Csongrád-Csanád megye, illetve 2022 és 2026 között Csongrád-Csanád vármegye (németül: Komitat Tschongrad-Tschanad, latinul: Comitatus Chongradiensis-Chanadiensis, szerbül: Čongradska-Čanadska županija, románul: județul Ciongrad-Cenad) közigazgatási egység Magyarországon, az Alföldön, az Dél-Alföld régióban és Kelet-Magyarország déli részén, a szerb-román-magyar hármashatáron. 4261,74 km2-es területével hazánk 12. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,58%-át adja. Illetve közel 390 ezer fős lakosságával a 8. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 4,07%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.
Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Békés vármegye, délről Románia és Szerbia, nyugatról pedig Bács-Kiskun vármegye határolja. Székhelye egyben az Dél-Alföld legnagyobb és az ország 3. legnépesebb települése, a páratlan szépségéről, húsiparáról és fűszerpaprikájáról híres, illetve „a napfény városának” is nevezett Szeged. Területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza. De nevezetesebb települései közé tartozik a kerámiaművészetéről és a hagyományos paraszti kultúráról híres Hódmezővásárhely, a hungarikumnak számító hagymatermesztéséről nevezetes Makó, illetve a történelmi jelentőségű, a vármegye korábbi székhelyeként szolgáló Szentes.
Teljesen sík vidék a napsütéses órák magas száma és kiváló talaja miatt az ország legfontosabb mezőgazdasági területe. Legismertebb termékei a szegedi paprika és a makói hagyma, de jelentős a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is. A Magyarországon megtermelt hagyma, paprika és zöldségfélék fele innen származik. A terület olaj- és földgázkincsekben is gazdag. Legmagasabb pontja Ásotthalomnál (125 m), legalacsonyabb pontja Gyálarétnél található (78 m), amely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben.
A vármegye történetét az oszmán hódoltság erőteljesen befolyásolta, amelynek 1715-ös megszűnése után szinte teljesen elnéptelenedett, népsűrűsége alig érte el az 5 fő/km²-t. A 18–19. században intenzív betelepítés zajlott, főként a Magyar Királyság túlnépesedett északi és nyugati megyéiből érkező magyar nemzetiségűek révén, akik a mezőgazdaságot és állattenyésztést virágoztatták fel. Ez a folyamat biztosította a térség gazdasági újjáéledését és kultúrájának fejlődését. A 20. században a megye lakossága stabilizálódott, Szeged és Hódmezővásárhely jelentős központokká váltak. A termékeny talaj és a síkvidéki adottságok miatt a mezőgazdaság kiemelkedő maradt. A 2001-es népszámlálás szerint a megye 423 826 lakosnak adott otthont, népsűrűsége 100 fő/km² volt, tükrözve a térség fejlődését és stabilitását.
Nevének eredete A jelenlegi vármegye két egykori vármegye, Csongrád és Csanád vármegye összevonásával jött létre.
Csongrád A "Csongrád" név eredete a szláv nyelvekhez kapcsolódik. Az elnevezés a szláv "črn" (fekete) és "grad" (vár) szavak összevonásából származik, jelentése tehát "fekete vár".
A hagyomány szerint, amikor Árpád fejedelem 896-ban Alpárnál győzelmet aratott Zalán bolgár-szláv fejedelem seregei felett, a magyarok elfoglalták a mai Csongrád helyén álló földvárat. Ezt a várat Ete, Ond fia újjáépítette az ott élő szlávokkal, akik saját nyelvükön "Csernigrádnak" (fekete várnak) nevezték el. Ez a név alakult át később Csongráddá.
Csanád A "Csanád" név eredete a régi magyar "Csana" személynévre vezethető vissza, amelyhez a "-d" képző kapcsolódik. A "Csana" jelentése nem teljesen tisztázott, de egyes források szerint a szláv "črn" szóból származhat, amelynek jelentése "fekete". Így a "Csanád" név jelentése "fekete" vagy "sötét".
A név történelmi jelentőségét Csanád vezér adja, aki a 11. században élt magyar nemes volt. Ő győzte le és ölte meg Ajtonyt, aki a mai Bánát területén uralkodott. A győzelem után a területet róla nevezték el Csanád megyének, és a központi település is a Csanád nevet kapta.
Címer thumb|right|240px|A vármegye címere A vármegye címere egy összetett pajzs, amely öregpajzsból és boglárpajzsból áll. Az öregpajzs négyelt elrendezésű: Az első (jobb felső) kék pajzsmező zöld talaján Szent Gellért püspök áll, bíbor bélésű aranypalástban, ezüst karingben, aranyos stólával. Baljában arany kampójú pásztorbotot tart, jobbjában ezüsthegyű lándzsát és zöld pálmaágat fog. Tőle balra ezüst sziklafal (a Gellért-hegy), alatta habos ezüstpólya a Dunát jelképezi. A második (bal felső) vörös mezőben jobbra forduló, aranyfegyverzetű oroszlán lebeg. A harmadik (jobb alsó) aranymezőben fekete turulmadár látható jobbra fordulva. A negyedik (bal alsó) mezőt vágás, hasítás és harántosztások tagolják: ezüstbástya áll vörös mezőben, emberarcú napkorong kék mezőben, valamint gyümölcsöket hullató arany bőségszaru is szerepel benne. A boglárpajzs vágással osztott. Felső aranymezejében fekete sas szárnyal jobbra, míg az alsó kék mezőben három ezüst habos pólya található. Az öregpajzs fölött vörös bélésű, nyitott arany leveleskorona helyezkedik el. Heroldalakként egy fegyverzett fekete sas és egy aranyoroszlán tartja a címert. Az öregpajzs egyes elemei történeti utalások: az első mező Csanád vármegye, a negyedik Torontál vármegye címerét idézi, míg a boglárpajzs az egykori Csongrád vármegye címerét hordozza. A címer a három megye történeti örökségét és a vármegyei státuszt is kifejezi, az alapító ősök emlékére is utalva. A Torontál címeréből átemelt fekete sas és aranyoroszlán harmonikusan egészítik ki az összképet.
Földrajz
Domborzat bélyegkép|272x272px|Csongrád-Csanád vármegye térképe A vármegye domborzata jellegzetesen síkvidéki. Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld területén fekszik, ahol az ország legalacsonyabb tengerszint feletti magasságú területei találhatók. A megye felszíne nagyrészt alföldi síkság, amelyen gyakorlatilag nem fordulnak elő jelentős szintkülönbségek vagy domborzati formák. Ez a síkság jellemzően ármentes, vagy csak enyhén hullámos felszínű, ami különösen alkalmas mezőgazdasági hasznosításra.
A megye legmagasabb pontja az Öttömös közelében emelkedő Bukor-hegy, amely 128 méter magas. Ez ugyan domborzati szempontból nem jelentős kiemelkedés, de az alföldi viszonyok között mégis figyelemre méltó. Ezzel szemben az ország legalacsonyabb pontja is itt található: Gyálarétnél, a Tisza közelében a tengerszint feletti magasság mindössze 78 méter. Ez a magasságkülönbség is jól mutatja, mennyire sík és egyenletes a megye felszíne.A katonai térkép szerint kb.: N 46°10,480' E020°04,515' – bár Tiszaszigeten van a "Magyarország legmélyebben fekvő pontja" elnevezésű kopjafa 1984 óta.
A domborzatot kisebb tájegységek szerint is tagolhatjuk. A Csongrádi-sík például 80 és 101 méter közötti tengerszint feletti magasságban húzódik, enyhén a Tisza felé lejtve. Ezen a területen gyakoriak az alacsony fekvésű, rossz vízelvezetésű mélyedések, amelyek gyakran vízállásos területeket eredményeznek, különösen nagy esőzések után.
A megye talajadottságai is a domborzat alacsony, sík jellegéhez kapcsolódnak. A nyugati részeken elsősorban homokos talajok fordulnak elő, amelyek jó vízáteresztő képességük miatt ideálisak gyümölcs- és zöldségtermesztéshez. A középső területeken öntéstalajok találhatók, amelyeket a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki évszázados áradásaikkal. A keleti rész mezőségi talajai kiváló termőképességűek, ezek az ország legértékesebb földjei közé tartoznak.
Éghajlat Csongrád-Csanád éghajlata kifejezetten kontinentális jellegű, amelyet meleg, száraz nyarak és viszonylag enyhe, csapadékszegény telek jellemeznek. Az éghajlati adottságok kedveznek a mezőgazdaságnak, különösen a napfényigényes növénykultúrák termesztésének.
A megye az ország legmelegebb területei közé tartozik. Az éves középhőmérséklet Szeged térségében megközelíti a 9 °C-ot, az éves átlagos maximumhőmérséklet pedig 14,9 °C körül alakul . A nyári hónapokban gyakoriak a 30 °C feletti nappali csúcshőmérsékletek, és az éjszakai minimumok is magasak lehetnek; például Szegeden 2025. július 31-én 23,8 °C-os minimumot mértek.
A napsütéses órák száma kiemelkedően magas: évente eléri vagy meghaladja a 2500 órát, különösen Szeged térségében . Ez az országos átlagot 150–250 órával is meghaladhatja, ami jelentős előnyt jelent a napfényigényes mezőgazdasági kultúrák számára.
A megye éghajlata száraz, az éves csapadékösszeg viszonylag alacsony. Szeged-Szőregen például 2024-ben mindössze 209 mm csapadék hullott, ami jóval elmarad az országos átlagtól . Az ilyen alacsony csapadékmennyiség a mezőgazdaságban kihívásokat jelenthet, különösen az öntözés nélküli gazdálkodás esetén.
A megye éghajlatát a meleg, száraz nyár és a magyarországi viszonylatban kevés csapadék jellemzi. A napsütéses órák éves mennyisége a megyében mindenütt magas, ami kedvez a mezőgazdasági termelésnek . A Tisza folyó és ártere enyhíti a hőmérsékleti szélsőségeket, mérsékelve a nyári hőséget és a téli hideget.
Vízrajz
Folyók és holtágak A megye vízrajzának gerincét a Tisza alkotja, amely mintegy 100 kilométeren keresztül szeli át a térséget. Csongrádnál a Hármas-Körös vizét fogadja, míg Szegednél a Marossal egyesülve hagyja el az országot. A Tisza vízjárását a kiskörei duzzasztó és a becsei zsilip szabályozza, így a folyó vízszintje viszonylag állandó. A folyó mentén kialakult ártéri vegetáció, ligeterdők és kubikgödrök vadregényes természeti környezetet formálnak az alföldi tájban.
A Tisza mellett a Maros és a Körösök is jelentős szerepet játszanak a megye vízrajzában. A Maros Makó térségében folyik, míg a Körös Csongrádnál torkollik a Tiszába. Ezek a folyók nemcsak vízforrásként szolgálnak, hanem fontos élőhelyeket is biztosítanak a vízi élővilág számára.
A folyók szabályozása során számos holtág alakult ki, amelyek ma is jelentős ökológiai és rekreációs értéket képviselnek. A legnagyobb mentett oldali állóvíz az algyői Atkai-holtág, amely több mint 100 hektáros területével és 5 méteres átlagmélységével kitűnő élőhelyet nyújt a halaknak és más vízi élőlényeknek. A Gyálai-holtág Szegedtől délnyugatra húzódik, míg a Körtvélyesi- és a Mártélyi-holtág Hódmezővásárhely közelében található. bélyegkép|A Tisza szegedi szakasza
Tavak és szikes vizek A területen számos természetes és mesterséges tó található, amelyek közül több horgászati és rekreációs célokat szolgál. A Kakasszéki-tó Székkutas közelében helyezkedik el, és gyógyhatású vizéről ismert. A Lódri-szikestó Zákányszék térségében található, amely időszakosan vízzel borított terület, és számos védett madárfaj élőhelye.
A Bokrosi Kis- és Nagy-Sóstó Csongrád városától 15 km-re található szikes tavak, amelyek időszakosan vízzel borított mélyedésekben alakultak ki. Ezek a tavak tavasszal vízzel telnek meg, majd nyár végére gyakran kiszáradnak, medrükben sziksó kiválik. A vízszintváltozás sajátos szikes tavi zonáció kialakulását tette lehetővé, amely különleges növény- és állatvilágnak ad otthont.
Csatornák és vízszabályozás A megye síkvidéki jellegéből adódóan a vízlefolyás lassú, ezért a vízrendezés és a csatornák kiépítése kiemelt jelentőséggel bír. Számos csatorna, mint például a Domaszéki főcsatorna, a Kommun-csatorna és a Kórógy-ér főcsatorna segíti a vízelvezetést és a mezőgazdasági területek öntözését.
Termál- és gyógyvizek Csongrád-Csanád vármegye gazdag termál- és gyógyvízforrásokban. A hazai hévízkészlet jelentős része, mintegy egyötöde található itt. Számos településen, mint például Szegeden, Makón és Hódmezővásárhelyen termálfürdők működnek, amelyek nemcsak a helyi lakosság, hanem a turisták körében is népszerűek.
Élővilág, természetvédelem