A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak. A legelterjedtebb vallás Magyarországon.

A geopolitikai okok miatt az államalapító I. István király uralkodása alatt felvette a kereszténységet, és az országba hittérítőket hívatott, azóta a magyarok nagy többsége keresztény. A történelmi Magyarország területén a kereszténységen kívül a zsidó és az iszlám vallás játszott jelentősebb szerepet. Ma – kis létszámban – minden jelentősebb vallásnak élnek hívei az országban. bélyegkép|jobbra|280px|Magyarország vallási térképe a népesség arányában, 2001 30pxRómai katolikusReformátus 30pxEvangélikus 25pxGörögkatolikus Egyéb bélyegkép|jobbra|280px|A Napbaöltözött asszony vagy az Apokalipszis asszonya, a Jelenések könyvének fő metaforája Szoldatits Ferenc festményén. A magyarok ezer éve csatlakoztak az akkor Európában rohamosan terjedő kereszténységhez.

Történelem Kezdetek A magyarok kezdetben egyfajta samanisztikus jellegű vallás követői voltak.

A magyarság a Kazár Birodalom peremén élt a 9. század elején. A kazárok már a 8. század folyamán az iszlám hitre tértek, ám a vezető rétegük a zsidó vallást vette fel.Török József: A katolikus egyház és liturgia Mo.-on, 2000. Az egyistenhittel egybefonódott, a tízparancsolatban kikristályosodott erkölcsi tanítás közösségi méreténél fogva kisugárzott a kazárokkal érintkező sztyeppei népekre, így a magyarokra is. Az iszlám istenképe és a kazárok kétféle monoteista vallása befolyásolta a magyarokat, az ábrahámi vallások istenképe irányába.

A fejedelmek idején, Taksony és Géza korában erős geopolitikai nyomás nehezedett a magyarságra, hogy hagyjanak fel az ősvallásukkal és a kényszer hatására Géza felvette a kereszténységet, pontosabban, keresztény szertartásokat vegyített az ősvallás közé;Hohenauer Ignácz: Királyok és hősök csarnoka továbbra is azt vallotta, hogy elég nagy úr ahhoz, hogy „két istent” szolgáljon.Mireisz László: A magyar vallás Querfurti Brúnó megkeresztelte Gézát, s fiát a kisgyermek Vajkot, valamint ötszáz magyar főurat. Apa és fia a keresztségben az első vértanú, István nevét kapták, aki Passau védőszentje volt. Bár Géza és környezetének kereszténysége felszínes volt, a fejedelem támogatásával kezdték meg nyugati szerzetesek a Szt. Márton tiszteletére emelt pannonhalmi monostor építését.

A 10-12. században az országban a Türkiai Metropolitanátus keleti ortodox egyházmegye (eparchia) létezett, miután Zombor gyula 952 körül Konstantinápolyban megkeresztelkedett.

I. István király I. István apja halála után megszilárdította a trónját Koppány legyőzésével (997), amit Szent Márton égi közbenjárásának tulajdonított.Históriák: Kristó Gyula: Középkori históriák oklevelekben (1002–1410) (Szt. Mártonnak ebben a korban a nyugati kereszténységben hatalmas kultusza volt.)

A király kötelező vallássá tette és erőszakkal terjesztette a kereszténységet.Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K. Bajor származású felesége révén főleg bajor papokat hozatott az országba, de a lakosság zöme csak a kényszernek engedve hajtotta a fejét a keresztvíz alá.Szent István király Nagy legendája (1080 körül) István a római egyházat juttatta diadalra, bár még hosszú ideig a keleti kereszténység is terjeszkedett. Egyházszervezői tevékenységére tekintettel lett az ország "Szent" Istvánja.Mandiner: Ami Szent István nagyságát mutatja A keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg a Boldogasszony-kultuszt, amikor a hagyomány szerint Máriának ajánlotta fel örökségül az országot. Még uralkodása alatt ünneppé avatta a Nagyboldogasszonyt (Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe napját. (A katolikus magyarság néphimnusza a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű, valószínűleg 18. századi eredetű ének lett.)

Szerzetesek Szt. Adalbert és társai voltak az első szerzetesek, akik nem csak ideiglenesen, hanem véglegesen megtelepedtek hazánkban. Ők is, mint akkor a nyugati egyházban majd minden szerzetesi közösség, Benedek szabályzatát követték (bencések). A királyok mellett a főurak is alapítottak számukra monostorokat.

A 12. század elejére Magyarország vallásilag felzárkózott a keresztény Nyugathoz, ennek egyik példája az új szerzetesrendek hazánkba érkezése (premontreiek, ciszterciek stb.).

Papság A 14. század során az Anjou-királyok alatt megteremtődött békében jól kiépült plébániai hálózat fogta egybe a legkisebb településeket is. Ekkortájt például a veszprémi egyházmegye 487 plébániával rendelkezett, a csanádi területen 218, a váradi püspökségben 228 plébánia volt.

A gazdagabb városokban a papság megoszlott gazdagokra és szegényekre. Egyre több plébános helyettest alkalmazott, s arra bízta a lelkipásztori munkát gyenge bér ellenében, míg ő maga gyakran távol volt a plébániától. Ez a papság erkölcsi színvonalára is károsan hatott.

Egy-egy püspöki székvárosban a népes kanonoki testületet karpapok serege egészítette ki. Esztergomban ezenfelül királyi káplánok is voltak, s e városban az Anjou-korban legalább hetven egyházi személy ténykedett a világi papság körében. Ehhez jött még a szerzetesek serege.

A főpapság és a gazdagabb papság inkább világi, mint egyházi életet élt a középkor vége felé, de az alsópapságra és a szerzetesekre is jellemző volt, hogy nem minden esetben tartották be vallásuk előírásait; a barátnők és éjszakai hálótársak tartása sem volt ritka jelenség.E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, 2008.

Eretnekmozgalmak Megjelentek hazánkban az államegyház által eretnekségnek megbélyegzett mozgalmak is (valdensek, bogumilok, fraticellik, husziták stb.)

A bogumil mozgalomnak a 12. században Bosznia lett a központja, de egészen a magyar Dunántúl déli részéig terjedt a nép körében. Baranya egy része, Barcs központtal többnyire bogumil vidék lett.

A valdens mozgalom a 12. század végén jelent meg Nyugaton, majd a 14-15. századi Magyarországon is jelentősen el volt terjedve.Tonhaizer Tibor: Egyetemes egyháztörténelem Az inkvizíció üldözte őket.

A huszitizmus a 15. században Magyarországon elsősorban a Délvidéken és Erdélyben terjedt el. A mozgalom leverésére a szentté avatott Marchiai Jakabot nevezték ki mint fő inkvizítort.https://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index725.html

Újkor A 16. században a Luther által megindított reformációnak komoly visszhangja támadt Magyarországon is. Az "új hit" hirdetői között az 1530-as évektől kezdődően szép számban akadtak papok és szerzetesek. Az ország lakóinak zöme protestánssá, főként kálvinistává (reformátussá) vált a században.Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet

A Habsburgok aztán minden eszközzel támogatták az ellenreformációt és anyagi kiváltságban részesítették a katolikus egyházat. A jezsuiták és más szerzetesrendek tagjai járták az országot és arra törekedtek hogy a földesurakat újra katolikusokká tegyék és ezzel szabad kezet kapjanak a jobbágyfalvakban is.Vallástörténeti kislexikon: Ellenreformáció, 1975. Pázmány Péter életének a végére a magyar földbirtokos arisztokrácia túlnyomó része ismét katolikussá lett, és velük együtt jobbágyaik hatalmas tömege. A közoktatás jórészt a jezsuiták kezébe került, de felvirágoztak a piaristák iskolái is.

Az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett. A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más bizonyos felekezeteknek is.

19. század Az 1848-as törvényhozás megszüntette a katolikus vallás addigi államegyház jellegét, és törvénybe iktatta a felekezeti egyenjogúságot. Ez azonban csak a "bevett vallások"ra vonatkozott, és az eddigi egy államegyház helyett a "bevett vallások" (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, és 1895-től az izraelita), együttesen élvezték az állam kiváltságait, támogatását.

20. század A század első fele Míg az egyház és az állam szétválasztása (szekularizmus) sok államban már már a 19. század folyamán megvalósult, Magyarországon erre csak a Tanácsköztársaság idején (1919. június) került sor. A Tanácsköztársaság megdöntése után a kormány fontos feladatának tartotta az állam és az egyház régi kapcsolatának felújítását. Az állam és a nagy egyházak között szorossá fonódtak a szálak és magyarországi nagy egyházak a Horthy-rendszerrel szorosan együttműködtek. A katolikus egyház e korszakban sokkal inkább jelen volt a törvényhozásban és a közigazgatásban, mint a dualizmus éveiben.Miklós Péter: Konfliktus és szolidaritás. Szempontok Horthy Miklós és a katolikus egyház kapcsolatának értelmezéséhez

A második világháború után A második világháború után a kommunista kormányok célja ismét az állam és az egyházak szétválasztása volt, de tovább lépve egyházellenes intézkedéseket hoztak, vallási szervezeteket és egyesületeket számoltak fel, az egyházi iskolákat államosították, eltörölték a papoknak és a papnövendékeknek addig adott hadkötelezettségi kedvezményeket, majd akadályozták az egyházak lelkészképzését is. Számos egyházi vezetőt menesztettek posztjáról, helyüket pedig az államhatalomhoz hű személyekkel töltötték be.Egyházak a szovjet rendszerben

A Magyar Népköztársaság a társadalom felé az állam és az egyház szétválasztását hangoztatta, a gyakorlatban azonban az egyházak alapos ellenőrzését, befolyásolását és gúzsba kötését valósította meg.

A legnagyobb keresztény egyházak Magyarországon 2022-es népszámlálási adatok alapján a legnagyobb egyházak az országban (zárójelben a hívek számával): + Jelmagyarázat: Csökkent a hívők száma (2001-2022): Növekedett a hívők száma (2001-2022):

+Népszámlálási adatok a népesség %-ban Vallás1930194919921998200120112022változás2001 és2022 közöttRómai katolikus67,1%70,5%67,8%57,8%51,87%37,15%27,5%Református20,9%21,9%20,9%17,7%15,91%11,61%9,8%Evangélikus6,1%5,2%4,2%3,9%2,99%2,16%1,8%Görögkatolikus 2,64%1,80%1,7%Hit Gyülekezete 0,04%0,18%0,24%22647 fő / 9603634 népesség (hetek.hu, KSH, Dr. Tóth)Jehova tanúi 0,21% 0,32%0,23%22249 fő / 9603634 népesség (hetek.hu, KSH, Dr. Tóth)Baptista 0,17%0,18%0,18%17662 fő / 9603634 népesség (hetek.hu, KSH, Dr. Tóth)Ortodox 0,15%0,14%0,16%

Legnagyobb egyházak Magyar Katolikus Egyház (2,9 millió fő ) Magyarországi Református Egyház (0,94 millió fő )

Egyéb nagy egyházak Magyarországi Evangélikus Egyház (176 ezer fő) ) Magyar görögkatolikus egyház (165 ezer fő )

Más jelentősebb felekezetek Hit Gyülekezete ( ) Magyarországi Jehova Tanúi Egyház ( ) Magyarországi Baptista Egyház ( )

Ortodox egyházak Az ortodox egyházakhoz a 2022-es népszámláláskor fő jelölte magát.

Felekezetek Magyarországon

bélyegkép|260px|Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Szent István-bazilika oltárképe)

Nem teljes lista a Magyarországon jelenlévő keresztény felekezetekről:

Római katolikus egyház Magyarországon a katolikus egyház a legelterjedtebb, de híveinek száma és aránya gyorsan csökken.

Az egyház szerint az üdvösség forrása a Szentírás és a Szenthagyomány. Templomba igen kevesen járnak. Egy alapítvány felmérései alapján a híveknek csak 7-9 %-a vesz részt heti rendszerességgel szertartáson, további 10 % havonta.

Szertartásai (rítusai): latin: Magyar katolikus egyház (köznapi kifejezéssel római katolikusok) bizánci: magyar görögkatolikus egyház (görögkatolikusok) örmény: örmény katolikusok (igen kevés) alexandriai: kopt katolikusok (elenyészően kevés Magyarországon)

Református egyház Magyarországon a második legelterjedtebb vallás. Általában vallják az eleve elrendelést (predesztinációt). Az üdvösség forrása Jézus Krisztus. Lásd: Magyarországi Református Egyház.

Evangélikus egyház