A tularémia (tularaemia) vagy nyúlpestis rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű tokos, csillótlan, rövid pálcaforma baktériumfaj okoz. A betegség az i. e. 2. évezredben, Anatólia környékén jelent meg először, az egyiptomi források hettita pestis néven említik, és a hettiták a világtörténelem első biológiai fegyvereként tularémiával fertőzött állatokat hajtottak az ellenség legelőire.
Patogenezis A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik.
Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. Emberi megbetegedés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Európa számos országában, így hazánkban is előfordul. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. Terjed még a cukorrépa cukorgyári feldolgozása során, belélegzéssel (eü. dolgozók foglalkozási betegsége), a szembe fröccsenő vérrel, valamint fertőzött hús fogyasztásával.
A fertőzésekre jellemző a szezonális jelentkezés: nyáron főként a kullancsok terjesztik, télen pedig a nyúlvadászat idején nő meg a fertőzések száma. Férfiakban gyakoribb. Az emberi járványt a vadnyulak járványa előzi meg.
Tünetek Az alábbi tünetek kapcsolódhatnak a fertőzéshez: hirtelen láz, gennyes nyirokcsomógyulladás, hidegrázás, rendkívül fájdalmas fekélyek a kórokozó behatolási helyén (torok, szem stb.) fejfájás, hátfájás, kötőhártyagyulladás, hasmenés, hasfájás, hányás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, száraz köhögés, fokozódó gyöngeség, megváltozik a szívműködés, máj-és lépmegnagyobbodás, tüdőeredetű fertőzés esetén tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom és légzési nehézségek alakulhatnak ki. ha táplálékkal jutott a szervezetbe a baktérium, köhögés, hasfájás, hasmenés jellemző, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép.
Szövődmények Veseelégtelenség, agyhártyagyulladás stb.
Diagnózis A diagnózis felállítása az immunrendszer által termelt antitestek kimutatásával (a vérből Widal-csőagglutinációval) és a tularin-bőrpróbával történik. Mivel sokféle betegséghez hasonló tüneteket produkál, nagyon fontos elkülöníteni másoktól – ezért is nehéz a diagnózis felállítása.
Terápia A tularaemia erősen fertőző és potenciálisan halálos kimenetelű is lehet. Antibiotikumokkal jól kezelhető (például:tetraciklinek, gentamicin stb.) A gennyes nyirokcsomókat sebészetileg kezelik.
Bejelentési kötelezettség Bejelentési kötelezettség van az állatorvosnál is.
Jegyzetek
Irodalom Szabó, Ádám, Gergely 1993. Orvosi mikrobiológia. Semmelweis, Budapest. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest, p. 318.
További információk
Kategória:Fertőző betegségek Kategória:Biológiai fegyverek