Algír

bélyegkép|240px|jobbra|A város és a kikötő, 1921 körül

Algír Algéria fővárosa és egyben legnagyobb városa. (franciául: Alger, Algier, arabul: Al-Jazair, El-Djesair, El-Dzsezair). Az arab név jelentése: sziget. A partot ugyanis egykor szigetsor szegélyezte. A település a Szahel-dombok lejtőire épült, párhuzamosan a tengerparttal. A város az ország közigazgatási, kulturális, gazdasági és közlekedési központja is. Egyben katolikus püspöki székhely. Saját vasútállomása, kikötője és nemzetközi repülőtere van.

Fekvése

A Földközi-tenger partján fekvő város a környező hegyoldalak lankás lejtőin fokozatosan ereszkedik le egészen a tengerpartig. A 100 km hosszan elnyúló, 15–20 km széles, termékeny Mitidzsa-medence és a tenger találkozásánál, egy sarló alakban nyíló öböl mentén, az é.sz. 36°43'-én és a k.h.3°14'-én helyezkedik el.

Éghajlata A gyönyörű természeti környezetben fekvő város éghajlata mediterrán, melyet a Földközi-tenger, az Atlasz-hegység és a Szahara hatása alakít. Az évi középhőmérséklet 18,2 °C. Alapjában két évszakot lehet megkülönböztetni. A tengeri légtömegek uralta esős, hűvösebb évszakot, ami nagyjából az őszt, a telet és a tavaszt foglalja magába. Az évi 720 mm csapadék nagyobb része ekkor hullik le. A januári középhőmérséklet 12 °C. A rövid nyárban, a szaharai forró, száraz levegő kiszorítja a tengeri hűs légtömeget, az eső ilyenkor ritka, jó, ha havonta egyszer van egy kiadósabb zápor. Az augusztusi középhőmérséklet 25,2 °C.

Történelme

Helyén először az ókorban a föníciaiak alapítottak települést és ők adtak először hírt az itteni berber-numid őslakosokról is. Az alapítás pontos dátuma nem ismert, az azonban biztos, hogy az Kr. e. második században föníciai kereskedőváros állt itt, majd a rómaiak Kr. e. 40 körül elfoglalták és Icosium néven négy évszázadon keresztül a Földközi-tenger jelentős kikötője és kereskedővárosa volt. Az időszámításunk szerinti ötödik században a berber törzsek ostromolták, majd az Ibériai-félszigetről betörő vandálok foglalták el. Az ősi települést az Észak-Afrikába behatoló arabok a nyolcadik század elején porig rombolták. A várost a tizedik században a Hammadida-dinasztia uralma idején al-Dzsazáír Beni Mezrana néven a berberek építették újjá. (Az al-Dzsazáír magyarul "szigeteket" jelent.) A bagdadi kalifátushoz tartozó város az Almohád-dinasztia uralkodása idején egyre inkább önállósodott. A 16. századra már jelentős kikötővel rendelkezett, de kalózfejedelmek irányították és a város fő bevételi forrása ekkor a kalózkodás és a rabszolga-kereskedelem volt. A várost 1510-ben megszállták a spanyolok a kalózkodás felszámolása céljából. Az arab és berber törzsfők segélykérésére a város birtoklásáért folytatott küzdelembe ezután bekapcsolódott a hatalma teljében lévő Török Birodalom, s a váltakozó eredménnyel zajló vetélkedést 1541-ben az Algír partjai előtt lezajlott tengeri csata zárta le, melyben a Hajreddin Barbarossa és fivére, Arudzs vezette török kalóz-flotta tönkreverte V. Károly spanyol király hajóhadát. Ekkortól Algír török fennhatóság alá került és a 100 000 lakosú város a kalózkodás egyik központja lett. Formailag az algíri dej székhelye volt, de a város az i. sz. 18. század végére már gazdaságilag messze elmaradt az ipari forradalom útját járó Európától. 1830. július 5-én a francia gyarmatosítok kezére jutott, akik a kalózkodás felszámolásának ürügyén szinte ellenállás nélkül foglalták el, s innen indultak az ország leigázására. Ekkor a város lakossága már alig haladta meg a 30 000 főt. Több mint 130 évig Algír volt a francia gyarmatosítás legfontosabb afrikai központja. A városnak 1906-ban már 112 000 európai (a feketelábúak) és csak 33 000 muszlim lakosa volt. A második világháborúban Algír volt a székhelye de Gaulle tábornok szabad francia kormányának. Az 1954-ben kezdődött, s nyolc évig tartó függetlenségi háborút az éviani egyezmény zárta le, s így lett Algír 1962-ben Algéria fővárosa.

Az 1991-től 2002-ig tartó algériai polgárháborút a város jelentősen megszenvedte, a terrortámadások következtében a közbiztonság minimális volt.

Népesség

Gazdasági élet

Algír az ország legjelentősebb iparvárosa. Az ország ipari termelésének 1/3-át reprezentálja. Hús-, tej-, olívaolaj-, malom- és konzervipar, textilipar és cementgyártás mellett a városban telepedett meg az ország mezőgazdasági gépgyártása, hajóépítése és autógyártása. Az autógyárakban főként francia kocsik összeszerelését végzik. A hagyományos kézművesség ma is magas művészi szintet képvisel. Itt üzemel Algéria legnagyobb kőolaj-finomítója is. thumb|240px|Algír egy képe

Közlekedés thumb|240px|Algír éjjeli fényekben A város az ország legjelentősebb közúti és vasúti csomópontja. A fővárosban metró közlekedik. Nemzetközi repülőtere Houari Bumedien, Algéria egykori elnökének nevét viseli. Kikötője, köszönhetően kedvező stratégiai fekvésének, az ország külkereskedelmének jelentős tényezője. Pályaudvara az észak-afrikai Tell-vasút forgalmas gócpontja. Közúti kapcsolata van valamennyi szomszédos ország – Tunézia, Líbia, Mali, Niger, Mauritánia és Marokkó – irányában.

Nevezetességek, műemlékek, látnivalók Az óváros, a Kaszba a török fennhatóság alatt épült és az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A Szidi Abd er-Rahman-dzsámi, a magrebi szunnita muzulmánok szent helye. Az i. sz. 16. századi el-Dzsedid-dzsámi. Az el-Kebír – a Nagymecset –, amelyet az i.sz. 11. században építettek. A modern Algír központja az Esplanade d'Afrique. A Szent Fülöp székesegyház, a város legrégibb keresztény temploma. A legismertebb viszont a Notre-Dame d'Afrique.

Testvérvárosok

Peking, Kína Berlin, Németország Kairó, Egyiptom Párizs, Franciaország Montréal, Kanada Casablanca, Marokkó London, Egyesült Királyság Tunisz, Tunézia Moszkva, Oroszország Barcelona, Spanyolország Genf, Svájc Tripoli, Líbia Róma, Olaszország Dakar, Szenegál Amszterdam, Hollandia Washington, USA Sanghaj, Kína Bordeaux, Franciaország Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Santiago, Chile São Paulo, Brazília

Jegyzetek

Források A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986.

Lukács Katalin: Algír, a titkok városa, Business Traveller, 2010. 1-2. sz. 14-17. old.

Kapcsolódó szócikkek Algír óvárosa, a Kaszba (világörökségi helyszín)

Kategória:Afrikai fővárosok Kategória:Algéria települései