Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Fekvése A Zempléni-hegység északi részén fekszik, Sátoraljaújhelytől 20 kilométerre északnyugatra.
Belterülete két, egymástól nem túl távol lévő, de markánsan elkülönülő településrészből, Nagy- és Kisbózsvából áll.
A szomszédos települések: északkelet felől Filkeháza, kelet felől Pálháza, délkelet felől Kishuta, dél felől Nagyhuta, északnyugat felől pedig Nyíri. A legközelebbi várostól, Pálházától mindössze 3 kilométer, a többi környező településtől 5~9 kilométer választja el.
Megközelítése Nagybózsva – ahol a település legfontosabb intézményei is találhatók – Pálháza és Gönc-Telkibánya felől is a 3708-as úton érhető el. A településrészt Nyírivel a 3726-os út, Kisbózsvával pedig egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Kisbózsva főutcája 3725-ös út, amely a település délkeleti külterületeitől Füzérkomlósig vezet.
Közvetlenül a déli határvonala közelében húzódik a 332-es számú Pálházi Állami Erdei Vasút, de annak vonala nem lép be Bózsva határai közé, s megállási pontja sincs a község közelében.
Története Bózsva (Borsva) Árpád-kori település. Ezt a nevet fennmaradt oklevelek 1264-ben említették először Borsua alakban. Abban az évben IV. Béla Bagomér fiának, Csiszherey ispánnak (a Rákóczi-család ősének) adományozta az abaúji vár Borsva nevü földjét, mely akkor még lakatlan volt. 1324-ben Borsua néven említették. Nevének eredete nincs kielégítően tisztázva; talán a magyar Bors személynév egyik szláv változatából ered.
Az 1730-as években a magyar lakosok mellé ruszin betelepülők is érkeztek a településre.
Bózsva község csak 1977-ben jött létre Nagybózsva és Kisbózsva egyesítéséből. Nagybózsva a 15. századig királyi birtok volt, Kisbózsva pedig az abaúji várhoz tartozott. A török hódoltság, majd a Rákóczi-szabadságharc idején mindkettő elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült be újra.
A 20. század elején Nagy- és Kisbózsva is Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gönczi Ernő (független) 1994–1998: Gönczi Ernő (független) 1998–2002: Gönczi Ernő (független) 2002–2006: Gönczi Ernő Tibor (független) 2006–2010: Kovács Krisztina Mária (független) 2010–2014: Kovács Krisztina Mária (független) 2014–2019: Kovács Krisztina Mária (független) 2019–2024: Kovács Krisztina Mária (független) 2024– : Kovács Krisztina Mária (független)
Népesség Az 1910-es népszámláláskor Nagybózsvának 247 lakosa volt, melyből 245 magyar; vallásuk szerint 102 római katolikus, 11 görögkatolikus és 127 református. Kisbózsvának 139 lakosa volt, melyből 138 magyar; vallásuk szerint 86 római katolikus, 22 görögkatolikus és 28 református.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.A nemzetiségi népesség száma 2001
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,6% szlováknak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 37%, görögkatolikus 4%, felekezeten kívüli 2,9% (9,8% nem válaszolt).Bózsva Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 5% szlováknak, 6,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 27,7% református, 4,4% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,9% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).Bózsva Helységnévtár
Nevezetességei Bózsvai-szikla Bombelles-kastély Ember-kő Nagy-Terem kő kilátópont Etelka csónakázó- és horgásztó
Jegyzetek
Források Györffy György: Abaújvármegye.
További információk
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület