix szócikk. határozószók: malheureusement ’sajnos’; prekjuče ’tegnapelőtt’.Klajn 2005, 210. o.

Olykor két, ritkábban három előképző is kerülhet egy szó elé: indéracinable ’gyökerestül nem kihúzható’ (két előképzős), indécomposable ’szétbonthatatlan’ (három előképzős), posakrivati ’egymás után (több dolgot) elrejteni’ (két előképzős).

Grammatikai és egyben lexikai prefixumok

Számos prefixum egyszerre grammatikai és lexikai. Ilyen az igeszemléletet és az igejelleget kifejezők egy része. Ezek az ige lexikai jelentését is megváltoztatják. Például a folyamatos pisati ’írni’ igéből képzett a prepisati ’átírni, lemásolni’ ige, amely ugyanakkor befejezetté válik.

A magyarban is sok igekötő többé vagy kevésbé megváltoztatja az alapige lexikai jelentését, pl. a megy igéhez hozzáadott igekötők: kimegy, bemegy, felmegy, lemegy, elmegy, visszamegy,Rounds 2001, 65–66. o. összemegy.ÉrtSz, összemegy szócikk. Az igekötős ige folyamatos is lehet múlt időben, de akkor az igekötő az ige mögé kerül: Átmentem az utcán (befejezett) vs. Mentem át az utcán, mikor eszembe jutott, hogy otthon várnak (folyamatos).

A szuffixum

Szuffixum hozzáadása nyomán olykor megmarad az alapszó szófaja, máskor megváltozik.

Grammatikai szuffixumok

Egyes nyelvekben a grammatikai kategóriákat és viszonyokat főleg szuffixumokkal fejezik ki. A török nyelvben például mindegyik toldalék szuffixum.

A rag

A ragok csupán grammatikai szuffixumok. Abban különböznek az egyéb típusú szuffixumoktól, hogy nem követheti őket más szuffixum.Keszler 2000, 59. o.Dubois 2002, 139. o.Kiefer 2006, 45. o.Kálmán – Trón 2007, 84. o.

A túlnyomóan szintetikus nyelvekben, mint amilyenek az agglutináló nyelvek és a flektáló nyelvek egy része, két ragtípus van. Az egyik a névszókra jellemző, és nyelvtől függően olyan kategóriákat fejez ki, mint eset, szám és nem. Az esetragokkal bizonyos mondattani funkciókat fejeznek ki, mint amilyen a tárgy és a határozók. A ragok másik típusa az igére jellemző. Személyragoknak nevezik őket, de a szám kategóriáját is kifejezik.