Az Európai Unió (rövidítve: EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződéssel az Európai Gazdasági Közösség 12 tagországából.
Az EU saját jogképességgel rendelkezik. Politikai rendszere, amely az európai integráció során fejlődött ki, az Európai Unióról szóló szerződésen és az Európai Unió működéséről szóló szerződésen alapul.
Az EU a stabilitásra törekvő belső piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a négy fontos alappillér tagországok közötti gyakorlati alkalmazását: az áruk és a tőke szabad áramlása, a szolgáltatások szabadsága és a személyek szabad mozgása. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. 20 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.
A csaknem 450 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő (2008-ban 18,4 billió dollár értékben).
Az Európai Unió nem egy állam, így állampolgárai, illetve fővárosa sem lehet. Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben alakult Európai Szén- és Acélközösség intézményeinek az alapító 6 ország (Benelux államok, Franciaország, NSZK, Olaszország) megegyezése szerint és egymás között kialkudott kompromisszum eredményeként lett Brüsszel az Európai Unió intézményeinek székhelye. Az Európai Parlament elődjének tekinthető. A közgyűlés székhelye Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. Ezen kívül számos uniós ügynökség székhelye található más uniós tagállamban.Az EU-ról
Az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank és az Európai Számvevőszék. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.
Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország más országokkal együtt 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává. 2020-ban az Egyesült Királyság elhagyta a közösséget.
Története
A második világháborút követően az európai egység gondolata rendkívül népszerű volt. Nyugat-Európában a közvélemény és a politikusok nagy része ebben látta egy következő világégés megakadályozásának lehetőségét, a béke tartós megőrzését és leginkább az elmúlt századokban periodikusan ismétlődő német–francia összecsapások lehetőségének kiküszöbölését. Az európai népek egyesítésében annak eszközét is látták, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió növekvő hidegháborús szembenállása és befolyása között Európa visszanyerheti nemzetközi szerepét. Ebbe az irányba az egyik konkrét lépés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt, amelyre visszafogott céljai (tagállamai addig állami irányítású szén- és acéliparának közös irányítás alá rendelése) mellett Európa egyesítésének első lépéseként tekintettek. A Közösség kezdeményezői és támogatói között volt Jean Monnet, Konrad Adenauer, Robert Schuman, Paul Henri Spaak és Alcide de Gasperi. Az 1951. április 18-i párizsi szerződést aláíró alapító tagjai Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország.
1957-ben ez a hat ország írta alá a római szerződést, amely kibővítette az Európai Szén- és Acélközösség keretében zajló együttműködést, és megalapította az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), valamint az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) az atomenergia fejlesztésében való együttműködésre. 1965-ben elfogadták az egyesülési szerződést, amely 1967 júliusában összevonta az ESZAK, az EGK és az Euratom addig párhuzamosan működő intézményeit, amelyeket együtt az Európai Közösségek névvel illettek, viszont a szerződéssel csak az intézményeket vonták össze, önálló jogalanyiságukat a szervezetek megőrizték.
1973-ban a Közösségeket kibővítették Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozásával. Norvégia is tárgyalásokat folytatott az egyidejű csatlakozásról, de a lakosság népszavazáson elutasította a tagságot. 1979-ben megtartották az első közvetlen, demokratikus választásokat az Európai Parlamentbe. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban csatlakozott. 1985-ben aláírták a schengeni egyezményt, amely lehetővé tette az útlevélvizsgálat nélküli határátlépést a legtöbb tagállam és néhány nem-tagállam között. Továbbá 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként, és ebben az évben írták alá az Egységes Európai Okmányt is.
bélyegkép|left|A vasfüggöny lebontása lehetővé tette az unió keleti irányú bővítését (a képen a berlini fal leomlása látható)
A hidegháború végén, a vasfüggöny lebontása után 1990-ben a korábbi Kelet-Németország az újjáegyesített Németország részeként vált a Közösségek tagjává. Mivel a kelet-közép-európai bővítés is napirendre került, megállapították a tagjelöltek által teljesítendő koppenhágai kritériumokat. Az Európai Unió hivatalosan a maastrichti szerződés 1993. november 1-jei hatályba lépésével jött létre. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozott az újonnan létrehozott unióhoz. 2002-ben 12 tagállamban a nemzeti fizetőeszközöket felváltotta az euró, és azóta az eurózóna 21 országra bővült, legutóbb Bulgária, 2026. január 1-jei csatlakozásával.
2004. május 1-jén került sor az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésére, amikor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépett az unióba, 25 tagállamúra növelve azt. 2007. január 1-jén Románia és Bulgária lettek az unió tagjai, Szlovénia pedig – első volt jugoszláv tagállamként – bevezette az eurót. Ugyanazon év decemberében az európai vezetők aláírták a lisszaboni szerződést, amely a francia és holland választók szavazatain elbukott Európai Alkotmányt volt hivatott felváltani. A szerződés sorsa is bizonytalanná vált a 2008. júniusi ír népszavazási kudarc után, de a 2009. október 2-i megismételt szavazáson a választók kétharmada támogatta a szerződést, és miután utolsóként Csehország is ratifikálta a szerződést, elhárultak az akadályok az életbe lépése elől. 2008-ban az eurózóna tagja lett Ciprus és Málta. 2009. július 23-án Izland benyújtotta hivatalos tagfelvételi kérelmét, de 2015 márciusában visszavonta., ugyanebben az évben vezette be az eurót Szlovákia. 2011-ben Észtország – a volt szovjet tagállamok közül elsőként – csatlakozott az eurózónához. 2013. július 1-jén Horvátország is csatlakozott az Unióhoz. 2014-ben Lettországban, majd 2015-ben Litvániában is bevezették az eurót.
2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazás útján a kilépés mellett döntött („brexit”). Ennek hatására David Cameron másnap lemondott.
2017. május 17-én az Európai Unió parlamentje az uniós alapszerződés addig soha nem alkalmazott 7. cikkelye alapján Magyarország szankcionálására fogadott el határozattervet és megkezdte az eljárás előkészítését.HVG: Az EU meghúzta a vörös vonalat, amit senki nem léphet át – reakciók a 7-es cikkelyre A határozati javaslatot az EP minden frakciója, köztük a Fidesz pártcsoportja, az Európai Néppárt is elfogadta.HVG: Itt a Fidesz válasza
2020. január 31-én (magyar idő szerint éjfélkor) az Egyesült Királyság 47 év után hivatalosan kilépett az Európai Unióból.
Földrajz bélyegkép|jobb|Az Alpokban található Mont Blanc, ami az Európai Unió legmagasabb pontja
Az Európai Unió területe – néhány, alább részletezett kivételtől eltekintve – 27 tagállamának területéből tevődik össze. Földrajzi kiterjedése nem egyezik meg Európáéval, mivel a kontinens egyes részei, mint például Svájc, Norvégia, Izland, Ukrajna, Albánia, Oroszország európai része vagy éppen a délszláv államok (Bulgária, Horvátország és Szlovénia kivételével), az unión kívül találhatók.
A tagállamok egyes területei nem képezik az unió részét annak ellenére, hogy földrajzilag Európában találhatók, ilyen például a Dániához tartozó Feröer. Az EU-tag Ciprus közelebb esik Törökországhoz, mint az európai kontinenshez, és földrajzilag Ázsia részének tekintik.
Néhány uniós tagállamhoz tartozó, de Európán kívüli terület szintén nem része az EU-nak, mint Grönland, Aruba, az egykori Holland Antillák ma már különálló részei.
Egyes tengerentúli területek tagjai az uniónak annak ellenére, hogy nem Európában találhatóak, ilyenek: az Azori-szigetek és Madeira (Portugália) a Kanári-szigetek, valamint Ceuta és Melilla (Spanyolország) Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion (Franciaország). Ezenkívül – jóllehet jogilag az EU része – az uniós jog fel van függesztve Észak-Cipruson, amely gyakorlatilag a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság ellenőrzése alatt áll.
Az EU területe 4 233 262 km², amelyet mindössze hat ország területe múl felül. Legmagasabb pontja a 4807 m magas Mont Blanc az Alpokban. Az unió tájképét, éghajlatát és gazdaságát erősen meghatározza 53 564 km hosszú partvonala, amelyet hosszúságában csak Kanadáé halad meg. A tagállamoknak összesen 22 nem tagállammal van szárazföldi határa, összesen 13 271 km hosszúságban (csak európai adat), ami az ötödik leghosszabbnak számít a világon. A Francia Nemzeti Földrajzi Intézet (IGN) szerint az EU földrajzi középpontja Németországban, a Bajorországban fekvő Würzburg járás Gadheim nevű településén van. Az Európai Unió legészakibb pontja a finnországi Nuorgam község, a legdélibb pontja Punta de Tarifa Spanyolországban, a legnyugatibb pontja a portugáliai Cabo da Roca, valamint a legkeletibb pontja a ciprusi Rizukarpasonál található.
Tagállamai és további érdekelt országok
Ország Főváros Csatlakozás NépességA Tanács 2013/746/EU határozata (2013. december 10.) a Tanács eljárási szabályzatának módosításáról. Terület (km²) Bécs 1995. január 1. Brüsszel 1952 (alapító) Szófia 2007. január 1. Nicosia 2004. május 1. Prága 2004. május 1. Koppenhága 1973. január 1. Tallinn 2004. május 1. Helsinki 1995. január 1. Párizs 1952 (alapító) Athén 1981. január 1. Amszterdam 1952 (alapító) Zágráb 2013. július 1. Dublin 1973. január 1. Varsó 2004. május 1. Riga 2004. május 1. Vilnius 2004. május 1. Luxembourg 1952 (alapító) Budapest 2004. május 1. Valletta 2004. május 1. Berlin 1952 (alapító) Róma 1952 (alapító) Lisszabon 1986. január 1. Bukarest 2007. január 1. Madrid 1986. január 1. Stockholm 1995. január 1. Pozsony 2004. május 1. Ljubljana 2004. május 1.
430px|keretnélküli|jobbra
Tagjelöltek
az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 1999 óta, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban jelentős ellenállás van a tagságával szemben. (Lásd még: Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz)