Felsőgagy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Fekvése Miskolctól közúton mintegy 46 kilométerre északra fekszik, a 2624-es út mentén; utóbbiból itt ágazik ki (a 22+100-as kilométerszelvénye közelében) keleti irányban a Csenyétére vezető 26 143-as út. Északnyugati határszéle közelében ér véget, a 2624-esbe beletorkollva a Szikszótól e térségig húzódó 2622-es út.
A legközelebbi települések: Csenyéte 2 és Alsógagy 3 kilométerre; a legközelebbi város, Encs 20 kilométerre található.
Története
Középkor A Gagy szó ismeretlen eredetű, talán személynévre vezethető vissza, azaz a környék egy korai birtokosára utal. A szó magyarázatának eddigi próbálkozásai mind sikertelenek voltak. A szó ’mocsaras, vizenyős terület’ jelentése nem bizonyított, ugyanúgy nem bizonyítható az a feltételezés sem, hogy a településen keresztülfolyó patak neve valaha is Gagy lett volna, és a helység erről kapta volna a nevét, miként a szláv god, vagy godzs alapszóból képzett személynévre történő visszavezetése is problémás.Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei. Budapest, 20012. 185; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1988; http://mdh.unideb.hu/korai_telepules.php?adatlap=01-61-0/6&km=Aba%C3%BAj; Benkő Loránd: Megjegyzések a víznevekről. Adalékok a székelység történetéhez. Névtani Értesítő 15 (1993) 55.; Ján Stanislav: Slovenký juh v stredoveku I. Bratislava, 1999. 370. A magyar helynévadás szokásai szerint az alsó előtag egy másik helyhez képest délebbre fekvő, vagy egy folyóvíz melletti település esetén a folyásirány szerint lejjebb fekvő településre utal. Esetünkben mindkét ok fennáll: a patak és a patak mellett húzódó út mellett fekvő északabbi települést Felső- a délebbit pedig Alsógagynak hívták. 1327-ben említették először külön Felső-és Alsógagyot. Ennek ellenére a középkori források többségében a két falut nem különítették el, ezért történetüket együtt mutatjuk be. A falvak birtokosai mindig az Aba nemzetséghez tartozó Gagyi család tagjai voltak. A 15. században e családból vált ki a gagyi Vendégi és Bátori család.Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I–IV. Budapest, 1963–1998. I. 84.
A falu első említése 1256-ból, a jászói premontrei konvent jószágai határainak leírásában maradt fenn, amikor Nyésta határában említették a Gagy felé vezető utat.Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. I–XI. Buda, 1829–1844. VII/5. 180. sz. (320) – Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I–II. Szerkesztette Szentpétery Imre, Borsa Iván. Budapest, 1923–1987. 1110. sz. 1272-ben Csőszbakta – a mai Baktakék – határosaként fordult elő.Puky Andor: Adatok Torna vármegye XIII. századi kiterjedéséhez és a Tomory család történetéhez. Magyar Történelmi Tár 1883. 210. 1279-ben az Aba nemzetség egy másik ágának is volt itt birtoka. A közülük való Lőrinc tárnokmester a Tekes rokonság tagjainak adta gagyi és erdőfalvi – ez mai Dicháza, amely Homrogd része – birtokait.A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára I–II. Kiadja gróf Sztáray Antal, szerkeszti Nagy Gyula. Budapest, 1887–1889. I. 18. sz. (23–24) Az ügy részleteiről nem tudósítanak a források, az azonban bizonyos, hogy a későbbiekben is csak az Aba nemzetség gagyi ágának tagjai birtokoltak itt.Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore Andegavensium illustrantia. I– Budapest,–Szeged, 1990–, XXVIII. 697. sz. (393–394) Az Anjou-korban több határmegállapítás említette Gagy határait. 1327-ben az Alsógagyról Csenyétére vezető útról írtak, ezt az utat később is gyakran emlegették. Ez volt Alsógagy továbbá a mára elpusztult és Fáj határába olvadt Papi falu egyik határa.Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I–IV. Budapest, 1963–1998. I. 84.; Zsigmondkori oklevéltár I–XIII. Összeállította Mályusz Elemér et alii. Budapest, 1951–2017. IV. 1614. sz. (378–379), V. 2365. sz. (631), VII. 444. sz. (143) 1427-ban az alsógagyi parasztok élték Papi egy részét, a parlagon álló papi földekre hajtották legelni állataikat.Zsigmondkori oklevéltár I–XIII. Összeállította Mályusz Elemér et alii. Budapest, 1951–2017. XIV. 397. sz. (188) Vásáros hely volt. Az akkor már valószínűleg régóta álló vásárát először 1387-ben említették. A hetivásár napja szerdára esett.Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 232815; Weisz Boglárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban. 2012. 135.
A Gagyi család tagjai gyakran szerepeltek a megyei közéletben, két falujukról azonban csak nagyon kevés forrás beszél. A kamara haszna nevű királyi adó 1427-es jegyzékében a Gagyiakat úgy írták össze, mint a legtöbb nemesi családot: mindenkit azzal a családnévvel illettek, amilyen falut birtokolt. Ezért kapta Alsógagy birtokosa, László az Alsógagyi nevet. Valójában csak Gagyi családról beszéltek. Alsógagyon ekkor 29, Felsőgagyon 30 paraszti telek után szedték be az adót. Mindkét falu Abaúj vármegyének a Hernádtól nyugatra fekvő járásába volt besorolva.Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Budapest, 1989. A rá vonatkozó iratokat Gagyi Balázs valamikor az 1439-ben kezdődött zavaros idők során egy kassai polgárnál helyezte el a nagyobb biztonság kedvéért, és a család tagjai 1472-ben kapták vissza. Ekkor hat Gagyi családba való nemes volt a két Gagy birtokosa.Kassa város lt. Schwartzenbachiana 415, 416 (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 270454, 270455) Gagyi Balázs halála után Mátyás király két udvari embere, Dési Péter kamarás és Endrédi Fica Dömötör palotás a maga számára kért adományt a Gagyiak több birtokára, így a teljes Felsőgagyra és Alsógagy felére is. A Gagyiak 1472-ben sikerrel védték meg öröklött birtokaikra vonatkozó jogaikat, a két Gagy több más jószággal együtt a kezükön maradt.jászói konvent hiteleshelyi lt. F–1–15. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 250738); Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Diplomatikai Levéltár DL 66719. 1479-ben Alsó- és Felsőgagyon voltak részei a gagyi Bátori családnak is, melyet Horvát János vett tőlük zálogba.jászói konvent hiteleshelyi lt. Statutoriae H–3–61. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 250785)
A 14. század elején bizonyíthatóan egyházas hely volt. Papja jövedelmének tizedeit 1332-ben egy márkára becsülték, 1333-ban 42, 1334-ben 12, 1335-ben 24 garast szedtek be tőle a pápai tizedszedők. Az 1330-as évek elején plébánosát Istvánnak, 1405-ben Péternek hívták.Zsigmondkori oklevéltár I–XIII. Összeállította Mályusz Elemér et alii. Budapest, 1951–2017. II. 3891. sz. (471) Az egri püspökség tizedeinek felosztásakor tizedei a káptalannak jutottak. E miatt a püspök és a káptalan között per keletkezett, amelyben 1319-ben egyezett ki a két fél. Más Abaúj, Borsod és Ung vármegyei települések és Eger egy részének tizedei mellett Gagy falu tizedeit is visszakapta az egri káptalan.Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. I–XI. Buda, 1829–1844. VIII/2. 680–687. A falu neve a kiadásban rosszul van írva. Az, hogy Felsőgagyon bencés kolostor állott volna, egy kétes hitelű, kései feljegyzésen alapszik.Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre. Pest, 1872. II. 290.
