A Loyolai Szent Ignác Bencés templom kéttornyos kora barokk római katolikus templom, Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az itáliai kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű.
A templom környezete és jelentősége A Széchenyi tér déli oldalán terül el a bencések (korábban a jezsuiták) épületegyüttese. A templom a mai formájában eklektikus bencés gimnáziumépület és a kora barokk rendház épületei közé ékelődve, két homlokzati tornyával néz a térre. A rendház sarkán található a jezsuiták által alapított, és ma is működő gyógyszertár (mai nevén Széchényi Patikamúzeum) pazar barokk berendezésével. Az alapító jezsuiták oktató, nevelő, tudományos tevékenységük és kultúrapártoló mivoltuk miatt számos jómódú polgárt vonzottak nem csupán iskolájukba, de az akkor kialakuló városmagba is. Jelentős szerepük volt a betelepülésük idején meginduló, török idők utáni megújulásban melynek során kiépült a ma is látható történelmi belváros a templommal együtt.
A jezsuiták a Mária Terézia által kihirdetett pápai bulla értelmében feloszlatásra kerültek 1773-ban, a bencés rend vette át és tartotta meg a kialakult funkciókat és hagyományokat.
A bencés gimnázium és rendház mindennapjainak középpontját jelentő templom jelentőségét a páratlan örökségkincs mellett gazdag történelme jelenti. A templom felújítását „a főhajó hiteles és esztétikus helyreállításáért” 2007-ben ICOMOS-díjjal ismerték el.Icomos-díj 2007. Örökség, 2007/5. 7. o.
A templom méretei A templom hossza 44, szélessége 24 méter, a tornyok magassága a keresztekkel 44 méternél végződik. Egyidejűleg 600 ember kényelmes befogadására képes.
A templom története A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634–41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai az 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak.
Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.
A templom leírása 263px|bélyegkép|A bencések épületegyüttese 263px|bélyeg|Légi fotó az épületegyüttesről 263px|bélyegkép|Mennyezetfreskó A templom fő elrendezése a típusteremtő római Il Gesù templom mintáján nyugszik, ennek kéttornyú, a bécsi jezsuita templommal rokon példája a megvalósult épület. A templom apszisa egyenes, két oldalán kápolnafülkék találhatóak.
Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki.
A bejárati kapu felett kőkeretes évszám jelzi a templom 1641-es felszentelését. A kapu mellett kétoldalt, fülkékben két szobor áll, az ajtó felett egy, és a két torony feletti volutás keretezésű oromzat fülkéjében ismét egy szobor látható.
A tornyok tetején órapárkányon nyugvó, többszörösen tagolt hagymasisakok foglalnak helyet.
A templom belső terének vizuális egysége a kápolnák elrendezésének tudható be, ugyanis az etalonnak számító Il Gesù templommal ellentétben a kápolnák nem egymásból, hanem a főhajóból nyílnak, amelyet lapos, fiókos dongaboltozat fed.
A belépőt első pillantásra megragadja a nagyszerű főoltár, amely pompás színpadként tárul elénk – akusztikai és optikai szempontból is jól lezárja a szentélyt. A főoltár a barokk theatrum sacrum díszleteinek márványban megmaradt mása, melynek oszlopelrendezése és szerkezete rendkívül hasonlít a barokk dekorációk nagy mestere, Andrea del Pozzo oltárképeihez. Főoltára a mellékkápolnáknál később, 1743–44-ben készült, tervezője nem ismert. Építői győri és bécsi mesterek voltak, a szobrokat a bécsi Joseph Rössler faragta. A monumentális oltárkép Loyolai Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja. 1744-ben készítette Paul Troger. A négy nagyméretű, aranyozott faszobor Szent Pétert, Szent Józsefet, Nepomuki Szent Jánost és Szent Pált ábrázolja. Az oszlopok közti két aranyozott váza szinte roskadozik a díszítésektől.
A templom mennyezetfreskóit 1744-ben Troger festette két társával, valószínűleg a bolognai Gaetano Fantival és a wrocławi Kasper Sambachhal. A szentély mennyezetfreskója Szent Ignác lelkének mennybevitelét ábrázolja. Kétoldalt, a fiókok közti közti boltívrészen a négy evangelista alakja látszik. A főhajó mennyezetén az „Angyali üdvözlet”-et Troger csodálatos kompozícióban fejezte ki: az alul térdre omló Mária, majd az angyalok kara és a kép közelében lebegő Gábriel arkangyal harmonikus egységet alkot. A szentélyhez hasonlóan a boltívrészeken négy prófétát festett a művész. A freskók 1747-ben készültek, ahogy a kórus felett látható kép is, amely csodálatos elevenségű angyalkoncertet ábrázol.
A templom egyik legszebb berendezési tárgya az 1749-ből származó szószék, mely csillogó, szemkápráztató barokk és rokokó hangulatot idéz, készítője, a pozsonyi Ludwig Gode szobrokkal és domborművekkel, fehér alapon aranyozott díszítésekkel halmozta el.
A templom művészi faragású padjai és ajtói a maguk nemében szinte páratlanok, gazdag díszítésükben a kagylóminta uralkodik. Készítőjük neve nem maradt fenn.
A hajó két oldalán három-három kápolnafülke található, egy-egy mellékoltárral. Berendezésük idősebb a főhajó alkotásainál, a templom legértékesebb darabjait jelentik.
A templom orgonáját a győri Burghardt Gáspár készítette 1757-ben. Az orgona feletti angyalkoncert-freskó arra utal, hogy a barokk korban pompás ünnepi hangversenyeket rendeztek itt.
A mellékkápolnák Győzedelmes Boldogasszony Oltár A templom építésének befejezésétől számítva mindössze öt év alatt, 1646-ra elkészült oltárt a Beata Mariae Virginis testvériség állíttatta, amelynek tagjai közt szép számmal akadtak olyan polgárok, akik a korabeli német várparancsnokság soraiba tartoztak. Ebben a kápolnában folytak a német helyőrség istentiszteletei. Oltárképe az 1571-es lepantói csatát ábrázolja 1571-ből.
Magyar szentek oltára A bal oldali középső kápolna oltárát 1642-re készítette el Pechy Ferenc megyei nemes. Az oltárt a Mária Kongregáció állíttatta, tagjai főpapok, főurak és magas rangú katonatisztek voltak. Itt az előbb említett Kongregáció tartott szentmiséket.
A főoltárképen négy ízben látható az Istenanya, Szűz Mária.
Szent István oltár Ez az oltár a Pannonhalmi Bencés Főapátság templomából került jelenlegi helyére 1873-ban. Az oltár Giacomo Adami terve alapján az ő és Florian Hielscher közreműködésével valósult meg.
Szent Pál-oltár A templom első oltáraként Sibrik Pál győri vicekapitány állíttatta, védőszentje, Szent Pál tiszteletére. Az oltárkép az ő megtérését ábrázolja a damaszkuszi úton. Az 1641-re elkészült oltár a templom legelső oltára, jelentősen hasonlít a vele szemben található Győzedelmes Boldogasszony oltárra. 1657-ben áthelyezték a keleti oldal leghátsó kápolnájába, amikor Mansfeld Fülöp győri főkapitány Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emeltetett márványoltárt eredeti helyén. A mecénást a kápolna kriptájába temették. 1664-ben Héderváry István özvegye, Eszterházy Erzsébet stukkókkal díszíttette. Ezt az oltárt az 1800-as években eltávolították, helyébe egy Szent Benedek-oltár készült 1861-ben, majd rá kilenc évre ezt is elmozdították. E két oltár későbbi sorsa ma sem ismert. Végül a legelső oltárt helyezték vissza eredeti helyére.
Szent Rozália-oltár A jobb oldali középső oltár egyszerre készült 1642-ben a vele szemközti kápolna Magyar Szentek oltárával. Készíttetője Beccaria Virgil olasz származású kereskedő, városbíró. Eredeti oromzati képe az 1944. április 13-ai bombázáskor elégett. Az oltárkép Szent Rozália megkoronázását ábrázolja. A vele szemközti falon a 18. századi Győr és Pannonhalma képe látható, ismeretlen győri mester alkotása.
Szent György-oltár Az 1655-ben készült oltár megrendelője Lőrincz György volt. A nagy oltárképen a híres jelenet, Szent György harca a sárkánnyal látható.
Keresztút-kápolna 1980-ban került kialakításra a szentély áldoztatórácsa előtti bejárattal. A modern kápolnában lehetőség van téli körülmények közt is fűtést biztosítani, amely a templom többi részében káros volna a berendezési tárgyak tekintetében.
A templom harangjai Keleti torony A gimnázium felőli toronyban található hazánk 13. legnagyobb harangja, melyet Szent Benedek tiszteletére szenteltek. 3263 kg-os, H° hangú, tömegével meghatározó része a város akusztikai képének. Pfistermeister Antal öntötte Kőszegen 1853-ban. A székesegyház 2022-es felújításáig a megye legnagyobb harangjának számított.
Nyugati torony A templom óratornyában található Magyarország egyik legrégebbi toronyórája. Az eredeti szerkezet javarészt megmaradt, restaurálható. Jelenleg elektromos működtetésű. A toronyban négy harang lakik, Szent Mór-harang: 1867 kg-ot nyom, d' hangú. Szent Mihály-harang: 784 kg-ot nyom, g' hangú. Szent Ignác-harang: 547 kg-ot nyom, a' hangú. A Szent Márton-harang: 223 kg-ot nyom, d'' hangú.
Ezen kívül van még két harang, amelyek 164 és 97 kg tömegűek, hangjaik: e'' és g''. A nagyobb Szent Maurusz, a kisebb pedig Szent Placidusz tiszteletére lett szentelve, ezek végül 2024. július 17-én kerültek a helyükre, miután elkészült a huszártorony. Ezt a hat harangot a Grassmayr harangöntöde készítette Innsbruckban 2016. október 28-án.
Galéria
Jegyzetek
Források Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó , 1974. Forrai Kornélia – Hoós Mariann: A győri Szent Ignác-templom barokk falképeinek restaurálása, in: Műemlékvédelem LI. évf. 3., 2007 Pigler Andor: A győri Szent Ignác-templom és mennyezetképei; Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1923 (A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Gyűjteményének dolgozatai) Jezsuita jelenlét Győrben a 17-18. században. Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez; szerk. Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt; Szent Mór Bencés Perjelség, Győr, 2017
További információk
Kategória:Győr katolikus templomai, kolostorai Kategória:Magyarország barokk vallási építményei Kategória:Magyarország 17. századi keresztény templomai, kolostorai Kategória:Győr műemlékei Kategória:Magyarországi bencés rendi templomok, kolostorok