A havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba vagy Apus melba) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Hirundo nembe Hirundo melba néven. Egyes szerzők sorolják az Apus nemhez Apus melba néven is.
A sarlósfecskék a nevüket szárnyaik alakjáról kapták, de valójában nem a fecskékkel, hanem sokkal inkább a kolibrikkel állnak rokonságban. Családjuk tudományos neve – Apodidae – lábatlant jelent, utalva kicsi, fejletlen lábaikra, amivel járni szinte képtelenek, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.
Alfajai Tachymarptis melba africanus (Temminck, 1815) Tachymarptis melba archeri (Hartert, 1928) Tachymarptis melba bakeri (Hartert, 1928) Tachymarptis melba dorabtatai (Abdulali, 1965) Tachymarptis melba marjoriae (Bradfield, 1935) Tachymarptis melba maximus (Ogilvie-Grant, 1907) Tachymarptis melba melba (Linnaeus, 1758) Tachymarptis melba nubifugus (Koelz, 1954) Tachymarptis melba tuneti (Tschudi, 1904) Tachymarptis melba willsi (Hartert, 1896)
Előfordulása Európa déli, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos, telelni Afrika keleti és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti, nincs kedvelt területe, elterjedését a hidegebb éghajlat határolja. Sziklafalak, meredek tengerparti sziklák és magas épületek közelében él.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon korábban ritka kóborló madár volt, a 2020-as években megtelepedett fészkelő faj, négy alkalommal figyelték meg.Negyedik éve fészkel Magyarországon a havasi sarlósfecske! Centauriweb, 2024. január 3. Jóval nagyobb, mint a hasonló életmódú sarlósfecske.
Megjelenése Testhossza 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-60 centiméter, testtömege 76-125 gramm. Tollazata barna, torka és hasa fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. bélyegkép|220px|Röpképe
Életmódja Kizárólag a levegőben előforduló ízeltlábúakkal (legyek, szúnyogok, hártyásszárnyúak, méhek, lepkék, bogarak, sáskák, szitakötők, pókok) táplálkozik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, nem a széllel repülnek, hanem saját erőből. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül.
Szaporodása Sziklarepedésekben, általában telepesen, de magányosan is költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-21 napig kotlik. A fiókák júliusban repülnek ki és szeptemberben már délre vonulnak. bélyegkép|190px|Tojásai
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Tachymarptis Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Afrika madarai