Gadna roma többségű község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában.
Fekvése
Miskolctól közúton 42 kilométerre északra helyezkedik el, a Vadász-patak völgyében.
A közvetlenül határos települések: észak felől Gagybátor, kelet felől Abaújlak, dél felől Felsővadász, nyugat felől pedig Irota. Délnyugaton pontszerűen érintkezik még a közigazgatási területe Szakácsiéval is.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Felsővadász vagy Abaújlak érintésével, a 2621-es úton.
Története Első említése 1330-ból ered (Ganna), neve a szláv gad (kígyó) szóból származik.
1320-ban már templomát is említették.
Gadna ekkor Kelemes fia Mihály és annak fiai, valamint Olivér és fiainak öröklött földje volt.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 18 garas pápai tizedet fizetett.
Az egykor ruszin telepesek által lakott, Oroszgadnának is nevezett település napjainkban magas bűnözési rátával és roma lakossággal rendelkező falu.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kis Tóth Miklós (független) 1994–1998: Gáll József (független) 1998–2001: Szemán Emil (független) 2001–2002: Szemán Emil (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Szemán Emil (független) 2006–2007: Szemán Emil (független) 2008–2010: Lakatos Dezső (független) 2010–2014: Lakatos Dezső (független) 2014–2019: Lakatos Dezső (független) 2019–2024: Lakatos Dezső (független) 2024– : Lakatos Dezső (független)
A településen 2001. augusztus 5-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége. Ezzel együtt elindult a választáson és meg is nyerte azt.
2008. március 19-én újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Gadnán, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de 5,04 %-os eredményével négy jelölt közül csak az utolsó helyet érte el.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 25,4% cigánynak mondta magát (0,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,2%, református 1,2%, görögkatolikus 88,1%, felekezeten kívüli 0,4% (1,2% nem válaszolt).Gadna Helységnévtár
2022-ben a lakosság 98,7%-a vallotta magát magyarnak, 90,2% cigánynak, 0,3% ruszinnak, 0,3% szlováknak (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,9% volt római katolikus, 2% református, 91,8% görög katolikus, 1% felekezeten kívüli (1,3% nem válaszolt).Gadna Helységnévtár
Látnivalók Műemlék görögkatolikus temploma 1816-ban épült, a falu melletti dombon levő temető mellett fekszik.
Környező települések Abaújlak (2 km), Felsővadász (4 km), a legközelebbi város: Encs (kb. 18 km).
Források Györffy György: Abaújvármegye. Jegyzetek
További információk
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései