bélyegkép|250px|A Tiger Shark katonai felhasználású drón
A pilóta nélküli repülőgép (angolul unmanned aerial vehicle, UAV, am. „személyzet nélküli légi jármű”, vagy remotely piloted aircraft, RPA, am. „távolról irányított [légi] jármű”) vagy drón (az angol drone szó jelentése ’here (méh)’ vagy igeként ’(méh)zümmögés’) kezdetekben elsősorban katonai feladatokra alkalmazott repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép, léghajó vagy helikopter többször is felhasználható.
Története bélyegkép|jobbra|250px|Kvadrokopter drón a Carbonfools budapesti koncertjén 2013-ban bélyegkép|jobbra|250px|Amerikai–izraeli fejlesztésű RQ–2 Pioneer pilóta nélküli repülőgép múzeumban bélyegkép|jobbra|250px|RQ–11 Raven indítása, valahol Irakban, kézből
A pilóta nélküli repülőeszközök előzményei a 20. század elejére nyúlnak vissza. Az első világháború idején az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is folytak kísérletek ember nélküli, távolról irányított vagy előre beállított pályán repülő eszközökkel; ezek közé tartozott a brit Aerial Target és az amerikai Kettering Bug.
A két világháború között és a második világháború idején a fejlesztések elsősorban katonai célokat szolgáltak. Az 1930-as években megjelent brit de Havilland DH.82 Queen Bee rádióirányítású célrepülőgép a korai, rendszerben is alkalmazott pilóta nélküli típusok közé tartozott; több történeti összefoglaló ehhez a korszakhoz köti a „drón” elnevezés elterjedését is.
A hidegháború időszakától a pilóta nélküli repülőeszközöket egyre szélesebb körben használták katonai felderítésre, célrepülésre és kísérleti célokra. A technológia fejlődését a rádiókapcsolatok, az automatika és a fedélzeti érzékelők fejlődése gyorsította fel.
Az izraeli fejlesztések a pilóta nélküli repülőgépek történetében különösen nagy jelentőségűek voltak. A Britannica összefoglalója szerint az izraeli IAI Scout és a Tadiran Mastiff típusok az 1982-es libanoni háború során hatékonyan támogatták a felderítést és a légvédelem elleni műveleteket; ezek a rendszerek jelentős hatást gyakoroltak a későbbi amerikai és más nemzetközi fejlesztésekre is.
Európában a polgári célú drónhasználat különösen a 2010-es években gyorsult fel. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) szerint ebben fontos szerepet játszott a többrotoros, viszonylag olcsó és könnyen hozzáférhető eszközök elterjedése, amely a professzionális és a szabadidős felhasználást egyaránt fellendítette. Az európai szabályozás ezt követően fokozatosan egységes, kockázatalapú keretbe rendezte a drónüzemeltetést.
Magyarországon a pilóta nélküli repülőeszközök története szorosan összekapcsolódott a Magyar Honvédség igényeivel. A Repüléstudományi Közlemények egyik összefoglaló tanulmánya szerint a rendszerváltás után több hazai és nemzetközi próbálkozás is történt, köztük a Szojka program, a hazai fejlesztésű Denevér, majd a Meteor célrepülőgép-család. A 2000-es és 2010-es években a honvédségi alkalmazásban megjelent többek között a Skylark I-LE, a Meteor-3MA továbbfejlesztett változata, továbbá újabb felderítő és térképészeti célú rendszerek is.
Katonai alkalmazási területei A hadviselésben a pilóta nélküli repülőgépeket olyan feladatokra alkalmazzák, amelyek: Túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassák teljesítésük érdekében. Túl sokáig tartanak (esetleg több napig), így csak több pilóta lenne képes teljesíteni. A pilóta nélküli repülőgépeket a közeljövőben alkalmassá teszik légi utántöltésre is, így egy-egy bevetés hossza szinte korlátlanul növelhető. Olyan kevés eszközt igényelnek, hogy a pilóta és a kezelőszemélyzet önmagában többszöröse lenne a hasznos tehernek.
Ilyen feladatok lehetnek például: távérzékelés, légi felmérés, ortofotó-készítés, felderítés, megfigyelés, tüzérségi tűz helyesbítése, célmegjelölés irányított fegyvereknek, rádiótechnikai átjátszás, rádióelektronikai zavarás, zavarórepülés (ebben az esetben például vadászrepülőgépek jelenlétét próbálja elhitetni az ellenséggel), célrepülőgép éleslövészeteknél, léteznek pilóta nélküli kísérleti repülőgépek, ilyen például az X–43 kiemelt fontosságú célok támadására, robotrepülőgépként, ekkor a pilóta nélküli repülőgépet teljes egészében robbanóanyaggal rakják meg (az irányított rakétafegyverek elterjedése és a pilóta nélküli repülőgépek elégtelen mennyisége miatt napjainkban így nem használják őket), legújabban földi célok elleni csapásmérésre is használják őket, hagyományos vadászbombázó repülőgépek helyett.UAVs replacing F-16s as fighter-bombers – F16.net célpontok megsemmisítés rázuhanással: öngyilkos vagy "kamikáze" drónok néven emlegetett típusok robbanófejjel vannak ellátva és cél felderítése után azokra rázuhanva a célponttal együtt semmisülnek meg.
A pilóta nélküli repülőgépek mérete jelen pillanatban a néhány kilogrammostól (ilyen például a Magyar Honvédség által Afganisztánban alkalmazni tervezett SOFAR) a tíztonnásig (RQ–4 Global Hawk) terjed; a közeli jövőben várható néhány grammos, sőt rovarméretű eszközök rendszeresítése is. Meghajtórendszerük sokféle lehet, a legkisebb ilyen eszközök akkumulátoros villanymotorral vagy robbanómotorral (ez utóbbi a leggyakoribb meghajtórendszer, néhány száz kilogrammos felszállótömegig ezt használják), a nagyobbak légcsavaros gázturbinával vagy sugárhajtóművel rendelkeznek. Kisebb átalakítással fegyverek hordozására is alkalmasak, nevük ekkor pilóta nélküli harci repülőgép (Unmanned Aerial Combat Vehicle, UCAV). AGM–114 Hellfire páncéltörő rakétákkal felszerelt Predatorokat már többször vetettek be éles körülmények között.
A legismertebb katonai pilóta nélküli repülőgépek az MQ–1 Predator, az RQ–4 Global Hawk és a MQ–9 Reaper. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül az ilyen repülőeszközök fejlesztésében és alkalmazásában IzraelAz izraeli UAV polgári repülési tanúsítványt kapott – JETfly Online is úttörő szerepet játszott.
2008 augusztusában az USAF Irakba telepített 174. vadászezrede lett az első, kizárólag pilóta nélküli harci repülőgépekkel (MQ–9) felszerelt ezrede, miután állományukból kivonták az utolsó F–16-ost is.
2013-ban az USA 10 ezer pilóta nélküli repülőgéppel rendelkezett, és a számuk és a légierőben betöltött súlyuk egyre növekszik. 2011-től Kína,Terjednek a drónok - Visszaüthet a megelőző csapás gyakorlata – Haborumuveszete.hu, 2011. november 7.Kína világelső szeretne lenni a drónok gyártásában – Komlomedia.hu, 2013. május 25. 2012-től Oroszország is gyárt és rendelkezik ilyen eszközökkel, de feltételezhető, hogy már Iránnak is van.Drónok háborúja, a fegyverkezési verseny új formája – Parameter.sk, 2012. november 29.
2013 februárjában az amerikai kongresszus engedélyezte a pilóta nélküli repülőgépek belföldi felhasználását 2015-től.Drónok háborúja: Amerika nem kér az orwelli megfigyelésből – ATV.hu, 2013. február 20. Júniusban a FBI igazgatója elismerte, hogy az Egyesült Államok területén is bevetnek drónokat.Otthon is beveti drónjait az FBI – Origo, 2013. június 19.
Az irányítók bélyegkép|jobbra|250px|Bevetés repülése MQ–1 Predatorral – fotelből A drónokat irányító katonák célpontjuktól gyakran több ezer kilométerre, békés amerikai városokban laknak, és ottani munkahelyükön a videójátékokhoz hasonló konzolokon keresztül távirányítják a gépeket. Gyakran tartják a kiszemelt áldozatot a támadás előtt 24 órás megfigyelés alatt.Közel kerülnek ellenségeikhez a drónpilóták – SG.hu, 2012. augusztus 22. Mindez jelentős pszichológiai terhelést okoz számukra.
