Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Életpályája Mindvégig szülővárosában élt, s eredeti nevén publikált. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
bélyegkép|balra|150px|Nemes Nagy Ágnes az Újhold folyóirat alapítása idején (1946, Istókovits Kálmán festménye) bélyegkép|jobbra|150px|Lakóháza a XII. kerületi Királyhágó utca és Böszörményi út sarkán. 33 éven át szerkesztőségi és baráti összejövetelek rendszeres színhelye volt harmadik emeleti lakása
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. Akkor lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy jelképe lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947–1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom olyan nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.Sárközy Péter Magyar irodalom Olaszországban ; kortarsonline.hu 2002. júniusSárközy Péter Róma, Róma, Róma, Róma 12. oldal; 2006/4Lengyel Balázs Két Róma - Emlékezés, 1948–1993 1993–94
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa, 1954–1958 között a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára, 1958-tól pedig szabadfoglalkozású író volt.
Költői életműve terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát, az „Ekhnáton jegyzeteiből”-t.
bélyegkép|balra|150px|Nemes Nagy Ágnes a Vörösmarty téren az 1989-es Könyvhéten (Fotó:Kertész Dániel) Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
bélyegkép|jobbra|150px|Nemes Nagy Ágnes sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-2-70. Jovánovics György alkotása
Az 1970-es–1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig négy hónapot töltött az amerikai Iowai Egyetemen, Iowa Cityben, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formájában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Hosszú szenvedés után, daganatos betegség következtében hunyt el.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a holokauszt idején zsidókat mentettek.Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
Bodzavirág című versének megzenésített változata fontos szerepet játszik Deák Kristóf Oscar-díjas filmjében, a Mindenkiben.
Emlékezete bélyegkép|jobbra|150px|Emléktábla a ház falán
1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.
1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, Fekete Géza Dezső szobrászművész alkotását.
2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 5. szám alatti ház falán.
2021 óta nevét viseli a 474440 Nemesnagyágnes kisbolygó.
Művei 1991-ig Kettős világban. Versek; Új Hold, Bp., 1946 Szárazvillám. Versek és műfordítások; Magvető, Bp., 1957 Ki ette meg a málnát?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz J. Micurka, K. Plecsinta, N. Zamfir; Ifjúsági, Bukarest, 1957 Barátaink a ház körül; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Fritz Baumgarten; Abel und Müller, Leipzig, 1961 Jóreggelt, gyerekek; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Győrffy Anna; Móra, Bp., 1962 Az aranyecset. Keleti mese; ill. Lukáts Kató; Móra, Bp., 1962 Vándorévek; Magvető, Bp., 1964 Lila fecske; ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1965 Napforduló; Magvető, Bp., 1967 Nyúlanyó húsvétja; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Reich Károly; Móra, Bp., 1968 A lovak és az angyalok. Válogatott versek; Magvető, Bp., 1969 A lovak és az angyalok; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1973 Mit látunk az utcán?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Szecskó Tamás; Móra, Bp., 1974 64 hattyú. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1975 Mennyi minden; ill. Hincz Gyula; Móra, Bp., 1975 (gyermekversek) Bors néni könyve; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1978 Szökőkút; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1979 Éjszakai tölgyfa; Békés m. Könyvtár, Békéscsaba, 1979 Egy pályaudvar átalakítása (versek), 1980 Között. Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1981 Metszetek. Esszék, tanulmányok; Magvető, Bp., 1982 A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról; Magvető, Bp., 1984 A Föld emlékei. Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1986 Látkép, gesztenyefával. Esszék; Magvető, Bp., 1987 Felicián vagy A tölgyfák tánca. Nemzetközi képeskönyv; ill. Heinzelmann Emma; Móra, Bp., 1987 Szőke bikkfák. Verselemzések; Móra, Bp., 1988 (Diákkönyvtár) Szó és szótlanság; Magvető, Bp., 1989
1991 után A magasság vágya. Összegyűjtött esszék 2.; szerk. Székely Sz. Magdolna; Magvető, Bp., 1992 Amerikai napló. Iowa, 1979; sajtó alá rend. Lengyel Balázs; Századvég, Bp., 1993 Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei; szöveggond., utószó Lengyel Balázs; Osiris-Századvég, Bp., 1995 (Osiris klasszikusok) Nemes Nagy Ágnes levelesládája. Válogatott levelezésének kis gyűjteménye; sajtó alá rend., szerk. Lengyel Balázs; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1995 (Bibliotheca Hungarica) Nemes Nagy Ágnes–Lengyel Balázs: A tünékeny alma; Jelenkor, Pécs, 1995 (Élő irodalom sorozat) Nemes Nagy Ágnes válogatott versei; szerk., utószó Lengyel Balázs; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar költészet kincsestára) A gondolj-rám-virág; Osiris, Bp., 1999 Sampusz a fekete krampusz; ill. Füzesi Zsuzsa; General Press, Bp., 2003 Az élők mértana. Prózai írások; szerk., utószó Honti Mária; Osiris, Bp., 2004 (Osiris klasszikusok) Egy ezüstnyárfát adj nekem. Válogatott versek; Paál Zsuzsanna képeivel; magánkiadás, Bp., 2004 Rejtély és ráció. Nemes Nagy Ágnes verskéziratai és rajzai; vál., szerk. Kemény Aranka, előszó Székely Magda; PIM, Bp., 2004 Az öt fenyő; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2005 (Tiszatáj könyvek) 51 vers / 51 poems; angolra ford. Peter Zollman; Maecenas, Bp., 2007 Felicián vagy A tölgyfák tánca; Akadémiai, Bp., 2010 (Mesetárs) Bors néni könyve; ill. Keresztes Dóra; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2012 Magyarul és világul; szöveggond., jegyz. Lengyel Balázs, Ferencz Győző; Helikon, Bp., 2014 Az aranyecset. Keleti mese; ill. Schall Eszter; 3. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 2015 Barátaink a ház körül; ill. Szalma Edit; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015 Jó reggelt, gyerekek!; ill. Szalma Edit; 5. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015 Összegyűjtött versek; szerk., szöveggond., jegyz., utószó Ferencz Győző; Jelenkor, Bp., 2016 „Láthatatlan selyemsál a számon”. Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs leveleiből; összegyűjt., sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila, Pataky Adrienn, Tüskés Anna; Gondolat, Bp., 2019 A gyufaskatulyától Prométheuszig. Összegyűjtött interjúk és beszélgetések; szerk., szöveggond., jegyz., utószó Nemeskéri Luca és Lénárt Tamás; Jelenkor, Bp., 2019 Kósza varjak; ill. Szegedi Katalin; Móra, Bp., 2019 Szorongatott idill. Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Plocz Alaine, Mészöly Miklós levelezése, 1955–1997; sajtó alá rend., jegyz., utószó Hernádi Mária és Urbanik Tímea; Jelenkor, Bp., 2021 "Maszk nem takarta már"; vál. Ferencz Győző; Jelenkor, Bp., 2022 A névtelenek senkiföldje. Összegyűjtött tanulmányok, esszék; szerk., utószó Ferencz Győző, szöveggond., jegyz. Szlukovényi Katalin; Jelenkor, Bp., 2022 Szilánkos fényjelek. Válogatott írások; vál., szöveggond. Ferencz Győző; Jelenkor, Bp., 2022
Idegen nyelven Selected poems; bev., angolra ford. Bruce Berlind, előszó Nemes Nagy Ágnes; University of Iowa, Iowa City, 1980 (Iowa translations) Dennoch schauen. Gedichte; szerk., németre ford. Paul Kárpáti, közrem. Franz Fühmann; Insel, Leipzig, 1986 (Insel-Bücherei) Solstizio; olaszra ford. Dallos Marinka, Jole Tognelli; Empiria, Roma, 1988 (Poetidiana) Between. Selected poems of Ágnes Nemes Nagy; vál. Lengyel Balázs, angolra ford. Hugh Maxton, bev. Nemes Nagy Ágnes, ford. Szöllősy Judit E.; Corvina–Dedalus, Bp.–Dublin, 1988 Ágnes Nemes Nagy on poetry, a Hungarian perspective; szerk. Ferencz Győző, John Hobbs, angolra ford. Hámori Mónika; Mellen, Lewiston–Queenston–Lampeter, 1998 Ekhnáton az égben. Versek és esszék / Achnaton v nebi. Básne a eseje; vál., ford. szlovákra Oldřich Kníchal; Pont, Bp., 1999 (Conflux) El reverso de la luz. Cuatro poetas húngaros. Selección de poemas de László Kálnoky, Ágnes Nemes Nagy, János Pilinszky, Sándor Weöres; vál. Székács Vera, spanyolra ford. Rodrigo Escobar Holguín, Székács Vera; Universidad Nacional de Colombia–Orpheusz, Bogota–Bp., 1999
Műfordításai Jean Racine: Bajazid (1949) Pierre Corneille: Cid (1956) Victor Hugo válogatott versei (1956) Bertolt Brecht: Jó embert keresünk (1957) Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (1958) Corneille: Cinna (1959) Molière: Tolakodók (1960) Friedrich Dürrenmatt: Az újrakeresztelők (1977) Elfogtam volna mást, s íme, elfogtak engem. Nemes Nagy Ágnes válogatott műfordításai; vál., utószó Buda Attila; Szépirodalmi Figyelő Alapítvány–Ráció, Bp., 2009
Díjai Baumgarten-díj (1948) József Attila-díj (1969) A Munka Érdemrend arany fokozata (1982) Kossuth-díj (1983) Az Év Könyve Jutalom (1985) Világ Igaza-kitüntetés (1998, posztumusz) (Lengyel Balázzsal közösen) Az Oscar-díjas Mindenki rövidfilm zárójelenetében a Tavaszi felhők című versének megzenésítése hangzik el (2015-ben készült, Oscar-díjas 2017-ben)
Források Poszler György: Objektív líra – szubjektív mítosz. In: P. Gy.: Ars poetica – ars teoretica. Válogatott tanulmányok. Magvető, Bp., 2006, 907-936. Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. In: S. G.: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Universitas Könyvkiadó, Bp., 1998, 11-132. Domokos Mátyás – Lengyel Balázs (szerk.): Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Nap Kiadó, 2004, 74-80. Petőcz András: Ház a hegyoldalon, jegyzet Nemes Nagy Ágnes verséről, in: Idegenként Európában, Budapest, 1997. Visky András: Nyelv és Isten-élmény. Nemes Nagy Ágnes és a protestáns retorikai hagyomány. In Korunk, 2003/3., 116-121.