Fájl:Kppj.pngNaprágy (szlovákul Neporadza) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Fekvése Tornaljától 12 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.
Története 1254-ben IV. Béla adománylevelében "Neporad" alakban említik először. 1323-ban "Noprad", 1340-ben "Naprad" alakban szerepel. A gömöri uradalom része volt. 1427-ben Náprágyi János 12 portával, 1431-ben Náprágyi Lőrinc 21 portával rendelkezett a településen. A 16. században török uralom alá került, ezután kisnemesi község volt. 1828-ban 46 házában 363 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században szélmalom is működött itt.
Vályi András szerint: "NAPRÁGY. Magyar falu Gömör Várm. a’ Putnoki Járásban, földes Ura Hamvay, Kubinyi, Széki, és több Urak, lakosai reformátusok, fekszik egy völgyben Keszitől 1/2, Sz. Királytól 1 órányira, Zádorfalvához sem meszsze, és annak filiája; határja hegyes, közép termékenységű, piatzozása 3 mértföldnyire, fája tűzre elég, szőlő hegye középszerű, legelője, ’s erdeje sem kevés, gyümöltse kivált tseresnyéje különösen jó, Putnoktól 1, Roznyóról 6 mértföldnyire van."
Fényes Elek szerint: "Naprágy, magyar falu, Gömör vmegyében, közel Kelemérhez egy völgyben fekszik. Van benne reform. templom. A lakosok száma 577-re megy, kivevén nehány evangelikust, a többi mind reformatus, s eredeti magyarok. Van 26 6/8 majorsági telek, 150 hold erdő, 8 kapa szőlő. Hegyes szántófölde bőven termi a jó tiszta buzát s egyebet. Recski Benedeknek van itt egy szélmalma, a putnoki járásban, de Gömör vmegyében sincs több. Birják jelenleg Recski, Hamvai, Hevessi urakon kivül Szuhai, Ragályi, Nagy, Tánczos, Tar, Orbán, Kovács, Hubai, Szokol, Szivos családok. Ut. p. Tornalja."
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Naprágy, Bánréve közelében fekvő magyar kisközség, 136 házzal és 562 ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben Napragh néven merül fel. Földesurai a Hanvay, Recsky, Naprágyi, Lenkey, Szuhay, Ragályi, Nagy, Tánczos, Tar, Orbán, Kovács, Hubay, Báthy, Széky és Szivós családok. A mult század közepén itt volt az egész vármegyében az egyetlen szélmalom, melyet Recsky Benedek állíttatott. A lakosok fogyasztási szövetkezetet és dalegyletet tartanak fenn. 1836-ban a községnek legnagyobb része leégett. Református templomának építési ideje ismeretlen, de 1694-ben már megújították. Az egyház több, XVII. századbeli szentedényt őriz. Ide tartoznak Széki, Láz és Szeles puszták is. A község postája Kelemér, távírója Putnok és vasúti állomása Bánréve."
Itt állt a 19. század közepéig a vármegye egyetlen szélmalma. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.
Népessége
1910-ben 549-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 293 lakosából 153 magyar, 72 cigány és 64 szlovák.Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
2011-ben 277 lakosából 201 magyar, 47 szlovák és 13 cigány.
Neves személyek Itt született 1556-ban Naprágyi Demeter katolikus püspök, erdélyi kancellár. Itt szolgált református lelkészként Füleki István gályarab-prédikátor, aki hitéért 1675. május 13-án, Nápolyban vértanúhalált halt. Itt szolgált református lelkészként Szendrei Márton, később harmaci lelkipásztor, akit a pozsonyi vésztörvényszék előtt hitéért gályarabságra ítéltek, és a kapuvári börtönben halt meg 1674-ben. Itt született 1832-ben és halt meg 1855-ben Balogh Gyula költő. Itt szolgált Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Itt szolgált S. Szabó József református lelkész, pedagógus, irodalomtörténész, költő.
Nevezetességei Református temploma 1839-ben épült klasszicista stílusban.
A község fölött meghúzódó erdős hegyen - közvetlenül a zöldhatár mellett - található a nemzeti összetartozás-emlékmű.bélyegkép|Füleki István, 17. századi mártír gályarab-prédikátor síremléke a naprágyi temetőben.A községi hivatal előtt található - a helység írásos említésének 770. évfordulója alkalmából emelt - kopjafa. Az egykori református parókia (ma Füleki István Tájház) udvarán található - Naprágy keresztyén nemzettörténeti emlékhellyé nyilvánítása apropóján emelt - kopjafa. bélyegkép|Keresztyén nemzettörténeti emlékhely kopjafája A helyi temetőben található Balogh Gyula (1832-1855) költő és Füleki István (1638-1675) mártír gályarab-prédikátor síremléke. bélyegkép|Balogh Gyula emlékműve a naprágyi temetőben a karneol öröklánggal
bélyegkép|A nemzeti összetartozás emlékműve a naprágyi zöldhatáron
Külső hivatkozások Községinfó Naprágy Szlovákia térképén E-obce.sk
Jegyzetek
Kategória:A Rimaszombati járás települései Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései