Darvas Iván (született: Darvas Szilárd,Darvas Iván – MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON Beje, 1925. június 14. – Budapest, 2007. június 3.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első felesége Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész, második felesége Házy Erzsébet Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekes, színésznő volt.
Életpálya Darvas Szilárd néven született Bején (jelenleg Szlovákia). Gyermekkorát Prágában töltötte (1926–1939), ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, és mivel német iskolába járt, németül is megtanult. Otthon és egymás között magyarul beszéltek, erről Darvas Iván sokáig azt hitte, hogy egy titkos nyelv, amit csak ők értenek. Társalgási szinten beszélt még angolul és csehül.Parlament.hu
1939-ben költözött Magyarországra. 1943-ban érettségizett. 1945-ben egy szovjet katonai alakulat tolmácsa volt.Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó A Színiakadémiát – ahol évfolyamtársa volt Kállai Ferenc – nem fejezte be. Elmondása szerint egyike volt azon növendékeknek, akik nagyon háttérbe voltak szorulva és nem tanult ott semmi olyat, ami a színészi pályához fontos lenne. Az úgynevezett rostavizsgán kiesett, eltanácsolták. 21 évesen (1946) szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál, 1949-ig. Ekkor vette fel az Iván keresztnevet, hogy Darvas Szilárd költő, humoristától megkülönböztesse magát.
1949–1956 között a Madách Színházban is játszott.
Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját (Darvas Attila tervezőmérnököt) kihozza a börtönből. Ezért a forradalom leverése után 22 hónap börtönre ítélték (1957–1959), 1957-ben Kistarcsára került Szakáts Miklóssal együtt, majd évekig nem játszhatott. Segédmunkásként egy VII. kerületi, Damjanich utcai műanyagfröccsöntő üzemben dolgozott 1959–1963 között.
200px|bélyegkép|bal|Darvas Iván az Országgyűlésben (1990), mandátumát 1994-ig töltötte be 1963-ban kerülhetett újra színpadra. Az 1963–64-es évadra a Miskolci Nemzeti Színházba, majd 1964–65-ben a József Attila Színházba szerződött. Itt a II. József címszerepét, illetve Fredet (Imádok férjhez menni) játszhatta el.
1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt.
1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett. Mandátumát 1994-ig töltötte be. 1993–95 között ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel.
Utolsó éveiben sokat betegeskedett, teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Súlyos vese- és szívműtéten is átesett.
Budapesten hunyt el, másfél héttel a 82. születésnapja előtt. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte.
Családja Szülei Darvas János Az apa, Dezslik János magyarosította a nevét. és Antonyina Jevdokimova voltak (becenevén Tonya). Antonyina apja művész volt Szentpétervárott; két gyermeke született Antonyina 1896. december 21-én és Alexandander 1898-ban. Antonyina ápolónőként ismerkedett meg Darvas Jánossal egy hadifogolytáborban, és 1918-ban összeházasodtak.
Első felesége, Tolnay Klári, Darvas börtönbüntetése alatt, 1958-ban elvált tőle. Második felesége Házy Erzsébet volt. 1972-ben vette feleségül, harmadikként, Motorcza Irén fotóst, két gyermekük született: Ráchel Tatjána (1975) és Benjámin Olivér (1976).
Főbb színházi szerepei 200px|bélyegkép|jobbra|Az Egy őrült naplója című darabban (1968) 200px|bélyegkép|jobbra|Mucsi Sándorral a La Mancha lovagja című darabban
Filmjei Játékfilmek
Tévéfilmek
Animációs filmek Pázmán lovag (1973) – Mesélő (hang) Macskafogó 2. – A sátán macskája (2007) – Bob Poljakoff (hang)
Szinkronszerepei Év Cím Szereplő Színész Szinkron év 1935 És felkel a nap… (1. szinkron) Makszim Borisz Csirkov 1951 1938 A nagy hazafi Szergej Borovszkij, a cinkos Oleg Zsakov 1950 Viborgi városrész Makszim Borisz Csirkov 1952 1939 Szembesítés 1951 1940 Egyetemi éveim (1. szinkron) Aleksei Pechkov / Gorkij Nyikolaj Valbert 1952 1948 Botrány Clochemerle-ben Claudius Jack Gauthier 1951 1949 Kína leánya 1950 Bátor emberek (1. szinkron) Vadim Nikolajevich Beleckij Oleg Szoljusz 1950 Megacélozottak 1951 1951 Feledhetetlen 1919 1952 Fények a faluban 1952 A nagy muzsikus Alekszander Szergejevics Puskin Lev Duraszov 1953 Tűz a Marica partján Dimo Georgi Georgiev-Getz 1954 Volt egyszer egy király 1955 1955 Szökevények Michel Michel André 1956 1961 Az utolsó ítélet (1. szinkron) Cimino Vittorio Gassman 1963 1962 Altona foglyai (1. szinkron) Franz von Gerlach Maximilian Schell 1964 Szerencse a szerelemben A rendőrfőnök Michel Serrault 1963 1963 Szörnyetegek (1. szinkron) Roberto Vittorio Gassman 1964 1971 A hóhér nem vár Zoula Radovan Lukavský 1975
Magyar Rádió Kemény Egon–Mesterházi Lajos–Szász Péter–Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkai Éva, Gera Zoltán. Rendező: dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte. Kemény Egon–Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Hangjátékok Jean Anouilh: Euridike (1947) Eötvös József: Magyarország 1514-ben (1948) Lévai Endre: Hangok varázslója (1948) Sőtér István: Budapesti látomás (1948) Vera Ketlinszkaja: Az ifjú város (1949) Fischer, Ernst: Megtalált ifjúság (1952) Lontai László: Johanna újra itt van (1952) Harald Hauser: A weddingi per (1953) Igor Lukovszkij: A Vaclav-úti rejtély (1954) Török Tamás: Esperanza (1955) Don Juan kalandos élete (1965) G.B.Shaw: Szonettek fekete hölgye (1965) Tennessee Williams: Baby Doll (1965) Wolfgang Schreyer: A Walkür-akció (1966) Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967) Somerset Maugham: Téli utazás (1967) Hegedűs Géza: A veszedelem poétája (1968) Somogyi Tóth Sándor: A bíró is halandó (1968) Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968) Zoltán Péter: A legendás szalmakalap (1968) Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme (1969) Karinthy Frigyes: Lepketánc (1969) Sós György: A szürke autó utasai (1970) Fjodor Mihailovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971) Franz Kafka: A kastély (1971) Graham Greene: A hazajáró Josephine (1971) Karácsony Benő: Új élet kapujában (1971) Shaw, G. B.: Don Juan a pokolban (1971) Sőtér István: Eötvös József élete és művészete (1971) Történet a szerelemről és a halálról (1971) Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (1972) Alfred Döblin: Berlin-Alexanderplatz (1973) Molière: Az úrhatnám polgár (1973) Derűs bölcsességek - Dekameron (1974) Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974) Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin (1976) Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (1976) Raszkolnyikov - Jelenetek Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből (1976) Tolsztoj, Lev: Anna Karenina (1977) Hieng, Andrej: Cortez visszatér (1978) Iván Pál: "Óh! Szabadság, hadd nézzünk szemedbe!" (1981) Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985) Anatole France: Az istenek szomjaznak (1989) Erland Josephson: Egy éj a svéd nyárban (1989) Turczi István: Neander kávéház (1989) Szentkuthy Miklós: A rézmetszet életre kel (1991) Gothár Péter: Felvonulás (1998) Rádiószínház - Márai Sándor naplói 1984-től 89-ig (2000)
Díjai, elismerései bélyegkép|Lábnyoma a Budapesti Operettszínház előtt Jászai Mari-díj (1955, 1967) Érdemes művész (1969) Kiváló művész (1975) Kossuth-díj (1978, 1998) Ajtay Andor-emlékdíj (1981) Erzsébet-díj (1989) Ruttkai Éva-emlékdíj (1989) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1995) Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996) Maecenas-díj (1999) A filmszemle legjobb férfialakítása (2000) A Nemzet Színésze (2000) Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi alakítás díja (2001) Radnóti Miklós antirasszista díj (2001) Gundel művészeti díj (2001) Pro Urbe Budapest (2001) Súgó Csiga díj (2001) Nagy Imre-érdemrend (2002) Prima Primissima díj (2003) Tornalja díszpolgára (2003) Magyar Filmkritikusok Díja – Életműdíj (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2005) Szabadság Hőse emlékérem (2006) Terézváros díszpolgára (2018) /posztumusz/https://terezvaros.hu/terezvarosrol
Írásai Egy őrült naplója; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Zapiszki szumaszsedsego c. novellája alapján írta Sylvie Luneau, Roger Coggio, ford. és átdolg. Czímer József; Alkotók az előadásról: Horvai István rendezői utasításai, Darvas Iván jegyzetei és rajzai, Mezei Béla fotói; NPI, Bp., 1973 (Szkénetéka, 1.) Lábjegyzetek. Budapest, Európa, 2001
Emlékezete bélyeg|Emléklapja a Corvin közben
Jegyzetek
Források Hermann Péter: Ki kicsoda, 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó
In memorian Darvas Iván
További információk Kiszabadította a börtönből a bátyját, nevelt lánya beleszeretett, soha nem temették el
Lábjegyzetek - a színész emlékei Interjú Darvas Ivánnal 1956-os élményeiről , Mester Ákos: Magánbeszélgetések közügyben. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó vállalat Darvas Iván emlékkönyv; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2007 (Film, színház, muzsika)
Kategória:Magyar színészek Kategória:Bebörtönzött művészek Kategória:A Nemzet Színésze cím tulajdonosai Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Országgyűlési képviselők (SZDSZ) Kategória:Országgyűlési képviselők (1990–1994) Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai Kategória:Ruttkai Éva-emlékdíjasok Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Súgó Csiga díjasok Kategória:Radnóti Miklós antirasszista díjasok Kategória:Gundel művészeti díjasok Kategória:Ajtay Andor-díjasok Kategória:Prima Primissima díjasok Kategória:Erzsébet-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Budapestért díjasok Kategória:Bejeiek Kategória:1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek Kategória:A Kistarcsai Központi Internálótábor foglyai Kategória:Orosz származású magyarok Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei Kategória:A Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettjei