A 20000 Varuna, korábban egy nagy klasszikus Kuiper-övbeli objektum. Visszamenőleg felfedezték az 1953-as felvételeken is. 2006-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió közgyűlésén törpebolygó címet kaphatott volna, ha gömb alakját bizonyítják.
Nevének eredete Varuna nevét az azonos nevű hindu isten után kapta. Ő volt az ég, az eső, az óceánok, a folyók, az égi óceánok, a törvény és az alvilág istene, különösen a megfulladtak szellemeivel volt kapcsolatban. Sokszor a későbbi Poszeidónhoz hasonlítják.
Mérete
A Kuiper-övben található nagy objektumok méretét a hőkibocsátásuk és a visszavert napfény egyidejű megfigyelésével lehet meghatározni. Sajnos ezen értékek nagyon gyengék ilyen távol lévő égitesteknél, és ezt tovább gyengíti a Föld atmoszférájának elnyelése, így a sugárzásnak csak egy nagyon kis része észlelhető a földi megfigyelők által.
A legutóbbi hőmodell szerint a mérete 936 km. Preprint on arXiv.
Ez a becslés a korábbi megfigyeléseken alapszik (900 ) és (1060 ). Preprint on arXiv.
Pályája balra|bélyegkép|A Varuna (kék) és a Plútó (vörös) pályája
A Varunát klasszikus Neptunuszon túli objektumként osztályozták. Közel kör alakú pályán kering kb. 43 CsE-s fél nagytengellyel, ami hasonlít a Quaoar-éhoz, csak nagyobb az inklinációja.
Az ábra a pályák felülnézetét mutatja (felső; a Varuna pályája kék, a Plútóé vörös, a Neptunuszé szürke). A gömbök a 2006. áprilisi helyzetet mutatják arányos méretekkel és megfelelő színekkel. A perihélium (q), aphélium (Q) és az áthaladás dátuma is jelezve van. Érdekes módon a Varuna és a Plútó pályája hasonlóan hajlott és hasonlóan irányult (mindkét pálya csomópontja nagyon közel van egymáshoz).
43 CsE-re és egy közel kör alakú pályán a Varunára nincs jelentős hatással a Neptunusz perturbációja, ellentétben a Plútóval. Az alsó ábrán a Varuna majdnem kör alakú és a Plútó nagyon excentrikus (e=0,25) pályájának összehasonlítását láthatjuk, mindkettő hasonlóan hajlott.
Fizikai tulajdonságok right|thumb|A Varuna átmérője 874 km A Varuna forgási ideje körülbelül 3,17 óra (vagy 6,34, attól függően, hogy a fénygörbe egy vagy kétcsúcsú). A gyors forgásnak köszönhetően, ami ritka az ehhez hasonló nagyságú égitesteknél, a Varuna valószínűleg nyújtott gömb alakú (tengelyek aránya 2:3). Átlagos sűrűsége 1g/cm³ (ami nagyjából megegyezik a vízjégével). Preprint on arXiv. A Varuna fénygörbéjének tanulmányozása után azt találták, hogy a legjobban ráillő modell egy háromtengelyű ellipszoid a,b,c tengelyekkel, melyek között az alábbi kapcsolat áll fenn: b/a = 0,63 − 0,80, c/a = 0,45 − 0,52; térfogatsűrűsége pedig 0,992 g/cm³. A Varuna felfedezése óta már más, nagyobb, gyorsan forgó objektumot is találtak, a Haumea-t, (3,9 h), melynek hasonlóan nyújtott alakja lehet.D. L. Rabinowitz, K. M. Barkume, M. E. Brown, H. G. Roe, M. Schwartz, S. W. Tourtellotte, C. A. Trujillo (2005), Photometric Observations Constraining the Size, Shape, and Albedo of , a Rapidly Rotating, Pluto-Sized Object in the Kuiper Belt, The Astrophysical Journal (2006), 639, Issue 2, pp. 1238-1251 Preprint on arXiv (pdf)
A Varuna felszíne közepesen vörös (hasonlóan a Quaoarhoz), de kivételesen sötét (albedója kisebb, mint 0,04) más nagyobb klasszikus Kuiper-öv-beil objektumokhoz hasonlítva, ami azt sugallja, hogy felszíne nagyrészt jégmentes.
Jegyzetek
További információk
Varuna pályájának szimulációja a NASA JPL oldalán
Varuna