Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.

A mai asszírokat szíreknek is nevezik. Saját szír nyelvű elnevezésük ma általában ܐܬܘܪ̈ܝܐ, aturaje, vagyis „asszírok”, illetve szuraje vagy szurjoje, azaz „szírek”. Az „asszír” név csak a 20. században terjedt el, korábban a „szír” népnév volt az általános. Egy-egy kisebb csoportjuk aráminak, illetve káldnak vallja magát. A kaukázusi országokban, illetve Oroszországban élő csoportjaikat ajszoroknak nevezik (oroszul: айсоры), ami az asszír név egy változata.

Az ókori és mai asszírok azonossága bélyegkép|160px|balra|A mai Asszíria zászlaja (zászlók) Az ókori és mai asszírok közötti rokonságról megoszlanak a vélemények. Az egyik felfogás szerint a mai asszírok az ókori asszírok közvetlen leszármazottjai. Mások vitatják a kontinuitást a két nép között, ezen értelmezés szerint asszírok megnevezéssel korszaktól függően két népre utalhatunk: egy ókori mezopotámiaira, mely az akkád nyelv egyik nyelvjárását beszélte, illetve egy keresztény kultúrájú maira, mely szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában él, és az ókori nép leszármazottjának vallja magát.

Komoróczy Géza nemzetközileg elismert ókor-kutató véleménye szerint kevés népnév van, amely olyan hosszú idő óta él folyamatosan, mint az asszíroké. A Merneptah és III. Ramszesz fáraók felirataiban az i. e. 13./12. században említett népek közül ma már csak Izrael eleven. A hellénesz háromezer éve, Homérosz és Hésziodosz óta a görögök – törzsek és városállamok fölötti – ön-megnevezése. A szanszkritból ismert árja szó országnévként csak Iránban jelent meg az i. sz. első évezredben, ebből származik Irán hagyományos perzsa neve: Érán. Ha ezeknek a régi ország- és népneveknek a kontinuitását nézzük, az asszír biztosan egyike a legrégibbeknek. S ma is van közösség, amely asszírnak nevezi magát, joggal: bizonyos értelemben kontinuus a történeti asszírokkal. Az asszír ma is használatos, élő népnév, egy a nemzetté alakulás felé haladó vagy legalábbis erre törekvő népcsoport neve. Kialakulásának, fennmaradásának története az ókori kelet évezredeitől máig ível.Komoróczy Géza: Az asszír nemzet

Történelem Az ókori Asszíria

Az újkori asszírok

Az asszír népirtás (szírül: ܣܝܦܐ, ejtsd: szajfo; törökül: Süryani Soykırımı) az Oszmán Birodalom történetének végén, az első világháború idején, 1914 és 1918 között zajlott, az ifjútörökök uralma alatt. Észak-Mezopotámia (Tur Abdin és Sziirt régiók), a mai Északkelet-Törökország (Hakkari és Van tartomány), valamint a mai Irán Urmia tartományának asszír lakosságát a török és kurd haderők deportálták és népirtást követtek el ellenük. A kínzások és kivégzések során becslések szerint mintegy ember (köztük nők, öregek és gyerekek) vesztette életét (Lásd még: örmény népirtás.)

A népirtás elől nagy tömegekben vándoroltak az európai országokba és Észak-Amerikába, létrehozva az asszír diaszpórát. Míg az I. világháború előtt az asszírok fele a mai Törökország délkeleti részén (elsősorban Hakkari tartományban) élt, a modern Törökországban alig maradtak asszírok (1923-ban csupán volt a számuk). A 20. század második felében a libanoni polgárháború, az iráni iszlám köztársaság elnyomó politikája és az iraki diktatúra miatt újabb tömegeik hagyták el szülőföldjüket. Ezért ma az asszír nép mintegy negyede a diaszpórában él.:en:Assyrian diaspora

2018-ban Szíriában 1000 főre tették a számukat.20 ezren voltak, ezren maradtak.

Nyelv Az ókori asszírok eredeti nyelve az Asszíriában beszélt akkád nyelv volt. Az i. e. 8. században kezdett elterjedni az arámi nyelv (óarámi), és a – feliratos leletanyag alapján – az i. sz. 1. századra a hagyományaihoz ragaszkodó állami és vallási adminisztrációból is teljesen kiszorította az akkádot.

A mai asszírok anyanyelve az újarámi nyelvek közé tartozó mai szír nyelv (szírül: ܣܘܪܬ, szuret, azaz „szír”), pontosabban annak asszír és káld dialektusa, amelyek a középarámi nyelvekhez tartozó középkori klasszikus szír nyelv mai utódai. A mai asszírok általában kétnyelvűek: anyanyelvük mellett beszélik környezetük nyelvét is, ez általában az arab, a perzsa, a török vagy a kurd.

Vallás Ókor

A kereszténység felvétele

Modern kor A mai asszírok többsége keresztény. Túlnyomó részük a következő egyházakhoz tartozik: Nesztoriánusok: Asszír keleti egyház Ősi Keleti Egyház (az Asszír keleti egyházból 1964-ben kiszakadt csoport) Miafiziták: Szír ortodox egyház Katolikusok: szír katolikus egyház káld katolikus egyház Protestánsok: Asszír Evangélikus Egyház Asszír Pünkösdista Egyház

Az asszír, szír és káld egyházak liturgikus nyelve a klasszikus szír nyelv, amely a mindennapi életben már nem használatos.

Híres asszírok thumb|Anna Eshoo, amerikai kongresszusi képviselő thumb|Paul Anka amerikai-kanadai énekes IV. Mar Dinkha Khanania, az Asszír keleti egyház pátriárka-katolikosza F. Murray Abraham, amerikai színész Rosie Malek-Yonan, amerikai színésznő és író Andre Agassi, amerikai teniszező (félig örmény) Ramona Rina Amiri, Miss Kanada szépségkirálynő, 2005 Claudia Hanna, Miss Irak szépségkirálynő, 2006 Tárik Azíz, iraki miniszterelnök-helyettes Szaddám Huszein idején Adam Benjamin, amerikai kongresszusi képviselő Anna Eshoo, amerikai kongresszusi képviselő Helena Guergis, kanadai külügyi államtitkár John Nimrod, amerikai szenátor Juliana Jendo, amerikai énekesnő Fauzi Franso Toma Haríri, iraki ipari miniszter Paul Anka, amerikai-kanadai énekes Josef Fares, svéd rendező és színész Fares Fares svéd színész Ibrahim Baylan svéd politikus, korábbi iskolaügyi oktatási miniszter III. Mar Emmanuel Delly, a káld katolikus egyház pátriárkája

Kapcsolódó szócikkek Asszíria Asszír Wikipédia

Jegyzetek

További információk http://www.joshuaproject.net/peoples.php?rop3=100574 Az asszírok találták fel a nyugati kultúrát?

Kategória:Mezopotámiai népek Kategória:Bibliai népek

sk:Asýrčania