Kora újkor Alsó- és Felsőgagy elválása Mohács után is megmaradt, Felsőgagyot a török korban is önálló faluként tartották számon, de a kora újkori birtoklástörténetben a két helység sokszor ugyanazon birtokosok, birtokos családok joghatósága alá tartozott. Bár a középkorban több ágra szakadt Gagyi család néhány tagja a 16. században örökös nélkül halt meg, és így időről-időre új személyek, családok is megjelentek a birtokosok között, a Gagyiak egyik örökös famíliája, a gagyi (gagybátori) Báthori, más néven a Gagy-Báthori család, illetve a Gagyi család leányági, főként református vallású leszármazói még a 17. században is megmaradnak Felsőgagy földesurainak, legtöbbször azonban csak részbirtokosként. Alsó- és Felsőgagyra ugyanis, hasonlóan a csereháti helységekhez, jellemző a többes birtoklás, az ún. conpossesoratus. Felsőgagy azonban kitűnik a Gagyiak birtokai közül, hiszen itt a kora újkorban – feltehetően középkori eredetű – földesúri rezidenciája, emeletes kastélya van a nemesi családnak. A Gagyi család örököseinek közös birtoklását azonban már a kora újkor elején megszakítja egy királyi adomány. 1535-ben ugyanis Gagyi Miklós és Somossy Anna fia, Mihály örökös nélkül hal meg, ezért az uralkodóra háramlott felső- és alsógagyi részbirtokait, a felsőgagyi kastéllyal együtt, Szepsi Bálintnak, az egri Boldogasszony-társaskáptalan prépostjának, Szalaházi Tamás egri püspök és király kancellár titkárának, illetve fivérének: Szepsi Jánosnak, valamint Farkas és József nevű rokonaiknak adományozza az uralkodó.MNL OL A 57 (Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii) 2. kötet 277. (Hungaricana közgyűjteményi portál, Levéltár – Adatbázisok: Királyi Könyvek 2.339 sz.) Feltehető, hogy Szepsi Bálint veszprémi kanonok, felsőőrsi és egri prépost és rokonai nem sokáig birtokoltak, mert később nem tűnik fel a nevük Felsőgagy földesurai között.
A Gagyi család leányága révén lesz Felsőgagy birtokosa a 16. századi hivatali elit egyik, a krakkói egyetemet is megjárt tagja, Fülpesi (Fülpessy) Albert (1513–?), a nagyobb királyi kancellária jegyzője, aki Gagyi Miklós és Somossy Anna másik fia, Demeter abaúji alispán (1512–1517) fiának, Gagyi Jánosnak a leányát, Annát vette feleségül.Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. (Abauj-Torna egyesült vármegyék monographiája I.) Forster, Wessselényi és Társai Könyvkiadója, Kassa, 1897. 60. Mivel Gagyi Jánosnak nem volt fiúörököse, nemesi birtokai visszaszálltak a királyra, I. Habsburg Ferdinánd azonban 1548-ban Alsógagy, Felsőgagy, Vendégi, Újlak és Gagybátor falvakat, illetve Apáti pusztát a néhai Gagyi János vejének, Fülpesi (Philepesy) Albertnek adományozta.MNL OL A 57 (Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii) 1. kötet 258. (Hungaricana közgyűjteményi portál, Levéltár – Adatbázisok: Királyi Könyvek 1.433 sz.) Fülpesi a felsőgagyi kastélyban rendezi be rezidenciáját, de új birtokai egy részén kénytelen osztozni a Gagyiak Vendéghi-ágából származó Vendéghi Benedekkel, akivel egyébként 1544-ben egyezségre lépett, amelyet írásban is rögzítettek.Országos Széchényi Könyvtár Magyar Nyelvemlékek MNy 40. A birtokviszály oda vezetett, hogy Fülpesi Albert fia, Ferenc 1568-ban Felsőgagyon meggyilkolta gagyi Vendéghi Benedeket, később azonban kiegyezett az áldozat lányával, Vendéghi Fruzsinával.Csoma József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. (Abauj-Torna egyesült vármegyék monographiája I.) Forster, Wessselényi és Társai Könyvkiadója, Kassa, 1897. 217–218. Fülpesi Ferenc két fia 1575-ben kapott királyi adományt Szatmár és Abaúj vármegyei birtokaikra (Filpes és Filpes-Daróc; Alsó- és Felső-Gagy, Újlak, Bátor, Vendég, Fancsal, Felső-Kázsmárk és Devecser falvak, Velence, Lyuba és Felső-Homrogd puszták),Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal I–XIII. Friebeisz István–Ráth Mór, Pest, 1857–1868. IV. 12. ezek közül ifj. Ferencnek jutottak a csereháti birtokok. Egyik leszármazója még 1635-ben is birtokol Felsőgagyban, igaz csak kuriális nemesként.Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) E 158 Dikális összeírások, Abaúj vármegye 1635