Hajdúdorog város Hajdú-Bihar vármegye Hajdúböszörményi járásában.
Elhelyezkedése Hajdúdorog a Hajdúhát és a Nyírség határán, Hajdú-Bihar vármegye északi részén helyezkedik el, Debrecentől 35 kilométerre északra, és Nyíregyházától 28 kilométerre délnyugatra. A város területe északon Nagycserkesz és Tiszavasvári területeivel határos, de ezeket a településeket az észak felé vezető tokaji úton nem lehet elérni aszfalt borítású műúton. Nyugatra Hajdúnánás, délre Hajdúböszörmény, keletre pedig Kálmánháza és Újfehértó közigazgatási területei találhatók.
Közúton a várost 2007 óta az M3-as autópályán a legegyszerűbb elérni, amelynek 203-as, hajdúnánási kijárata van a legközelebb Hajdúdoroghoz. A Hajdúnánás-Tedejhez közeli autópálya-lehajtó 17 kilométerre van a város központjától. Hajdúdorogot Hajdúnánás felől a 3502-es úton lehet megközelíteni. Ez az út Nánási, majd Böszörményi út néven áthalad a városon, és a 35-ös főúthoz csatlakozva Debrecenig vezet. A Hajdúnánás és Hajdúdorog közötti útszakasz felújítására az Európai Unió strukturális alapjának felhasználásával 2009 végén pályázatot nyert el a két város, és az új utat 2010 tavaszán adták át a forgalomnak. A városból kelet felé, Újfehértóra vezet a 3504-es út, amely a 4-es főút régi nyomvonalához (a mai 4912-es úthoz) csatlakozik. Észak felé a 3503-as út vezet, amely a keresztútnál csatlakozik a Hajdúnánást Kálmánházán keresztül Nyíregyházával összekötő 3317-es úthoz. Hajdúdorog belterületi közútjainak hossza 56 kilométer, amelyből mindössze három kilométer nincs aszfaltburkolattal ellátva.
Hajdúdorog közösségi közlekedéssel is kényelmesen megközelíthető. A városban 4 buszmegálló üzemel: Hajdúdorog alsó, a Mátyás körút és a Nánási út kereszteződésénél; Hajdúdorog, Akácfa utca, amely a városi könyvtár mellett található, a Toborzó utca sarkán, és minden irányba (Hajdúnánás–Nyíregyháza, illetve Hajdúböszörmény–Debrecen) menő busz megállója, Hajdúdorog vasútállomás bejárati út, a MOL benzinkúttal szemben, a vasútállomáshoz vezető út két oldalán, és Hajdúdorog, Fehértói utca 54., ami csak az Újfehértóra és onnan jövő buszok megállója, a Fehértói út végén, nem messze a várostáblától. Egy átlagos munkanapon irányonként 25 busz közlekedik Hajdúdorogon keresztül Hajdúnánás és Debrecen között, és 4 busz halad át a városon Debrecen és Nyíregyháza közötti menetrenddel.
1884 óta Hajdúdorog a Debrecen és Tiszalök közötti, 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon is elérhető. Naponta irányonként tíz vonat áll meg a hajdúdorogi állomáson. A legközelebbi nemzetközi repülőtér a Debreceni nemzetközi repülőtér.
8292 lakosával Hajdú-Bihar vármegye tizenegyedik legnépesebb városa, és hektárnyi közigazgatási területével az ország 112. legnagyobb települése. A helyiek és a környékbeliek által gyakran csak Dorognak nevezett városban, a régió többi településéhez hasonlóan a megélhetés legfőbb forrását hagyományosan a mezőgazdaság adja. Kiterjedt külterületét tizenöt dűlőre osztották fel, a felosztás alapját a hagyományos gazdálkodás adta. A különböző dűlők más talajszerkezettel rendelkeznek, és emiatt más mezőgazdasági tevékenység vagy haszonnövény kapcsolódik hozzájuk.
A város az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, már a kőkortól kezdve lakott volt. Első ismert írásos említése 1301-ből származik. Története és kultúrája egészen a 17. század elejéig a környező városokéhoz hasonlóan alakult. A hajdúk betelepülésétől kezdve azonban a város többségében görögkatolikus vallású lett, ellentétben a környező református hajdútelepülésekkel. Az eltérő vallás más kultúrát alakított ki, ezért az elmúlt évszázadok során itt a környéken egyedülálló hagyományvilág bontakozott ki, ami napjainkban is tovább él. Hajdúdorog a róla elnevezett görögkatolikus egyházmegye székhelye.
A püspöki székhely rangjának megfelelően a város legfőbb látnivalója a görögkatolikus székesegyház, amelynek ikonosztázionja több mint kétszáz esztendős. Az északon egy 16. századi erődfallal lezárt templomkert ad helyet a hagyományos húsvéti pászkaszentelésnek. A környező híres fürdővárosokhoz hasonlóan Hajdúdorogon is kiváló minőségű gyógy- és termálvíz tör a felszínre. A település történetét mutatja be a helytörténeti múzeum és a tájház.
A város híres szülöttei között emlegetik Görög Demeter írót, kartográfust és Mészáros Károlyt, írót, helytörténészt. Mellettük hajdúdorogi tevékenysége miatt kiemelendő Frankl Sámuel, a város egykori rabbija is, aki korának egyik nemzetközileg is elismert Tóra-tudósa volt.
Földrajza thumb|250px|left|Az úgynevezett Nagylapos látképe Hajdúdorog északi területén Hajdúdorog területe észak-déli irányban nyúlik végig Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határán. Földrajzi szempontból a város tipikusan észak-alföldi tájegységeken terül el, amelynek változatosságát meg lehet figyelni a nagy kiterjedésű dorogi külterületeken. Három különböző természetföldrajzi kistáj uralja ezt a vidéket: a Hortobágy, a Hajdúhát és a Dél-Nyírség.
Hajdúdorog északnyugati területeire jellemző a hortobágyi tájegység, amely tájökológiai szempontból alacsony és magas ártéri síkságból áll. Ezt a tájegységet a legjobban a helyiek által Nagylaposnak nevezett területen, a Szállásföld nevű külterület északi részén lehet megfigyelni. Ez a terület egészen a Tisza 1846-os szabályozásáig a folyó árterülete volt, noha a Tisza innen meglehetősen távol folyik. A Nagylapos területét a folyó által lerakott üledék töltötte fel, kialakítva a síkság enyhén hullámos felszínét. A felszínt elhagyott folyómedrek, morotvák, folyóhátak és övzátonyok szabdalják, amely mind annak az emléke, hogy a holocén korban a Tisza főmedre is bejárta ezt a vidéket. A szikes felszínt nagyrészt füves pusztaság, legelők borítják.
250px|left|thumb|Hajdúdorog legmagasabb pontja, a 162 m magas Debeje-halom Az alacsonyabban fekvő hortobágyi területet zárja le a Hajdúhát tájegysége. Hajdúdorog területének legnagyobb részére ez a kistáj a jellemző. A Hajdúhát nemcsak kiterjedése miatt fontos a város életében, hanem történelmi és gazdasági szerepe miatt is. A 93 - 162 méter magasan húzódó hordalékkúp síkság szigetszerűen emelkedik ki a Hortobágy alacsonyabban fekvő, ártéri területeiből. A kőkorszakban ezek a magasabban fekvő területek állták útját a Tiszának, vagyis egykor ez a terület vadban és halban gazdag vidék volt, amelyet a folyó vize már nem öntött el. Ez pedig eszményi körülményeket jelentett a kor halászó-vadászó emberének a letelepedéshez.
A Hajdúdorog területén északról dél felé húzódó Hajdúhát a későbbi korokban is fontos maradt, mivel a Tisza áradásai sosem lepték el. Emiatt a tulajdonsága miatt a középkorban itt alakult ki a Nagyváradot és Tokajt összekötő főút nyomvonala, amelyet többek között II. Rákóczi Ferenc is gyakran használt.
A Hajdúhátat lösz, lösziszap építi fel, amelynek uralkodó talajtípusa a kiváló termőképességű csernozjom, azaz fekete föld. A település életében hagyományosan fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, amely erre a talajra épít. Hajdúdorog belterületétől északra találhatóak a legtermékenyebb földek, és emiatt a tájat a különböző mezőgazdasági termőterületek uralják. A Hajdúháton találjuk a város területének legmagasabb pontját is, a körülbelül 162 méter magas Debeje-halmot.
Hajdúdorog területe lassan arculatot vált, amint délkelet felé haladunk. Itt nyomokban felfedezhető a Dél-Nyírségre jellemző vidék, amelyet a futóhomokos hordalékkúp síkság jellemez. A nagyrészt gyümölcstermesztésre alkalmas terület Hajdúdorog Csontoskert és Lókert nevű dűlőiben a legjellemzőbb.
Hajdúdorog tájai és külterületei thumb|left|250px|Hajdúdorog teljes területének térképe Hajdúdorog területét a belterülettel együtt összesen 16 különböző részre tagolták. A település 10,065 hektárnyi összterületéből mindössze 538 hektárt tesz ki a város belterülete, vagyis a külterületek közel tizennyolcszor haladják meg a belterület kiterjedését. Hajdúdorog határát először 1843-ban osztották fel hét járásra és tizenhat dűlőre, amelyek azóta is változatlanul fennmaradtak. A különböző külterületek elnevezése azért vált fontossá a 19. században, mert a népesség növekedésével párhuzamosan ekkorra az állattenyésztés helyett a földművelés vált meghatározóvá. A kimért földterületeket pedig a nevesített dűlőkben könnyebb volt megtalálnia a birtokosnak, a jegyzőnek és a napszámosnak egyaránt.Hajdú-Bihar megyei Levéltár gyűjteménye; Határleírás 1852-1893 között. VI. 127/ff. fondszám alatt.
A város összterületének 11%-a építési terület, amely leginkább a belterületre koncentrálódik. A település szerkezetében visszatükröződik a hajdúk és a mezőgazdasági jelleg hatása, emiatt Hajdúdorognak a többi hajdúvároshoz hasonlóan speciális szerkezete van. A halmazos településtípus alatt leggyakrabban kertes vagy ólas-kertes településnek írják le a várost, amely arra utal, hogy egy lakóházhoz általában kert is tartozik. Ezt az alapvető szerkezetet koncentrikus körök mentén alakították ki a hajdúk, amely az egykori központi templomerőd vonalát követte.
Hajdúdorog külterületének legnagyobb részét (76%-át) a szántók teszik ki. Mindössze 7%-ot képvisel a legelők, rétek, puszták aránya. Elsősorban a város keleti részében találhatóak a 4%-ot kitevő gyümölcsösök és szőlőültetvények; és legnagyobb arányban ugyanitt van a város területének 2%-át kitevő erdő is.
A város kiterjedt határának legnagyobb részét a Szállásföld nevű járás foglalja el, amely jelenleg három dűlőre van felosztva: Szállásföld Észak, Szállásföld Közép és Szállásföld Dél. Az észak-déli irányban 15 kilométer hosszan elnyúló járást napjainkban körülbelül hetvenen lakják összesen 50 lakásban.Központi Statisztikai Hivatal honlapja Hajdúdorog legjobb termővidéke a Szállásföldön húzódik, emiatt a táj jellegét alapvetően a mezőgazdasági tevékenység határozza meg. Szállásföld nyugati részén fut végig a tokaji út, amely ma már nincs végig, vagyis Tokajig leaszfaltozva, de még mindig ez az északi mezőgazdasági területek legfőbb útvonala. A Hajdúdorogtól északi irányba vezető út egészen a Hajdúnánás - Nyíregyháza kövesútig két sávos, majd ezután egy nyomvonalra szűkül. A két útvonal találkozását a helyiek keresztútnak nevezik. A tokaji utat követve a keresztúttól körülbelül 2 km-re található a Tubus Gyártó és Kereskedelmi Kft. Innen északra keresztezi a tokaji utat az M3-as autópálya.
A Szállásföld a kiváló termőtalaj mellett történelmi emlékeiről is nevezetes. A járás évszázados elnevezése utal arra, hogy ez a terület már évezredek óta lakott hely. Először 1938-ban végeztek ásatásokat az úgynevezett Temetőhegyen, ahonnan honfoglalás kori sírok kerültek elő. Később az autópályához kapcsolódó megelőző ásatások tártak fel szarmata és Árpád-kori településeket. A Csárdadombról kelta, szarmata és római sírok és lakóházak nyomai kerültek elő.ELTE Régészettudományi intézet - M3 autópálya leletmentés; 23. számú lelőhely, Hajdúdorog - Csárdadomb A Temetőhegyhez közel eső Templomdombon pedig egy 10–11. századi templom alapjaira és az azt körülvevő temetőre bukkantak. Az autópályához közel húzódik a Csörsz-árok, amely valamikor a szarmaták birodalmát és a rómaiak kereskedelmi útjait védelmezte. A Szállásföld legmagasabb pontja a Rezes halom, amely a Nagylapos pusztáján emelkedik ki, és egyike a legnagyobb hajdúdorogi kunhalmoknak.