Ezüstfácán

thumb| Lophura nycthemera

Az ezüstfácán (Lophura nycthemera) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés Igen eltérő megjelenésük ellenére a nepáli fácán (Lophura leucomelanos) a legközelebbi rokona, ahol együtt fordul elő a két faj, ott néha kereszteződnek is. Korábban a fajt Gennaeus nembe sorolták Gennaeus nycthemera néven.

Előfordulása Hegyi jellegű erdőkben él Kína délkeleti részén, Hajnan szigetén, Vietnámban, Laoszban, Kambodzsában, Thaiföldön és Mianmar keleti részén.

Ezt a díszes tollazatú fajt többször megpróbálták meghonosítani Európában, de mindmáig sikertelenül. Többfelé próbálkoztak betelepítésével (Új-Zéland, Ausztrália, a Hawaii szigetek, Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Egyesült Királyság és Kolumbia), de a legtöbb helyen nem tudott meghonosodni és ma kizárólag Argentínában él egy kicsiny betelepített állománya.

A hegyvidéki erdőket, a bambuszligeteket, buja, bokros, páfrányos vidékeket népesíti be. 1500-1800 méter magasságig megtalálható.

Alfajai dél-kínai ezüstfácán (Lophura nycthemera nycthemera) – Kína délkeleti részén és Vietnám északi területein él, a legnagyobb és a legfehérebb alfaj. Lewis-ezüstfácán (Lophura nycthemera lewisi) annami ezüstfácán (Lophura nycthemera annamensis) – Vietnám Boloven-ezüstfácán (Lophura nycthemera engelbachi) Bel-ezüstfácán (Lophura nycthemera beli) Berlioz-fácán (Lophura nycthemera berliozi) vörösfejű ezüstfácán (Lophura nycthemera rufipes) Rippon-ezüstfácán (Lophura nycthemera ripponi) Jones-ezüstfácán (Lophura nycthemera jonesi) nyugati ezüstfácán (Lophura nycthemera occidentalis) laoszi ezüstfácán (Lophura nycthemera beaulieui) – Laosz fokien ezüstfácán (Lophura nycthemera fokiensis) hajnani ezüstfácán (Lophura nycthemera whiteheadi) – Hajnan szecsuani ezüstfácán (Lophura nycthemera omeiensis) – Szecsuan tartomány, Kína Rang Jiang-ezüstfácán (Lophura nycthemera rongjiangensis) Anderson-ezüstfácán (Lophura nycthemera andersoni)

Két alfajánál felmerült, hogy nem biztos, hogy az ezüstfácán alfajai, hanem vagy a nepáli fácáné vagy a két faj állandósult hibridjei. Ezek: Crawfurd-ezüstfácán (Lophura nycthemera crawfurdii) csíkos ezüstfácán (Lophura nycthemera lineata)

Megjelenése Nagy testű faj, testhossza 125 centiméter, szárnyai 265–297 mm, farka 600–700 mm hosszú, súlya 1600 gramm. A hím jellegzetes fehér színű. A kakasnál a hosszú tollak, a vastag bóbita, az áll, a torok, a nyak elülső része és alsó oldala mélykékes fekete színezetű, felsőrész tiszta fehér, a háton és a szárnyakon keskeny fekete V forma derékszögbe összefutó vonalakkal, amelyek szélessége a szárnyak felé növekedik. A hosszú farok tollak tiszta fehérek, kicsi, vékony fekete vonalakkal a külső zászló alapján. Csupasz, a dürgésben megnyúló arclebenye élénk skarlátvörös. Írisze narancssárga, csőre zöldes-fehér sötét alappal, lába ragyogó kárminpiros. Hosszú, fehér farka és feketével átszőtt fehér bóbitája van.

A tojó olajbarna színű, finom fekete csíkozottsággal, sötét pöttyözöttséggel és világos tollszárral. A bóbitatollak hegye fekete, az áll és a torok fehéres szürkén pöttyözött. A has és az altest barna, néha fehérrel vagy világos szürkével vonalkázott. A külső farktollak barnával, feketével és fehérrel szegélyezettek, sötéten hullámosak. Szárnyai 240–260 mm, farka 240–320 mm, súlya 1300 gramm. A pelyhes csibéknek világos aranybarna fejük van fekete szemgyűrűvel. A hátuk sötétbarna, mindkét oldalon izabella fehér vonal látható. Az oldaluk fehéres izabella színű, mellük sárga. thumb|right|200px|A hímthumb|right|200px|és a tojó

Életmódja Növényi részekkel, gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkozik. Kisebb csapatokat alkot.

Szaporodása A hím násztáncot lejt a tojó elcsábítására, faroktollait szétteríti, pompás színű tollait mutogatja. Földre, egyszerű gödörbe rakja 6-8 tojását, melyek 25-36 nap alatt kelnek ki. A tojások színe világos és sötétrózsaszínű, vagy izabella színűek, házityúktojás nagyságúak.

Tartása thumb|right|200px Az ezüstfácán nemcsak a legismertebb, hanem kétségtelenül a Lophura nem egyik legszebb képviselője is. A kínaiak ezt a madarat már 2000 éve dicsőítették a költészetükben, és dekoratív színpompáját gyakran megörökítették a festészetben is, majd évek során háziasították. A XVIII. században már tenyésztették Angliában és Franciaországban, s ma is Európa egyik legkedveltebb díszfácánjának tartják.

Az ezüstfácán a fácánok közül a viszonylag igénytelenekhez tartozik. Jól tűri a szélsőséges időjárást, és alig igényel gondosabb ápolást, mint a házi tyúk. A szabad kifutó kitűnően alkalmas számára, ellenálló képessége és szerénysége miatt minden kezdő tenyésztőnek ajánlható. A kakas ugyan nagyon verekedős kedvű és ezért más baromfifajták kakasaival nem tartható együtt, akkor sem, ha azok erősebbnek és nagyobbnak tűnnek. A kifutóban az ezüstfácán kakasok viaskodása más szárnyasokkal, különösen a közeli rokonokkal néha halállal végződik. Az ezüstfácán poligám. Rendszerint több tyúk társul egy kakas mellé (2-3 db), és ezek egymással békésen összeférnek. A gondozóval szemben nem félénkek. Kivételesen megbízható költők, még a fészekbe való belenyúlást sem veszik zokon. Ezért az ezüstfácán tyúkokat jól lehet más fácánfajták fészekaljának a kikeltetésére használni.

Források

Diszmadarmagazin.hu

További információk Képek az interneten a fajról

Az ezüstfácán hangja

Kategória:Lophura Kategória:Madárfajok Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Laosz madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Vietnám madarai