Nemeskürty István, született Grössinger István (Budapest, 1925. május 14. – Budapest, 2015. október 8.) Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, dandártábornok.
Életpályája A Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia növendéke volt, ahol 1944. november 15-én hadnaggyá avatták, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–olasz–művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-től 1956-ig Budapesten tanárként dolgozott. 1956–1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt.
1961-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója volt. Kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalomtörténet és a 20. század első felének magyar filmtörténete. 1957-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1966 óta akadémiai doktora, 1979-től egyetemi tanár. 1984 és 1986 között a Magyar Filmintézet igazgatója. 1988–89-ben a Hazafias Népfront művelődés-politikai bizottságának elnöke, 1989-ben az ügyvezető elnökség tagja volt.
1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió, 1991–1996 között a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarája elnöke, 1992 és 1996 között az Ösztöndíj Bizottság és a Magyar Könyv Alapítvány, 1993-tól 1995-ig a Magyar Írókamara elnöke volt. 1993-tól művelődéstörténetet tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1995 óta a Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. 1998-tól 2000-ig kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója volt.
2015. október 8-án hunyt el, temetése november 3-án a Belvárosi Szent Anna-plébániatemplomban, római katolikus szertartással történt.
Emlékezete 2024. augusztus 1-jén jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tanárképző kar, mely az ő nevét kapta.
Munkássága megítélése nem egységesen pozitív, B. Szabó János történész szerint például előfordult, hogy a történelmi tények eltorzításával szolgálta ki a szocialista narratíva igényeit a mohácsi vereség okainak feltárásánál. B. Szabó János az Egri csillagok forgatókönyvét is a valósághoz képest indokolatlanul egyházellenesnek és Habsburg-ellenesnek tartja. Még a tiszteletére rendezett 2024-es konferencián is elhangzott, hogy nézeteit hazafias nevelése befolyásolta, hazafias szempontból közelített múltunkhoz.
Művei Bornemisza Péter, az ember és az író; Akadémiai, Budapest, 1959 (Irodalomtörténeti könyvtár) Vörös film 1919. Két tanulmány / Csonka Mária: A visszafelé pergetett film / Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben; Filmtudományi Intézet, Budapest, 1959 Vargha Balázs–Nemeskürty István: Művészetre nevelés a családban; szerk. Vig Vilmosné; MNOT, Budapest, 1961 A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története. 1907–1930; Magvető, Budapest, 1961 A magyar széppróza születése (1963) A Meseautó utasai. A magyar filmesztétika története. 1930–1948; Magvető, Budapest, 1965 A magyar film története 1912–1963 (1965) Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről. 1526–1541; Szépirodalmi, Budapest, 1966 A filmművészet nagykorúsága (1966) Requiem egy hadseregért; Magvető, Budapest, 1972 Krónika Dózsa György tetteiről. Híradás a Mohács előtti időkről; Kossuth, Budapest, 1972 Elfelejtett évtized. 1542–1552. Tíz esztendő magyar krónikája; Magvető, Budapest, 1974 Federico Fellini (1974) A magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig (Karcsai Kulcsár István, Kovács Mária, Nemeskürty István) A magyar népnek, ki ezt olvassa. Az anyanyelvű magyar reneszánsz és barokk irodalom története. 1533–1712; Gondolat, Budapest, 1975 Önfia vágta sebét. Krónika Dózsa György tetteiről; Magvető, Budapest, 1975 Grigorij Kozincev (1975) „Kik érted haltak, szent Világszabadság”. A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai; Magvető, Budapest, 1977 A filmvászon költője. Alekszandr Petrovics Dovzsenko; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1977 (Filmmúzeum) Balassi Bálint; Gondolat, Bp., 1978 (Nagy magyar írók) Magyar film, 1939–1944. Egész műsort betöltő játékfilmek; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1980 (Filmművészeti könyvtár) Parázs a hamu alatt. Világostól Solferinóig; Magvető, Budapest, 1981 Requiem egy hadseregért; 5. bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 1982 Diák, írj magyar éneket. A magyar irodalom története 1945-ig, 1–2.; Gondolat, Budapest, 1983 A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos kitekintéssel a világ filmművészetére; Magvető, Budapest, 1984 Bornemisza Péter kísértései (1984) Olvasók és olvasmányok. Tanulmányok a régi magyar irodalomról; Magvető, Budapest, 1984 Nemeskürty István–Liptay Katalin:A magyar művelődés századai; RTV-Minerva, Budapest, 1985 Tűnődések történelemről, irodalomról. Esszék; Magvető, Budapest, 1985 A magyar filmművészet képeskönyve (Szántó Tiborral) A filmművészet új útjai (1986) A kőszívű ember unokái. A kiegyezés utáni első nemzedék, 1867–1896; Magvető, Budapest, 1987 Édes Erdély. Erdélyi krónika 1916–1967 (1988) Daliás idők. Regényes nyomozás; Magvető, Budapest, 1989 Mi, magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint; Dovin, Budapest, 1989 Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig (1990) A bibliai örökség / A magyar küldetéstudat története; Szabad Tér, Budapest, 1991 Kis magyar művelődéstörténet, 1000–1945 (1992) Magyarország Sevillában. kalauz a sevillai világkiállítás magyar pavilonjához; Makona, Budapest, 1992 Hunok és magyarok; Szabad Tér, Budapest, 1993 A magyar irodalom története, 1000–1945, I–II. (1993) Ezerszáz évünk a Kárpát-medencében (1993) Tüzes józanság. Berzsenyi Dániel új megvilágításban; Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1993 (Új kincsestár) Lépjünk inkább előre. Széchenyi István a nemzet szolgálatában; Keresztury Dezső költeményével; Szabad Tér, Budapest, 1993 Mi, magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint; közrem. Élesztős László; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Budapest, 1993 Hunok és magyarok (1993) Múltunk a jelenben. Tanulmányok; Trikolor–Intermix, Budapest–Ungvár, 1994 (Örökségünk) Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója, 1920–1944; Szabad Tér, Budapest, 1995 Meddig várjunk? Számvetés az új évezred küszöbén; Szabad Tér, Budapest, 1996 Elérhetetlen, tündér csalfa cél. Vörösmarty tündérjátéka, a Csongor és Tünde; Hungarovox, Budapest, 1997 Elrepült a gyors idő (1998) Bornemisza Péter és kora (1999) Magyar Zsoltár. A magyar nyelvű irodalom születése; Szabad Tér, Budapest, 2001 (Nemeskürty István összes műve) Tinódi Sebestyén Bibliából magyarrá költött énekei; Szt. István Társulat, Budapest, 2002 (Haza a magasban) Mi történt velünk? Haldoklásunk évszázada; Szabad Tér, Budapest, 2002 Deáki bötüről magyar nyelvre. Magyar Biblia-fordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig; Szt. István Társulat, Budapest, 2002 (Szent István könyvek) Magyarnak számkivetve. A nemzettudat válságai; Szabad Tér, Budapest, 2003 Balassi Bálint; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Budapest, 2004 Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához; 2. átdolg. kiad.; Szt. István Társulat–Szabad Tér, Budapest, 2006 Mi, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve; 5. jav. kiad.; Akadémiai, Budapest, 2006 Nemeskürty István füveskönyve; vál., szerk. Koltay Gábor; Szabad Tér, Budapest, 2010 Vallani és vállalni. A hatalomváltás labirintusában; Szt. István Társulat, Budapest, 2011 (Szent István könyvek) A magyar irodalom története. A kezdetektől 1946-ig; Szt. István Társulat, Budapest, 2012 Önfia vágta sebét. Két történelmi esszé; Magyar Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 2014 (Nemzeti könyvtár, 36.)
Nemeskürty István összes műve, 1999–2008 Nemeskürty István összes műve, 1–12.; sorozatszerk. Turányi Zsuzsa; Szabad Tér, Budapest, 1999–2008 1. Bornemisza Péter és kora; 1999 2. Requiem és búcsú; 2000 3. Magyar zsoltár. A magyar nyelvű irodalom születése; 2001 4. A mozgókép varázsa; 2002 5–6. Fölforrtak az idők 1–2.; 2002 7. A megbűnhődött jövendő; 2003 8–9. A magyar irodalom története 1–2.; 2003 10. Kisebbségben saját hazánkban; 2005 11. Ezredvég; 2006 12. A magyar nemzethez; 2008
Színjátékok, forgatókönyvek Egri csillagok (rendező: Várkonyi Zoltán) (1968) Tizennégy vértanú (rendező: Hajdufy Miklós) (1970) György barát (Fráter György) (rendező: Hajdufy Miklós) (1972) Requiem egy hadseregért (színmű Örkény István, forgatókönyv Hajdufy Miklóssal színmű: A holtak hallgatása, rendező Várkonyi Zoltán 1973: film, rendező Hajdufy Miklós, 1985) A hollószárnyú enyészet (Mohács) Pécs (1976) Magyar Dekameron (Heltai Gáspár novellájából) Eger (1976) Noé galambja (Bethlen Miklós) Budapest/Játékszín (1978) Szép ének a gyulai vitézekről (Gyula) (1979) Mint oldott kéve (Sárközi György regényéből, rendező: Révész György) (1982) A betűk csendjében (Jósika Miklós) Budapest/Reflektor (1983) Hantjával ez takar (Kiss János altábornagy) (Kőszeg) A béke szigete (rendező: (Hajdufy Miklós) Széchenyi napjai (rendező: Horváth Ádám) (1985) Honfoglalás (rendező: Koltay Gábor) (1996) Sacra Corona (rendező: Koltay Gábor) (2001)
Díjai, elismerései (válogatás) bélyegkép|260px|Emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest, XIII. kerület, Pozsonyi út 32.) Ezüst Oroszlán-díj (1968) A Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozata (1969) Balázs Béla-díj (1971) Munka Érdemrend arany fokozata (1978) József Attila-díj (1979) Az Olasz Köztársasági Érdemrend Lovagja (1981) SZOT-díj (1983) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985) Bugát Pál-emlékérem (1987) Széchenyi-díj (1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994) Magyar Filmszemle Életműdíja (1994) Kodály Zoltán Közművelődési és Művészeti díj (1994) Jósika Miklós-díj (1994) Stephanus-díj (1994) Magyar Örökség díj (1996) A XIII. kerület díszpolgára (1996) Magyar Szabadságért díj (2000) Újbuda díszpolgára (2000)https://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/diszpolgarok Corvin-lánc (2001) A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2001) Pápai Nagy Szent Gergely Rend Parancsnoki Keresztje (2002) Tőkés László-díj (2002) Prima Primissima díj (2003) Szent István-díj (2004) Teleki Pál-emlékérem (2004) Kossuth-nagydíj (2011) Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja (2014)
Jegyzetek
Források Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Ki kicsoda a magyar irodalomban? tárogató Könyvek
További információk Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989–1990 Díjasok és kitüntetettek adattára 1948–1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984 Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964
Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000
Köztestületi tagok 2009. Szerk. Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
A Magyar Művészeti Akadémia kincsestára. Életrajzok, dokumentumok 1992–1994. Szerk. Hegyi Béla. Bp., Magyar Művészeti Akadémia, 1995
Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971–1973 Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Kieg. kötet, 1962–1980. 1972, 1981; kieg. füzet, 1983 Magyar Művészeti Akadémia adatlap Akadémiai beszélgetések, Makovecz Imre-interjú Nemeskürty Istvánnal Koltay Gábor beszélgetése az íróval
Zöldi László: A múlt prófétája avagy A Nemeskürty-rejtély; Magvető, Budapest, 1989 Egy élet mozija. Beszélgetések Koltay Gáborral; Szabad Tér, Budapest, 1990 Hommage à Tanár Úr. Nemeskürty István köszöntése; szerk. Koltay Gábor; Szabad Tér, Budapest, 2000 Hazateremtő kereszténység. Nemeskürty Istvánnal beszélget Halász Zsuzsa; Kairosz, Budapest, 2003 (Miért hiszek?)