Emberi jogi aggályok A Bureau of Investigation Journalism szerint 2004–2013 között az amerikai drónok kb. 3000 embert öltek meg Pakisztánban, kb. 300-at Jemenben és kb. 20-at Szomáliában, miközben az USA hivatalosan nem áll háborúban ezen országokkal.Covert Drone War – Bureau of Investigation Journalism Az USA által feltételezett terroristák és lázadók ellen háborús övezeten kívül indított titkos egyoldalú támadások, ún. „megelőző csapások” semmiféle nemzetközi jogi alappal nem rendelkeznek. Az áldozatok között amerikai állampolgárok is vannak, akik ellen – még ha nem is vétlen áldozatok – semmiféle jogi eljárás nem indult hazájukban.Lásd például: Négy amerikait öltek meg a drónok – Origo, 2013. május 22. 2013-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsa jelentést készít a pilóta nélküli katonai repülőgépek alkalmazásának valamennyi aspektusáról,Az ENSZ foglalkozik a drónokkal – Oroszország Hangja, 2013. május 17. de az Európai Parlament (EP) is foglalkozik a kérdéssel.Drónok: nemzetközi vitát sürgetnek szakértők és képviselők – Európai Parlament, 2013. április 29.
Polgári alkalmazási területei A pilóta nélküli repülőgépek a katonai felhasználás mellett a polgári élet számos területén is elterjedtek. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) összefoglalói szerint a drónokat egyebek mellett fényképezésre, filmezésre, adatgyűjtésre, precíziós mezőgazdasági célokra és infrastrukturális ellenőrzésekre is alkalmazzák.
A polgári felhasználás legfontosabb területei közé tartozik: légifényképezés és légi filmfelvétel-készítés, távérzékelés, fotogrammetria és téradat-előállítás, precíziós mezőgazdasági megfigyelés, növényállapot- és állományfelmérés, ipari, energetikai és közlekedési infrastruktúra ellenőrzése, kutató-mentő és katasztrófavédelmi feladatok, környezeti és tudományos adatgyűjtés, megfigyelési, forgalomfigyelési és egyéb monitoringfeladatok.
A polgári drónok többsége elektromos meghajtású, gyakran többrotoros kialakítású, de nagyobb területű felmérésekhez merevszárnyú típusokat is használnak. A felhasználás jellege a szabadidős célú repüléstől az alacsony kockázatú kereskedelmi műveleteken át a nagyobb kockázatú, külön engedélyhez kötött üzemeltetésig terjedhet.
Elterjedésükkel párhuzamosan felértékelődtek a repülésbiztonsági, adatvédelmi és magánszféravédelmi szempontok is. Az EASA külön útmutatót tett közzé a drónokkal kapcsolatos „privacy by design” elvek alkalmazásáról, kiemelve, hogy a drónok kis méretük és érzékelőik miatt jelentős mennyiségű személyes adat gyűjtésére lehetnek alkalmasak.
Az Európai Unióban a polgári célú drónüzemeltetés alapvető szabályait többek között a 2019/947/EU végrehajtási rendelet és a 2019/945/EU felhatalmazáson alapuló rendelet határozza meg, amelyek az üzembentartás, az üzemi kategóriák, valamint az egyes dróntípusok és forgalmazásuk követelményeit szabályozzák.
Jegyzetek
További információk
Drónok; ford. Kéri András; Kossuth, Bp., 2016 (Polihisztor) Alex Elliott: Drónok kézikönyve. Alkalmazás, karbantartás, működtetés, építés; ford. Fuisz Tibor István; Cser, Bp., 2017 Brett Velicovich–Christopher S. Stewart: Drónharcos. Egy elitkatona beszámolója a 21. század legmodernebb terrorelhárító gépéről; ford. Babits Péter; Athenaeum, Bp., 2018 Háy György: A repülő autóktól a gondolkodó drónokig; Typotex, Bp., cop. 2021 Kis Kelemen Bence: Célzott likvidálás a nemzetközi jogban – különös tekintettel a felfegyverzett pilóta nélküli repülőgépek alkalmazására; Publikon, Pécs, 2023 A jövő nagy kihívása. Kiberbiztonság és kiberhadviselés. A Magyar Természettudományi Társulat és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar konferenciasorozata, 1-3. rész; szerk. Rajnai Zoltán, Tardy János; MTT, Bp., 2023 (A Magyar Természettudományi Társulat tanulmánykötetei) Drón.lap.hu – Linkgyűjtemény IMINT imagery intelligence , imagery-intelligence.com Unmanned Aerial Vehicles, theuav.com Nem kegyelmez a jövő hadserege – Origo, 2012. november 29. 27 millió forintot keresnek az éles harcokban részt vevő drónpilóták – Növekedés.hu, 2019. június 22. Wührl Tibor cikke a kisméretű UAV-k légtérhasználati lehetőségeivel kapcsolatos jelenlegi jogszabályi helyzetről, szrfk.hu