Málnás (románul Malnaș) Málnás község központja Romániában Kovászna megyében található.
Nevének eredete Az eredetileg Oltszem határához tartozott falu málnában gazdag vidékéről kaphatta a nevét.Benkő József. Transsilvania (1778) 594.o./17.p.
https://mek.oszk.hu/24600/24681/24681.pdf
Fekvése Málnás Málnás község központja. A község másik két településével, Málnásfürdővel és Zalánpatakkal együtt az Olt és a Málnás-patak völgyében, a Bodoki-hegység lábánál, Sepsiszentgyörgytől 18 km-re északra fekszik. Körülötte a Tusnádi-szorosig a gidófalvi Oltfej kapujától felfelé összeszoruló erdős övezet található. Mikóújfalu és Sepsibükszád környékét az erdővagyon és az erdőkitermelés tette népessé. A kiterjedt bükkerdők szolgáltatták az üveghutáknak a kvarctartalmú nyersanyag megolvasztásához nélkülözhetetlen hamuzsírt és energiát. Később az erdőgazdálkodást folytató székelység is megjelent a területen. A régi kis halmazfalvak – Gohán, Rakottyás és Almás – lakói idővel közös települést alkottak. A kenyér alakú Herec-tető meredek lejtővel hajlik le az Olt keskeny árterére. Magassága 706 méter.
Lakosság Benkő József Erdély című könyvébenBenkő József: Erdély. Az egykor Dacia Mediterraneának mondott, a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség. Fordította Szabó György. Sepsiszentgyörgy–Barót: Székely Nemzeti Múzeum–Tortoma Kiadó, 2014. ISBN 978-973-8995-25-3. https://mek.oszk.hu/24600/24681/24681.pdf egy 1722-ben készült összeírás alapján 3 armalistáról, 6 lófőről, 33 jobbágyról, 6 zsellérről és egy molnárról ír Málnás lakóit számba véve.Benkő József. Transsilvania (1778) 585.o.
https://mek.oszk.hu/24600/24681/24681.pdf
A korabeli lexikon szerint az akkorra már „vasúti állomással, postahivatallal és telefonállomással rendelkező”, színmagyar lakosságú községet 1910-ben 854-en lakták.
1992-ben társközségeivel együtt 5133 lakosa közül 5039 magyar, 88 román és 6 cigány nemzetiségű volt.
A 2021-es népszámlálás adatai szerint teljes lakossága 533 fő volt, lakosainak több mint 93 százaléka magyar.
Története
Mikó család Málnást 1366-ban egy, Nagy Lajos határozatait tartalmazó kódex említi először Malnas néven. Oltszem felé, az Olt bal partján emelkedő Vártető nevű hegyen állnak Herec-vár maradványai. A várat valószínűleg a tatárjárás után építtette a Mikó család, amely tehetős földbirtokosként uralta ezt a vidéket. A várat Mikóvár néven emlegetik az oltszemiek, mert falait a zsarnokként elhíresült gróf Mikó Miklós (1783–1839) bontatta le 1827-ben, és köveiből emeltette a Mikó-kastélyt, valamint az azt övező kőkerítést. Kövein ma is látható a rájuk égett forrómészréteg.
Katolikus templom Málnás római katolikus temploma 1887-ben épült. Harangtornyában egy Apoldában öntött, acélharang-különlegesség látható 1926-ból. A templomban van az első világháború hőseinek emlékműve is.
Református templom és hitélet
Málnás mai református temploma elődje a szájhagyomány szerint egy kolostor helyére épült kisebb istenháza volt. Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy ezt a régi kis templomot várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült. Mikor a templom életveszélyessé vált, akkor Benkő János lelkész ösztönzésére 1853 márciusában a régi lebontását és egy új, nagyobb templom megépítését határozta el az egyházközség. Az új templom Benkő János vezetésével 3 év alatt elkészült.
Ezt követően a templomot többször is renoválták. 1956-ban a templomépítés centenáriumára felújították. Az 1977-es nagy földrengés a templom északi falát rongálta meg, amely nagyobb javítást igényelt. 2004-ben a tornyot, 2007-ben a templomot újította fel a gyülekezet, melyek nem hoztak formai változásokat.
A Benkő János által építtetett templom fennállásának 170. évfordulója alkalmából 2026 augusztusában a világ különböző pontjairól közel húsz családtag érkezett Málnásra. A résztvevők a Balla Barna Márton helyi lelkipásztor vezette megemlékezésen idézték fel közös felmenőjük alakját; az eseményen a község képviseletében Szotyori Angéla polgármester vett részt. A megemlékezést Benkő ükunokája, Szabó Mihály címzetes egyetemi docens szervezte. Az ünnepi istentiszteleten Benkő János másik ükunokája, Bálint Klára maglódi református lelkész hirdette az igét. Az évfordulóra a családtagok felújíttatták Benkő János sírkövét."170 éves református templomunk történelmére és áldásaira emlékezünk ezen a vasárnapi istentiszteleten"
Szatyori Angéla, Málnás polgármestere meghívója
https://www.facebook.com/photo/?fbid=27483489301351073&set=a.680710755388958
Éghajlat, időjárás A kontinentális, mérsékelt klíma hegyvidéki változata jellemző. Az éves középhőmérséklet 5–6 Celsius-fok között ingadozik.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (26.o.)
Közigazgatás Málnás a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott, ma Kovászna megye része.
Gyógyturizmus Már a 18. században ismert volt Málnás 156 méterről feltörő gyógyhatású vize, 1750-ben épült első fürdője. 1833-tól indult fejlődésnek.
Az 1848–1849-es szabadságharcot követően a Málnásra nősült Semsey Tamás Málnásfürdő igazi fejlődésének elindítója. Felesége után "Semseyné bugyogójának" hívták a helybeliek a bugyogókkal, fortyogókkal teli mocsaras vidékre épült primitív faházakból álló gyógyfürdőt. 1873-ban részvényes közbirtokossági tulajdonba került a fürdő, kádfürdőt építettek és felépítették a kor szintjén modernnek számító fedett hideg tükör– és "légfürdőt, a Herkulesfürdőt.Kisgyörgy Zoltán. Háromszéki borvizeskönyv. Háromszék Vármegye kiadó. Sepsiszentgyörgy, 2013 Vizét 1904 óta palackozzák.Kisgyörgy Zoltán, Dukrét Lajos. Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Turistakalauz. Palas-Akadémia Könyvkiadó, Csikszereda, 2001
1915-ben Révai nagy lexikona azt írta, hogy "a Háromszék vármegye Sepsi járásában található Málnástól negyedórányira fekszik Málnásfürdő (584 m.), melynek vasas savanyúvizét vérhiányos és csúzos betegek sikerrel használják; borvízforrásai (a Mária-és Siculia-forrás) az emésztő és lélegzőszervek bajaiban is jó szolgálatot tesznek. Fürdői közül a Herkulesfürdő legnevezetesebb, melynek medencéjét az előtörő szénsavbuborékok állandó mozgásban tartják. A fürdő állomása mellett az előtörő széndioxidgázok felhasználásával szénsavsűrítőgyár keletkezett, melynek gázai156 m. mély fúrásból szállnak fel."
Híres emberek Itt született Málnási László (1722–1797) gróf Bethlen Kata udvari papja, egyházi író, kora híres szónoka.Kovács Endre: Málnás, Charta, Sepsiszentgyörgy (2012), Itt volt templomépítő református lelkész 1850 és 1890 között Benkő János (1822. december 26.–1890) , tudós erdélyi református lelkészek, Benkő József nyelvész, történész, botanikusGróf Mikó Imre. Benkő József élete és munkái. Pest, Ráth Mór bizománya, 1867 https://mek.oszk.hu/07600/07674/pdf/benko1.pdfHERMANN GUSZTÁV MIHÁLY Benkő József és a székely eredetkérdés Erdélyi Múzeum Egyesülethttps://api.eda.eme.ro/server/api/core/bitstreams/e1482d75-c6ae-4d43-a0a7-29a38ebc1b7e/content és Benkő Ferenc mineralógus utóda; Szabó Mihály volt mohácsi református lelkész dédapja,Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (26.o.) Szabó Mihály címzetes egyetemi docens és Szabó Mónika karmester üknagyapja és Brandenburg Ádám Erkel Ferenc-díjas zeneszerző szépapja. Málnáson született 1845-ben Bartók György kolozsvári református püspök, egyházi író.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (35.o.) Málnáson született (1872. február 25. – 1950. január 11.) Semsey Tamásnak, Málnásfürdő fejlődésének elindítójánakKisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (29.o.) utóda Semsey Aladár, aki 1922 és 1930 között Újpest polgármestere volt. Málnáson élt és szolgált Tőkés József (1884–1951) református esperes lelkész, Tőkés László nagyapja. Itt született Fazakas János (1910. augusztus 26. – Kolozsvár, 1979. augusztus 3.) orvos, a kolozsvári Ortopéd és Traumatológiai Klinika vezetője. Szaktanulmányai magyar, román, német, francia, orosz, angol és bolgár nyelven jelentek meg. Az Experta Medica c. amszterdami szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (36.o.) Málnáson született (1916. augusztus 8. – Kolozsvár, 2016. január 15.) Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, Tőkés László édesapja. Itt született Keresztes Sándor (1919–2006) közgazdászKisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (37.o.)
Kapcsolódó szócikkek
Málnás község Málnásfürdő Zalánpatak Málnási református templom
Jegyzetek
Források
Benkő József: Erdély. Az egykor Dacia Mediterraneának mondott, a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség. | Az eredeti latin mű 1778-ban jelent meg Transsilvania sive Magnus Transsilvaniae Principatus címmel. | Fordította Szabó György. Sepsiszentgyörgy–Barót: Székely Nemzeti Múzeum–Tortoma Kiadó, 2014. ISBN 978-973-8995-25-3. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 2. kötet. Békéscsaba, 1982. Orbán Balázs. Kiegészítések a Székelyföld leírásához, Háromszék, Sepsiszentgyörgy Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2002 Balogh Edgár. Romániai Magyar irodalmi lexikon Kriterion, Bukarest. 1981 Kisgyörgy Zoltán, Dukrét Lajos. Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Turistakalauz. Palas-Akadémia Könyvkiadó, Csikszereda, 2001 Kisgyörgy Tamás (szerk.) Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016
Kategória:Háromszék települései Kategória:Kovászna megye települései