Dorner József (Győr, 1808. november 2. – Pest, 1873. október 9.) botanikus, gyógyszerész, a pesti evangélikus főgimnázium rendes tanára. A növényszövettan (fitohisztológia) egyik hazai úttörője. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
Élete Apja Thurner József győri kereskedő, aki 1831. december 21-én a megye nemesi lajstromába vétette föl magát, anyja Schmidt Zsuzsanna.
A gimnázium alsó osztályait szülővárosában járta, majd a soproni főgimnáziumban tanult bölcseletet. 1824–1827 között a soproni Kochmeister-féle gyógyszertárban gyakornokoskodott, majd több évet gyógyszerészsegédként dolgozott Pesten és Pozsonyban. 1831–1832-ben a bécsi tudományegyetemen tanult és gyógyszerészoklevelet szerzett. 1836-ban tehetős apja saját patikát vásárolt neki Pozsonyban, s Dorner négy éven át ennek ügyeit irányította, mígnem 1840-ben a Magyar Királyi Helytartótanács egészségügyi osztályán alkalmazták. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József állást ajánlott neki. A szabadságharcot követően a közhivataltól visszavonult, és évekig kizárólag botanikai szenvedélyének élt. 1853-tól a szarvasi gimnázium, 1860-tól haláláig pedig a pesti evangélikus gimnázium természettudomány-tanára volt.
Munkássága Növénytani munkássága középpontjában a növények szövettana állt, a hisztológiai vizsgálatokban Láng Adolf Ferenc útmutatásai alapján rendszeresítette a mikroszkóp használatát. Több természettudományos szakcikket és tankönyvet írt, számos növénytani előadást tartott a Magyar Természettudományi Társulatban és az Akadémián.
Már ifjúkorában kapcsolatban állt a pesti Füvészkert felügyelőjével, Rochel Antallal – akivel több kirándulást is tett –, valamint kora neves botanikusaival, Sadler Józseffel és Láng Adolf Ferenccel, 1835-ös bánáti útján pedig Heuffel Jánossal is megismerkedett. Gróf Zichy Jánossal megismerkedve több botanikai gyűjtőutat tett dunántúli tájakra, illetve a stájerországi Schneebergre. Egész életében kapcsolatban állt kora jelesebb magyar és közép-európai botanikusaival, levelezett például a német Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbachhal és fiával, Heinrich Gustavfal. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a szintén német Paul Ascherson pedig többször meg is látogatta Dornert, hogy segítségét kérje a magyar nevezéktanban való eligazodáshoz.
Tudományos eredményei elismeréseként 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
Sírja a Fiumei úti sírkertben található (9-4-69). 2006-ig állt sírhalomjelölő keresztje helyéreDorner József sírja 2006-ban 2007-ben emlékéhez méltó obeliszket állítottak.Sírjának képe a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely temetői adatbázisában
Emlékezete Kalchbrenner Károly: Dorner József emléke
Főbb művei Das Banat in topographisch-naturhistorischer Beziehung, mit besonderer Berücksichtigung der Herculesbäder nächst Mehadia und ihrer Umgebungen…, Pressburg, 1839 Das Ganze der Essigfabrikation theoretisch und praktisch abgehandelt…, Pest, 1841 Der vollständige Betrieb der Branntweinbrennerei nach allen seinen Verzweigungen, mit ausführlicher Beschreibung der Malz- und Hefenbereitung, des Maischverfahrens…, Pest, 1843 Die Traubenkrankheit nach den neuesten Erfahrungen und Ergebnissen, Pest, 1853 Az ásványtan elemei algymnasiumok és alreáliskolák számára, Pest, 1858 Az állattan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb osztályai számára I–III., Pest, 1863–1864 A növénytan elemei a gymnasium és ipartanoda alsóbb osztályai számára, Pest, 1864 Ásványtan felsőbb tanodák számára, Pest, 1865 Die cuscuteen der ungarischen Flora, Pest, 1868
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:MTA-tagok Kategória:Győriek Kategória:Magyar hisztológusok Kategória:1808-ban született személyek Kategória:1873-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar botanikai szakírók Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek