Az Age of Empires III (ismert rövidítéssel: AoE III) egy valós idejű stratégiai játék az Ensemble Studios-tól. Amerikában 2005. október 18-án, Európában ugyanezen év november 4-én adták ki. A játék az Age of Empires sorozat harmadik része, az Age of Empires II: The Age of Kings utáni rész. A Kr. u. 1500-tól Kr. u. 1850-ig tartó időszakban játszódik. Két kiegészítő csomag jelent meg hozzá:
Age of Empires III: The WarChiefs 2006. október 17. Ebben az kiegészítőben 3 új civilizációval bővítették a játékot: Az azték, az irokéz, és a sziú indián törzsekkel. Age of Empires III: The Asian Dynasties 2007. október 23. Ebben a kiegészítőben szintén 3 új ázsiai civilizáció került be: Japán, Kína és India.
A játékból több mint 2 millió példányt adtak el. Több díjat nyert, a GameSpy „2005 legjobb RTS-é”nek választotta, valamint helyezett lett a 2005-ben legtöbbet eladott játékok között. Jelenleg az 1.12 verzió a legújabb, ezt 2007. szeptember 27-én adták ki. A siker dacára a vezető tervezők egyike, Bruce Shelley „hatalmas hibának” nevezte az Age of Empires III. elkészítését, mivel szerinte túlságosan eltér az előző részektől. Shelley szerint a játéknak új néven kellett volna megjelennie, a Microsoft azonban nem engedélyezte ezt.
Rendszerkövetelmények
Minimum:
Windows XP, Intel Pentium IV 1.4 GHz, 256 MB RAM, 3 Gbyte szabad hely, 64 Mbyte-os videókártya Ajánlott:
Windows XP, 2,4 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP 2500+, 1 GB RAM, Nvidia 6600/Radeon X800 videókártya,
Játékmódok
Egyjátékos mód
Ahogy a sorozat előző részeiben és a hasonló valós idejű stratégiai videójátékok nagy részében is, az egyjátékos mód alapvetően kétféle lehet: A skirmish (csatározás) módban egy vagy több emberi játékos a szoftver mesterséges intelligenciájával irányított gépi ellenfelek (CP-s, computer players) vagy egymás ellen játszhat különféle „félvéletlen” pályákon. Ez a játékmód az előző részek „random map” és „deathmatch” játékmódjaira hasonlít. Itt építkezni kell, majd a legyártott épületeket és egységeket felhasználni az ellenfelek elleni harcban. A campaign (hadjárat) módban különféle előre megszerkesztett, küldetéseket kell végrehajtania. A játékhoz egyetlen, rövid és történelminek kevéssé mondható hadjáratot mellékeltek, melyben a Szent János lovagrend alvezérének kalandjait követhetjük nyomon az Örök Ifjúság Kútjának keresése során. A kiegészítésekhez több hadjáratot is készítettek.
Többjátékos mód
A többjátékos mód az Ensemble Studios Online(ESO) rendszeren vagy közvetlen LAN kapcsolaton valósítható meg. Hasonlóan a Battle.Net rendszerhez a játékosok itt is beszélgethetnek, chatelhetnek játék közben.
Pályák
Minden területnek megvan a sajátos kinézete változatos flórával és faunával - hiszen sivatagos, erdős, sztyeppés és dzsungel környezettel is létezik. Minden környezetnek van jó pár fix tulajdonsága, ami befolyásolja majd a játékmenetet is, a többi pedig természetesen véletlenszerűen alakul ki (ilyen értelemben beszélhetünk félvéletlen pályákról: a pályákat egy szkriptnyelv generálja közvetlenül a játék elején, a szkriptnyelv a térképen elhelyezendő fix elemeket tartalmaz; bizonyos feltételekkel - pl. hogy a városközponttól nem túl messze kell lennie egy-két állatcsordának - azonban ezek elhelyezése korlátozott mértékben véletlenszerű).
A fix pontok lehetnek folyók (pl. a „Yukon” című pályatípusban a térképet egy befagyott folyó, a Yukon szeli át), kanyon vagy az, hogy hány darab szigeten és milyen elosztásban leszünk az ellenfelekkel; illetve kincsek, nyersanyagok, kereskedelmi útvonalak és telephelyek, bennszülött falvak, és hasonlók. Ezek a félvéletlen pályák csupán csak a skirmish játékmódban vagy a multiplayerben választhatók.
A játék tartalmaz beépített pályaszerkesztőt, ahol térképeket és küldetéseket lehet gyártani, hasonlóan kezelhető az előző részek editorához.
Újítások az előző játékokhoz képest
Az Age of Empires III. számos újítást - többnyire bővítést - tartalmaz a második (és az első) részhez képest. A számos hasonlóság mellett (a nyersanyagok: élelem, fa, érme; a civilizációk és korszakok; valamint a nagyjából egyforma egységek - dárdás, íjas, puskás, kardos egységek, lovas huszár és lovas íjász, könnyű tüzérség, ágyúk és tüzérségellenes ágyúk) számos újítás is van. A legfontosabbak: a felfedezők (scout) szerepének alapvető megváltozása; a kincsek megjelenése; a tapasztalati pontok és játékosszintek megjelenése; a kártyarendszer; a civilizációkra egyénileg jellemző gazdálkodás megjelenése; a kereskedelmi telepek megjelenése, melyek a bennszülött törzsekkel való szövetségkötésre és a kereskedelmi utak uralására egyaránt használatosak.
A játék elemei a fentieket leszámítva nagy vonalakban ugyanolyanok maradtak: az előző részhez hasonlóan működnek a korszakok (öt féle), az egységek és a technológiák.
Vannak viszont apróbb, ugyanakkor esetleg meghatározó jelentőségű hiányosságok is. Pl. a szövetségesek egymással már nem képesek kereskedni (nincsenek kereskedőszekerek, vagy kereskedőhajók), az ellenséges játékosoknak nem lehet adót fizetni nyersanyagokban, a szövetséges játékosok épületei sem javíthatóak többé; játszmánként minden civilizációból legfeljebb egy szerepelhet. Nem lehetséges pl., hogy az A ellenség és a B ellenség is francia (Napóleon) legyen.
Anyaország, civilizációk és kártyák
bélyegkép|Oszmán rajtaütés egy német gyarmaton|1000px|right
Az Age of Empires III-ban játszható civilizáció 8 van: franciák, németek, hollandok, spanyolok, portugálok, oroszok, oszmánok és britek (ezeken kívül kisebb civilizációk is megjelennek, akikkel szövetséget lehet kötni). A kiegészítésekben megjelenik 3 indián (sziú, irokéz és azték) és 3 ázsiai (japán, kínai és indiai) civilizáció is.
A skirmish (a régebbi részek véletlentérképes / deathmatch játékainak megfelelő) játékmódban legeredetibb újítás, a főváros v. anyaország. Ez a segítő háttérország szerepét tölti be a felfedező kolóniák számára. A játékosnak a játék elején kell választania egy civilizációt, ezzel együtt egy anyaországot. Az anyaország fogalma többé-kevésbé megegyezik az előző részekben használatos, civilizációk nevű fogalommal, azonban az új részben az előzőekhez képest a lehetőségek némi bővülése tapasztalható. Nevezetesen, az anyaországgal együtt civilizációt is választunk, de egy civilizációhoz több anyaországot is létrehozhatunk. Ez ahhoz a lehetőséghez hasonló, amikor bizonyos játékokban regisztráljuk játékosnevünket és karakterünket, és vele bizonyos tulajdonságokat; de többféle regisztráció (virtuális személyiség) létrehozása is lehetséges.
A játékos egy civilizációval (illetve anyaországgal) együtt ún. kártyákat kap (hivatalos nevükön home city cards, azaz anyaország-kártyák), melyeket egy-egy küldetés során bizonyos időközönként kijátszhat. Egy kártya kijátszásakor kaphat nyersanyagküldeményt a fővárostól, vagy adott számú és típusú katonákat, vagy az egységeit jellemző pontok (hitpoint, los stb.) javulhatnak, és más hasonló, a játék során kisebb-nagyobb szerepet játszó előnyökhöz juthat. Néhány kártya minden vagy majdnem minden civilizáció számára elérhető, de van egy csomó civilizáció-specifikus kártya is.
Általában egyszerre 20 darabot lehet használni, bár kezdetben kevesebbet; a kiegészítésekben pedig 25-öt, 10 szintenként ugyanis egy plusz kártyával bővül a felhasználhatóak köre a kezdeti 15-20-hoz képest; egészen 25-ig. Egy adott kártya egy küldetés során általában csak egyszer használható fel (bár az V. korszakban bizonyos kártyák újra elküldhetőek; és a kiegészítések egyes indián és ázsiai civilizációi is kivételek), ráadásul csak adott fejlődési korszakban (pl. csak a fortress age során, előtte és utána nem, vagy - ez a gyakoribb - előtte nem, csak utána). Minden kártya felhasználása után bizonyos ideig várnia kell, amíg a kért küldemény az anyaországból megérkezik, addig nem használhat fel másikat, valamint várakozni kell két kártya elküldhetővé válása közben is (ez kissé a körökre osztott stratégiai játékok ízét adja az AoE III-nak). A várakozási idő, valamint maguk a felhasználható kártyák is, az ún. tapasztalati pontoktól függenek.
A civilizációk között egy játszmán belül nem lehet váltani, de egyébként, egy-egy játszma elindítása előtt ez lehetséges („manage home city” menüpont a kezelőfelületen). Ha a felhasználó civilizációt vált, a régebbi civilizációjával elért eredményei - pl. a játékosszint - természetesen elmentődnek, ha visszatér a régebbi civilizációhoz, nem kell mindent elölről kezdenie. Bár éppenséggel ez is lehetséges: lehetőség van egyszerre több „home city” elindítására - a dolog hasonlóképp működik pl. a kalandjátékokban való főszereplő- ill. karakterválasztáshoz - csak másképp kell elnevezni az egyes anyavárosokat. Az egyes anyavárosokkal elért eredmények a játék kiegészítései számára is mentésre kerülnek (pl. ha szintet lépünk az Asian Dynasties-ban, akkor az a Warchiefs-re is hatással lesz).
Tapasztalati pontok és a kártyák
Tapasztalati pontokat sikeres játékbeli tevékenységekkel lehet gyűjteni: kincsek és nyersanyagok gyűjtésével, építkezéssel, civil és katonai egységek gyártásával, a térkép felfedezésével, ellenséges egységek megsemmisítésével, illetve bizonyos előre meghatározott események elérésével (pl. 500XP jár annak a játékosnak, aki először vált egy bizonyos korba a többi játékoshoz képest). Ezeket a teljesítményeket már az előző részekben is játszmánként monitorozta a szoftver, csak az értük kapott pontokat nem XP-nek hívták, hanem score-nak („játékpontoknak”). A score az előző részekben még csak nagyon finoman és esetlegesen befolyásolta a játszmát - pl. bizonyos beállítások esetén az automata játékosok a legnagyobb pontot elért játékosokat támadták - és az internetes játékosstatisztikákban és rangsorokban is szerepük volt.
Az Age of Empires III. egy picit továbblépett a pontok hasznosítása terén, amikor megjelentek az anyaország-kártyák (ld. fentebb). A tapasztalati pontok felhalmozása egyrészt lehetővé teszi e kártyák használatát; mintegy kártyahasználati díjként; másrészt, bár a tapasztalati pontok egy küldetés (egy játék) erejéig érvényesek (a játék végével lenullázódnak); ámde a játék során gyűjtött pontok mégis hatással vannak a játékos következő küldetéseire, mivel bizonyos tapasztalati pont összegyűjtése után a játékos szintet léphet. Szintlépés által a játékos újabb és újabb kártyákat (szintenként 1-2-t) választhat a 15-25 darabos kártyakészletébe, ill. készleteibe.
Játékosszintek
Szintek: A játékosunk fejlődhet és szintet léphet. Szintlépés akkor történik, ha a játékos összegyűjt bizonyos mennyiségű tapasztalati pontot a játék során (tehát a tapasztalati pontokból a játék során használt kártyák is „fizethetőek”, de a szintlépésre is fordíthatóak). Minden szint után lehetőségünk van új kártyákat választani, amit a következő játékokban felhasználva egyre komolyabb előnyre tehetünk szert. Minél magasabb szintű városunk van, annál több (és annál jobb) kártyák közül választhatunk; a húsz darab egyszerre felhasználható kártya pakliját mindig a küldetések között kell egy külön erre a célra szolgáló felületen (deck = "pakli") kikeverni a szintlépések folytán egyre nagyobb választékból.