Farkaslyuk község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Fekvése Az Upponyi-hegységtől nyugatra, az Ózdi-patak völgyfőjében, medencedombsági területen épült fel. Miskolctól közúton 50 kilométerre nyugatra, Ózdtól 6 kilométerre délkeletre. Környékén jelentős az erdők aránya.
Környező települések A legközelebbi település egyben a legközelebbi város is: a községtől északra fekvő Ózd legutolsó házai mindössze néhány száz méterre állnak Farkaslyuk északi részének utcáitól. Légvonalban mindössze néhány kilométerre nyugatra található Arló, délnyugatra pedig Járdánháza, ezekkel azonban közvetlen közúti összeköttetése nincs. Déli szomszédja a légvonalban és közúton egyaránt mintegy 7 km-re fekvő Csernely, míg a délkeletre (kb. 12 km-re) elterülő Csokvaománnyal és a keleti irányban hasonló távolságra eső Sátával szintén nincs közvetlen közúti összeköttetésben.
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, az Ózdról Szilvásváradra vezető 2508-as úton.
Nevének eredete A hagyomány szerint egy farkasok utáni hajtóvadászat után kapta a hely a Farkaslyuk nevet.
Története A terület a múltban Ózd községhez, majd a városhoz tartozott. A völgyet mocsár, a domboldalakat erdő borította. A mai meddőhányó helyén a 19. század elején még Farkaslyuk tanya állt. Itt volt az egykori földesúr vadőreinek és erdőkerülőinek a lakóhelyük. A Rima-Murány-Salgótarján Vasmű Rt 1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkálatoknak. Az 1914-ben a közelben megnyitott szénbánya sokáig nyújtott munkát a lakóknak. A település a bánya bezárása után válságba került, és lakói úgy döntöttek, különálló településként több esélyük van a fennmaradásra. 1996. október 13-án Farkaslyuk lakói népszavazáson döntöttek a település önállóságáról. Az önállósodásra 1999. május 1-jén került sor.
Közélete Polgármesterei 1999–2002: Gábor Dezső (független) 2002–2006: Gábor Dezső (MSZP) 2006–2010: Gábor Dezső (MSZP) 2010–2014: Gábor Dezső (MSZP) 2014–2019: Gábor Dezső (MSZP) 2019–2024: Pintér Zsolt (Fidesz-KDNP) 2024– : Pintér Zsolt (Fidesz-KDNP)
Az 1999 nyarától önállóvá vált község első, időközi önkormányzati választása 1999. július 18-án zajlott, a polgármester-választás tekintetében egy pártjelölt és egy független induló részvételével; a választás ez utóbbi (nagy arányú) győzelmét hozta.
Népesség A település népességének változása:
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50%, református 4,5%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 18,5% (19,2% nem válaszolt).Farkaslyuk Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 30,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,9% volt római katolikus, 2,5% református, 2,1% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 14,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).Farkaslyuk Helységnévtár
Irodalom Ózd és térsége (Budapest, 2003 ) Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ) Farkaslyuk 1914-2014 - A farkaslyuki szénbányászat 100 évéről (Fürjes Judit főszerkesztő, szerkesztőbizottsági tagok: Mikó Attila, Grédics Szilárd, Gábor Dezső, Szőke András); Farkaslyuk, 2014
Galéria
Jegyzetek
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései