A MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik, a Merkúr második űrszondája és első műholdja.

Műszereivel lefényképezte az egész bolygót, tanulmányozta a mágneses mezőt, a légkört és a szerkezetet. A küldetés teljes költségét - beleértve a rakéták költségét is - 450 millió amerikai dollár alá becsülték 2012-ben. Küldetése Az űrszondát 2004. augusztus 3-án indították Cape Canaveral Space Force Stationból egy Delta II rakétával. Útja során hat alkalommal közelített meg bolygókat, hogy hintamanőver segítségével elérje végső célját, a Merkúr körüli orbitális pályát.

left|thumb|250px|Az űrszonda pályája

2008. január 14-én közelítette meg először a Merkúrt. A bolygó mellett 200 km-rel elhaladó szonda a korábban a Mariner–10 által feltérképezetlen részek egy részét is lefényképezte. 2008. október 6-án, a második találkozás során a még feltérképezetlen területek nagy része is lefényképezhető volt. Az elrepüléskor a szonda mintegy 1200 képet készített, főleg az eddig ismeretlen nyugati féltekéről, mérte a mágneses mezőt, és lézerrel a felszín topográfiáját. Az elrepülés után a bolygó felszínének mintegy 95%-áról áll rendelkezésre fénykép, 80%-ról a MESSENGER, a maradékról csak a Mariner–10 felvételeiről. Az elrepüléskor készített felvételek alapján a bolygó felszíne sokkal homogénebb, mint a Holdé vagy a Marsé, a mágneses mező is nagyon szabályos (ellentétben például a Marssal). Sikerült kimutatni a nagyon ritka légkörben a felszínről származó magnézium jelenlétét.

2009. szeptember 29-én volt a Merkúr utolsó megközelítése és egyben a legközelebbi is. A megközelítés közben, a legnagyobb közelség elérése előtt, a bolygó árnyékán való áthaladás alatt, valószínűleg a napelemek helyett az akkumulátorokról történő (előre tervezett) üzemelés miatt az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, többek között leállt a kommunikáció az irányítóközponttal is. A bolygó mögötti, majdnem egyórás elhaladás után a kapcsolatot sikerült helyreállítani, de az üzemzavar alatt a tudományos műszerek adatgyűjtése szünetelt, ami többek között az űrszonda pontos gyorsulási adatai, melyek a bolygó gravitációs terének, ezen keresztül összetételének megismerése szempontjából fontosak, valamint a neutron-spektrométer adatai, a legnagyobb közelség idejéről elvesztek, ami azért probléma, mert a szonda a bolygó körül ennél magasabb pályán fog keringeni. A hintamanővert az üzemzavar nem érintette, így a megfelelő pályán repülve folytatta útját.

2011. március 18-án állt 2 órás, igen magas elliptikus pályára a Merkúr körül. 2011 novemberében a NASA bejelentette, hogy az eredetileg 2012. március 17-ig tartó tudományos munkát egy évvel meghosszabbították további adatgyűjtés céljából.NASA extends MESSENGER mission to Mercury (2011-11-17)

2013. november 18-án feladata az Encke-üstökös megfigyelése volt, majd egy nappal később, november 19-én az ISON-üstökös haladt el a közelében. Mindkét esetben az érzékelőit az üstökösök felé fordította.Two Comets to Fly By Mercury 2013-11-15

2015-re üzemanyaga elfogyott. Utoljára április 24-én kapott parancsokat, majd április 30-án a Merkúrba csapódott.

Közelrepülések thumb|250px|A Merkúr az első megközelítés alkalmával, 2008. január 14-én Bolygó Időpont Legkisebb távolságFöld2005. augusztus 2. 2 347 kmVénusz2006. október 24. 2 990 km Vénusz2007. június 5. 338 kmÚjból a Vénusz mellett, ŰrvilágMerkúr2008. január 14. minimum 200 km Merkúr2008. október 6. 201 km Merkúr2009. szeptember 29. 228 km Merkúr2011. március 18. pályára állás a bolygó körül

Az űrszonda right|thumb|250px|A MESSENGER összeszerelése az Astrotech központjában A MESSENGER-t a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (JHU/APL) építette. Két napelemtábla termelte az elektromos energiát. A magnetométer egy 3,6 m-s rúd végén volt található. Teljes tömege 1,093 t; amiből 607,8 kg hajtóanyag és hélium. Egy nagy hajtómű (645 N), négy közepes hajtómű (22 N) és tíz kisebb hajtómű (4 N) módosította a repülési pályát és hajtotta a szondát. A kommunikáció X-sávon történt. A fedélzeti számítógépnek négy sugárzástűrő IBM RAD6000 processzora volt.

Műszerek Mercury Dual Imaging System (MDIS) Gamma-Ray and Neutron Spectrometer (GRNS) Magnetometer (MAG) Mercury Laser Altimeter (MLA) Atmospheric and Surface Composition Spectrometer (ASCS) Energetic Particle and Plasma Spectrometer (EPPS) X-ray Spectrometer (XRS) Radio Science (RS)

Energiaellátó rendszer A szonda energiaellátásáról napelemek gondoskodtak, melyek összfelszíne mintegy 5 m². A panelek olyan anyagokból készültek, amelyek kibírták a 250 C° hőmérsékletet is, de a panelek nem irányultak közvetlenül a Nap felé, ezzel a normális működési hőmérsékletüket 135 C°-ra csökkentették. A termelt elektromos energiát nikkel-hidrogén (NiH2) akkumulátorok tárolták, a berendezések innen kapták az áramot.

Jegyzetek

További információk

MESSENGER Home NASA's MESSENGER Web Site Kennedy Space Center's MESSENGER Web Site The Johns Hopkins University's MESSENGER Web Site Probe roars away from Earth on voyage to orbit Mercury Video a Földtől távolodó MESSENGER-ről

Kategória:A Discovery-program űrszondái Kategória:Merkúr-kutató űrszondák Kategória:Amerikai űrszondák Kategória:2004 az űrkutatásban