Homoródszentmárton (románul Mărtiniș, németül Sankt Marten) községközpont Erdélyben, Hargita megyében, Romániában. A község lakossága magyar, több mint fele unitárius, a többi református, katolikus és baptista vallású. A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.
Fekvése Az északi szélesség 46° 14' és Greenwichtől keletre 25° 23' 6" alatt a Nagy-Homoród folyó és a Gyepes, valamint a Kénos patakok völgyének torkolatánál fekszik. A Nagy-Homoród kiszélesedő lapályán, a Gyepes és a Lókod patakok találkozásánál települt. A községközpont Székelyudvarhelytől 18, Oklándtól 13 km-re fekszik, a 131-es megyei út mentén. A központból a 131A jelzésű megyei út ágazik el Abásfalva felé.
Története bélyegkép|balra|200px|Az unitárius templom védőfalának romjai A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban laktak emberek, amit igazolni látszik a község határában évtizedekkel ezelőtt talált neolitikus kőbalta és egy urna. Azt, hogy a római uralom idején is lakott terület volt, bizonyítja a falu határában feltárt öt függőleges akna, melyből a Kr. u. III. században sót termeltek, illetve az aknák környékén talált érmék. Napjainkban a sóaknák helyén tórendszer található.
A község nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a 12. század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit betelepítette. Az első település nyomai valószínűleg az 1241 évi tatárdúlás idején semmisültek meg. Erre utal az is, hogy a Homoródvidék templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek. A falut oklevél 1333-ban említi először Sancto Martino alakban. Középkori, Szent Márton püspökről elnevezett temploma 13. századi eredetű lehetett, a 15. században gótikus stílusban lett átépítve, 1888-ban bontották le. Egykori, hat védőtoronnyal megerősített 1612 és 1636 között épített kerítőfalából egyedül a középkori eredetű, 1775-ben magasított és 1861-ben új toronysisakot kapott egykori kaputorony maradt meg a templom harangtornyaként. Kerítőfalának többi része erősen romos. A falut 1613-ban tatár támadás érte, ezután épült a templom erődfala, melyet 1625-ben megerősítettek, de a 18. század végére lepusztult állapotba került. Helyébe épült 1889-ben a mai unitárius templom, amely a Nagy-Homoród völgyében emelkedő magaslaton áll. 1910-ben 889, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A Trianonig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 cigány és 7 román volt.
Látnivalók bélyegkép|balra|200px|A református templom
Az unitárius templom 1889-ben épült, harangtornya a régi templom 17. századi kaputornyából maradt meg. Református temploma 1804-ben épült a Biró és az Ugron család által adományozott telken, a Biró kúria szomszédságában. 1911-ben átépítették. A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű épülete, a műemlék Biró kúria. A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharait kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van. Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A kúriát leányágon az Ugron család örökölte a 18. század második felében. Az ő idejükben, 1780–1790 közt nyerte el rokokó stílusát. A falutól délkeletre néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt van a Biró család sírboltja. Az itt felszínre bukkanó sót már az ősember is ismerte.
Képgaléria
Híres emberek Itt született Homoródszentmártoni Bíró Sámuel, az unitárius egyház első főgondnoka. Itt született Szentmártoni Bodó János 17. századi költő. Itt született Kelemenné Zathureczky Berta írónő. Itt született Molnár Jakab író. Itt született Zoltán Aladár zeneszerző. Itt született Román Viktor szobrászművész. Itt járt iskolába Bencze Attila író, költő. Itt járt iskolába Balázs Tibor költő, műfordító, irodalomtörténész, a Littera Nova Kiadó igazgatója, a Magyar Írószövetség tagja.
Jegyzetek
Források Csáki Árpád 2008: Adatok a homoródszentmártoni református egyházközség megalapításának történetéhez. Aeropolisz VIII, 49–60.
További információk Képek Homoródszentmártonról a www.erdely-szep.hu honlapon Képek az unitárius templomról, a faluról
Kategória:Hargita megye települései Kategória:Udvarhely vármegye települései